Harangszó, 1915-1916
1915-10-24 / 15. szám
1915. október 24 HARANGSZÓ. 115. ugyan a törvény szigora sújtja azt, ki orvosi segítség nélkül hagyja beteg gyermekét, kénytelen-kelletlen igénybe is veszik hát azt, de csak akkor, ha már minden háziszert végig próbáltak sikertelenül. Kata néni, Zsuzsi ángyom tudománya csődöt mondott, és a szegény agyonkuru- zsolt gyermek ágya mellett az orvos immár tehetetlen áll. Akkor egyértelmüleg megállapítják, hogy „megölte a doktor, meg a patika“ — és nagy a kétségbeesés, mert gyermeke elvesztésénél egy anyai szívet úgyse érhet nagyobb fájdalom I Levelek a harctérről. A magyar katona hősiessége sugárzik ki az alább közölt levéltöredékből. De egyszersmind kiérezzük belőle azt a megnyugtató istenhitet, mely csapások és nagy veszteségek között is erőt ad és békességet. A levelet, mit Benyur János irt, egy uriasszony olvasónk lekötelező szívessége juttatta kezeinkhez. Szept 18. „., .Én bizony elég rosszul jártam, mert a jobb lábam térden alól az oroszoknál maradt. De azért örülök, hogy csak így jártam, mert voltak olyanok is, hogy meghaltak, vagy szemük világát veszítették el a Haza védelmében, melyben én is részt vehettem. És boldog vagyok, hogy a Hazáért dőltem ki a harcolók soraiból, mert a hazáért mindnyájunknak kell valami áldozatot hozni. Jelenleg Pesten vagyok, mert itt vannak olyan kórházak, ahol a rokkantakat további kezelésben részesítik. Az én lábamat is kell még kezelni, mert térdben nem hajlik. Ha rendben leszek, akkor kapok műlábat, úgy lehet, hogy még a mesterségemet is fogom tudni folytatni.“ * Az alábbi kis verssel a harctérről köszöntötte egyik vitéz nádasdi testvérünk az édesanyát. * Kelt 1915. Junius 14-én. Édes jó anyámhoz. Szerelmes jó anyám, valahira végre, Hirt adok magamról rövidke levélbe, Óh, hogy ne vélje azt, hogy sírom megásták, Elküldöm hozzája, a lelkem írását. Bár süvít a gránát, ellenség golyója, Isten őrzi éltem, azt ő mind felfogja, Míg mennybéli Atyám őrködik felettem, Nem érhet engemet semmi veszedelem. De sokszor gondoltam, jó anyám reája, Hogy búcsucsókomat nyomtam az ajkára, Omló könnyem pergett bánatos orcáján, Mily nehéz lehetett, édes jó anyámnak. Mennybéli jó Atyám, hő fohászban kérlek : Te küldj vigasztalást, jó anyám szivére. Enged megérnie, hadd legyen öröme, Hogy az édes fiát keblére ölelje. Tóth Vince a távolbóL • Á „Jelenések“ könyíeinekloYasai. János jel. 6; 2—8 és 19; 11 — 16. Réges régen egy nagy látnok Ki az Úr kegyében állott, Lélekben négy lovast látott. Fehér lovas, koronával, íjjal kézben, nagy pompával Jött az első udvarával. Hódolattal borul földre, Népek serege előtte, Hogy miként Urát köszöntse. * Hogy a rettenetes ágyú-csattogás közt a jókedv sem hallgat, arra elég bizonyság az a kedves Meghívó, mellyel Infanterista Giczi Lajos beinvitál mindnyájunkat az olasz fronton tartandó nagyszabású mulatságra. 1915. szept. 28. MEGHÍVÓ az olasz fronton üdülő magyar tüzérek és bakák által rendezett, tűzijátékkal egybekötött táncmulatságra. Műsor. 1. Ágyuk ébresztője, előadja a 7-es tüzéreredből álló 43-as batriné. 2. „Roham“ — hadi tánc. Gépfegyver kísérettel. 3. „Úgy elmegyek, hirt sem hallasz felőlem“, énekli a taliánok serege. Zenéjét srapnellel küldjük utánuk. 4. „Miért szeretlek oly nagyon ?“ Az ágyúra támaszkodva énekli a 43. batriné. A hangszerek kiváló Krup féle gyártmányok ! A mulatság folyton tartl ELNÖKSÉG ÉS RENDEZŐSÉG. Elnök A 42-cm. Vinald. Pénztárnok 24 cm. Juliska. Alelnök. 30V2-cm. Bandika. Főrendező 15 cm. Gyurika. Ellenőr Léghajó. A rendezőség kisebb kaliberű ágyukból és infanteristákból áll. ÉTLAP. Porció srapnell, männlicher golyóval körítve. Gránát, ekrazittal töltve. Belépti díj : 100 cigaretta. Melegítőről a rendezőség gondoskodik. Erre a mulatságra, mint néző közönséget tisztelettel meghívja önöket Hazafias tisztelettel az egész front nevében inf. Giczi Lajos, 83. Utána piros lovával, Kivont karddal a jobbjában Jött a békebontó bátran. Kardja csapásai alatt Hulla-hegyek magaslanak Lova térdig vérben halad. Jobb kezében mérlegével, Sötét lovon mint az éjjel A harmadik jön kevélyen. Háta mögött halvány sereg, Éhségtől remegő kezek, Megtört, félig kihalt szemek. Végül jött sárga lovával, Rettegést hozva magával, A halál nagy táborával. Posvány légkörtől övezve, Sírból jött lelkek körötte S a pokol minden szülötte. S im, a látnok látja félve, Hogy a földnek negyedrésze Került a lovas kezébe. Hogy öljön éles fegyverrel Éhhalállal és dögvésszel, Vadak pusztító dühével. Nem borzongat-e megfázva Föld, e zord had száguldása S lovuk patkó csattogása ? S nem tiporta e már eddig Viruló szép térségeid E négy lovas sok évekig ? A sok milliónyi lelket, Kit csapásaik levertek Váljon ki számlálhatná meg? Kiket zsarnokság hatalma, Háborúknak borzadalma, Éhség, ragály tiport porba ? Föld, bár százszor letiporlak, Megifjudott tagjaidat Százszor talpra állítottad. Rózsa nyílt a sírok felett. A kopáron élet termett, Légben víg pacsirta zengett. Feledve lett a sok bánat Az élvezetszomj feltámadt, Víg zaj tölt be minden házat. Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasztási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb háztartási és gazdasági cikkek a HANGYA boltokban kaphatók. A HANGYA italai hamisítatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért ■ HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székházában.) 49 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.
