Harangszó, 1915-1916
1915-10-31 / 16. szám
1915. október 31. HARANGSZÓ. 123 ben megábrázoltassék a Krisztus. S annak a nőnek életében, kiről most emlékezni akarunk, valóban valóság lett és volt az Ur. Ennek a nőnek neve gr. bethleni Bethlen Kata. Életének és jellemének megrajzolásánál a saját maga által irt életrajz szolgál forrásul, amely életrajz őszinteségénél és részletességénél fogva felette alkalmas arra, hogy bepillantsunk ennek a sokat szenvedett, de mindvégig állhatatosan tűrő nőnek lelki világába. Élete folyásának történetét — saját vallomása szerint — azért irta meg, hogy bizonyságot adjanak, milyen hatalmas az Isten irgalmasságának nagy ereje az emberi erötelenség- ben. Szenvedések és sok rendbeli súlyos megpróbáltatásának elbeszélésével nem hivalkodni akar tehát, hanem Isten dicsőségét kívánja megmutatni s egyben a «saját sorsával vigasztaló példát is akar nyújtani azoknak, akik hozzá hasonlóan keresztet hordoznak s rögös utón járnak. Az ő esete meggyőző bizonyság arra nézve, hogy Isten elviselhetetlen meglátogatást nem bocsát senkire. Ha megpróbálja is földi gyermekeit, de meg is erősíti őket, ha megostorozza is az embereket, de irgalmasságával meg is gyógyítja a sajgó sebeket, úgy, hogy a hivő keresztyén olyan, mint a mózes csipkebokor, amely ég ugyan, de el nem ég, és meg nem emésztetik. Mivel pedig próba keresztviselés, háborúság és meglátogatás bennünket is ér s akik közöttünk a pálya kezdetén állnak, azokat is érheti s bizonnyal éri is, azért mindnyájunknak épüléssünkre és erősítésünkre szolgálhat az, amit Bethlen Kata tapasztalt és tanúsított. Bonyhán (Erdélyben) született 1700 november 25 én, mint gróf Bethlen Sámuel és Nagy Borbála istenfélő házastársaknak 7., utolsó előtti gyermeke. Az 1744. és 1701 esztendők közöt'i időben kelettkezett életleirá- sában, amelynek második felében az 1 elbeszélés fonalát ismételten megszakítja a kegyes léleknek Istenhez emelkedő buzgó fohászkodása, a mennybéli nagy Isten iránt érzett őszinte hálával emliti, hogy „hozott pedig a felséges Isten e világra ép tetemekkel, Krisztusra íundált igaz hitben és vallásban való s ez hazában szép rendben és méltóságban helyeztetett szülék által.“ Életére visszapillantva, örömmel vallja tehát, hogy az az isteni kegyelem, melynek áldását egész életében tapasztalta, már születése idején is körülvette, mivel főrangú, módos, becsületes, mindenek felett pedig igaz hitben álló szülőket adott neki. — Vájjon ma napság, vájjon mi közöttünk hányán gondolnak arra, hogy hálával tartozunk, azért, mivel nekik jó szülőket és igaz, a Krisztusra fundált vallást adott ?. . Gyermek korának első idejében hűséges szülői szeretet környezte. Ez a boldog állapotban azonban nem sokáig tartott. Még nyolcz esztendős sem volt, amikor édes atyja elhunyta folytán fél árvaságra jutott. Atyja halálát említve, bánatosan jegyzi meg életirásában, hogy Isten őt az árvák seregébe zsenge korban beírván, jelezte, hogy életének nagyobb részét árva sorsban kell majd töltenie. Édesanyja nem sokáig viselte az özvegyi fátyolt. Mivel az özvegyeknek sorsa abban a háborús, mozgalmas korszakban felette terhes volt, másodszor is férjhez ment és pedig a kath. vallásu báró Haller Istvánhoz. A katholikus vallásu mostoha apa részéről könnyen az a veszély érhette volna a gyermek leánykát, hogy igaz hitétől eltántorítják. Ez a veszély azonban nem következett be. Haller István türelmes volt, mostoha leányát hite miatt semmiképen sem háborgatta. Ezt a körülményt is a gondviselő Isten különös kegyelmének tulajdonította Bethlen Kata, mert életirásában ezt mondja: „az örökké áldandó Isten azt a jó lelkű urat úgy igazgatta, hogy nemcsak nem ellenzetté azt, hogy vallásunkon való tanító legyen házában mellettünk, hanem maga gyermekeit is az által taníttatni kívánta. Szent kezeidet csókolom édes Atyám, ebben a te irgalmasságodra emlékezvén; óh mely csudálatosak a te cselekedeteid a tieid körül, az ő javukra mindenekben felsegélled az idvességre.“ A szülői házban csendes békességben élt Kata mindaddig, mig nem a gyermekből viruló hajadon lett, az 1717. esztendő őszéig, amikor is életének küzdelmes, szenvedéssel, háborgatástól telt szakasza megkezdődött. Az említett esztendő havában ugyanis házasságra kellett lépnie mostoha testvérével, gróf Haller Lászlóval. Kellett, mert nem önként, hanem kényszerítésből tette meg. ő maga sehogysem akart beleegyezni ebbe a házasságba s atya-fiai, nevezetesen testvérbátyai is hevesen ellenezték a tervezett frigykötést. De vájjon miért? Talán a vőlegény szegény, alacsonysorsu, kelle- meüen modorú, csúf megjelenésű volt ? Óh dehogy. Bethlen Kata maga mondja, hogy ez a házasság, mind férjem szép úri famíliájára nézve, mind pedig maga személyére nézve illendő és elegendő szerencse lett volna. De csak „volna“, mert volt egy nagy bökkenő. A mai nemzedék szemében ez jóformán egészen közönyös ugyan, de akkoriban az ilyesmit más szemmel nézték. Hiába volt a vőlegény — mai kifejezéssel élve — „jó parthie“, Bethlen Kata mégis irtózott attól a gondolattól, hogy életét hozzákösse és pedig annál az egy oknál fogva, mivel Haller László „idegen vallásu“ volt. A vallási kü- lömbség miatt Kata biztosra vette, hogy házas élete boldog nem lehet. „Ha a hites társak között nincs meg a kellő lelki egység, amelynek alapja a közös hit, az ugyanazon vallás, akkor az otthon békességes semmiképen sem lehet,“ ez volt a gyermek- lánynál? meggyőződése, aminthogy később a keserves tapasztalat igazolta is ezt az eleve vallott meggyőződést. Gyenge erejének teljes megfeszítésével tiltakozott tehát a tervbe vett szövetség ellen. Ámde hiába ellenkezett. Édesanyja kényszerítésével szemben lehetetlen volt. Anyja egy este átadta a jegygyűrűt és megfenyegette, hogy vagyonából, szerete- téből, családjából egyaránt kitagadja, ha a gyűrűt meg nem tartja. A szorongatott hajadon sírva kérte anyját: ne ejtse kétségbe, ne engedje, hogy ilyen nagy kisértésbe essen, lelkiismerete ellen való ez a házasság, már pedig nem tanácsos, hogy az ember lelkiismerete ellen cselekedjék.“ Leánya vergődését látva, az anya is .. Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasztási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb háztartási és gazdasági cikkek a HANGYA boltokban kaphatók. A HANGYA italai hamisítatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székhazában.) 50 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.
