Harangszó, 1915-1916
1915-10-17 / 14. szám
1915. október 17. HARANGSZÓ. 111. NEHÉZ ÓRAK Ami imádságunk. Elmélkedés a Mi Atyánkról. Irta: Kapi Béla. 14 A hét kérés. Olyan az úri imádság, mint egy hatalmas, magasztos, szent templom. Leverjük lelkűnkről a mindennapiság, a vétkes gyarlóság szennyező porát s míg ajkunk áhítattal rebegi: Mi Atyánk..., csöndesen belépünk a szent hajlék előcsarnokába. Még csak egy lépést tettünk, csak az előcsarnokban állunk és mégis eltölti szivünket az imádság gazdagságának tudata. A templomba vezető kárpit szétlebben s mi boldogan gondolunk arra : mi mindent várhatunk, mi mindent nyerhetünk attól a hatalmas Istentől, kit atyánknak szólí'unk! Ezt a gazdagságot akarjuk egészen közelről megtekinteni. Lépjünk be tehát a templomba. A megszólítás után hét kérés következik. A három első kérés közelebbi körét a te, a négy utolsóét a mi szócska határozza meg. Az előbbiek az Istenre, az utóbbiak az emberre vonatkoznak. De ne elégedjünk meg ezzel az egyszerű megállapítással, hanem értsük meg egyszersmind azt a komoly intést, mely ebben a kérés-sorrendben foglaltatik. I Először az Isten, azután az ember; először a menny, azután a föld. Először az Isten dicsősége, azután az ember életszükséglete. Ha igazán akarunk imádkozni, úgy mindig meg kell tanulnunk ezt a kérés sorrendet ! Először az Isten, azután te! Először a menny, azután a föld. Az Istenre vonatkozó három kérés mély bölcsességről tanúskodik. Az első: „szenteltessék meg a te neved I “,.., igazán az első, a mit kérni kell. Arra az alapra mutat rá, melyen tovább építhet az emberiség. Ez az Isten méltóságának elismerése, az Istent megillető tiszteletnek megadása. Ha az Isten nevét nem tekintik szentnek, ha őt nem tisztelik, s nevének említése nem elég ahoz, hogy magasztaló fejet hajtsanak előtte, akkor hiába van minden. Hiányzik a fundamentom. De ha az Isten nevét megszenteltük, akkor ajkunkra vehetjük a második kérést: „jöjjön el a te országod!“... Az ő országában a szeretet, békesség uralkodik. Ahol ő a király, ott boldogság vár az alattvalókra. Az ő országának nincsen határa, nincsen vérontó hadserege, harci fegyverzete, mégis munkálkodik, hódít és diadalmaskodik. A második kéréssel együtt jár a harmadik: „legyen meg a te akaratod!“ Ezekben a szavakban azt kérjük, hogy a jó Isten vezesse mindenütt diadalra az ő szent akaratát. Akkor is, ha az nekünk fájdalmat okoz. Akkor is, ha ezzel a mi akaratunk megsemmisül. Tesszük ezt abban a megnyugtató hitben, hogy az Isten akaratában van a mi igazi, megmaradó boldogságunk biztosítéka. Mikor aztán elmondtunk mindent, a mit a szent Isten örökkévaló céljai érdekében el kellett mondanunk, csak akkor jövünk sorra mi magunk, gyarló emberek. Csak akkor kérjük és csak akkor kérhetjük testünknek, lelkűnknek a mindennapra szükséges táplálékot. Az úri imádság kéréseinek eme beosztásából a mi imádságunkra vonatkozólag még egyszer vonjuk le a legfontosabb tanulságot. Imádságunkban a nagy dolgok között keressük meg a legnagyobbakat. Tanuljuk meg, hogy a mi földi életünkről szóló kérések helyet találnak ugyan az imádságban, de csak az isten-országára vonatkozó kérések után. Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy imádságunkban az úri imádságot kövessük, s kéréseinket ennek megfelelően adjuk elő, hanem azt jelenti, hogy szivünkben nap-nap után erősítsük azt a meggyőződést: első a szent Isten, azután jövünk mi, első az ő országa, azután a mi világunk! Folytatjuk. Az egyház köréből Egyházkerületi közgyűlés. A bányai evangélikus egyházkerület most tartotta közgyűlését Budapesten. A tárgyalás folyamán a közgyűlés újból fölkérte a püspököt, hogy a tábori lelkészek szaporítása tárgyában keresse meg a hadvezelőséget s főleg, hogy a Budapesten lévő nagyszámú kórházhoz egy-két lelkész neveztes sék ki. A közgyűlést Scholtz Gusztáv püspök buzgó imaja zárta be. Október 6-iki ünnepély. Az aradi vér tanuk évfordulója alkalmával a „Protestáns ifjak köre“ Szentgotthárdon az ev. templomban kegyeletes ünnepélyt rendezett a következő műsorral: 1 Ének : Könyörülő üagy Istenünk, nincs békesség lelkűnkben; 2. Alkalmi beszéd, tartotta a helyi lelkész; 3. Az aradi vértanuk, költemény Csengey Gusztávtól, szavalta Kerecsényi Dezső a szentgotthárdi főgimn. VIII. o. tanulója, ifjúsági elnök ; 4. Ima a háborúban elesettekért, mondotta Siska Kálmán főgimn. tanuló. 5. Áldás; 6. Hymnusz. Az ünnepély végeztével a tanuló ifjúság körében a kárpáti falvak felépítésére 10 kor. adomány gyűlt össze. Tanitóválasztás. A lébényi gyülekezet a Zombai Ádám tanító lemondása folytán megüresedett második tanítói állásra Kiss Kálmán lovászpatonai tanítót választotta meg. Az alsórőnöki ev. egyház tanítójává Brunner János ujrétfalvai h. tanítót választotta meg egyhangúlag. A Rábcakapi-i evang. gyülekezeti hívek 54 drb. énekeskönyvet ajándékoztak a kassai ev. gyülekezetnek, ezek elszállításáról a nőegylet gondoskodott. Ugyancsak a püspöki körlevél felszólítására, kisebbik harangját egyhangú lelkesedéssel felajánlotta a haza oltárára. Ugyancsak a hazát szolgálta a kisded gyülekezet akkor, midőn a II. hadikölcsönre 2900 K-át jegyzett, az összes hívek pedig 19.400 K-át jegyeztek. A mihályi-I ev. leánygyülekezet a Kárpát i falvak felépítésére 3650 K gyűjtött. Itthonról. A székesfehérvári bakák. Az ikva-menti harcokban különösen kitüntette magát a székesfehérvári 69. Hindenburg-gyalogezred. A csukaszürke parolis magyar üuk vitézül állották meg helyüket és meghiúsították az
