Harangszó, 1915-1916
1915-10-17 / 14. szám
1915. október 17. HARANGSZÓ. 109 .Vigyázz az édesanyámra 1.. . ‘ „Vigyázz Ilonkára I... “ Az emberek magukba húzódva, félrevonulnak. A belső zsebből előkerül az imádságoskönyv, meg az újszövetség. Ahogy csöndes szájmozgatással olvassák egyik sort a másik után, vergődő ember lelkűkre lassan rászáll az Isten megerősítő kegyelme. Szabó János egy ideig nézi őket, de idegennek érzi magát közöttük. Egy párszor megszólítja Tóth Ferkót, meg a többieket, de csak kurta választ kap. Itt-ott kis csoportok alakulnak, összehuzódnak valamelyik sarokba, az egyik olvassa az imád- ságoskönyvet, a többiek meg csöndesen hallgatják. — Legalább a pipáját szedje ki a szájából, ha már az Atya Úr Isten előtt jelentkezik rapportra, — kiált János nagy nevetés közt az egyik szakállas öreg népfölkelőre. — Az ám, ni csak, — röstelkedik amaz, — csak úgy idejöttem, aztán alig vettem észre, imádkozás lett belőle. — Ne búsuljon bátyó, maga pipával is az Úr szent felsége előtt áll, a Szabó János öcsénk meg pipa nélkül se kerül az ő közelébe! — No, no! Kerülhet még, előbb is, mint gondolja 1. .. Egy hajítással odább megy, ott meg egymásfölé csúsztatott kártyából kóstolgatják ki a szerencsét. Tizen, tizenketten dülleszkednek mögöttük s lesik a kártyajárást. Itt se találja helyéti Valami különös ürességet érez a szívében. Rágondol az anyjára, meg a szíve szerelmesére s úgy érzi, hogy valami kemény, hideg kéz szorongatja torkát. Hangja is olyan idegenül cseng, mintha nem is ő beszélne, hanem valaki más, egy ismeretlen, idegen ember, akihez neki semmi köze sincsen. Egy ideig csak ott dülöngél és nézdegél, de azután ellép mellőlük. Nekitámasztja hátát az udvar mögötti palánkkeritésnek s úgy nézi elmerengve az alkonyati szürkeségbe burkolózó messze eget, melyen fehér tűzgömbök röpdösnek sötétségbe temetkező fényvillanással. Mit tehetek a Harangszóért? előfizetek rá; előfizetőket gyűjtök; niegirom azok címeit, kik talán előfizetnek rá; tehetségem szerint adakozom a lap terjesztésére. Jegyezzünk hadikölcsönt! A közel napokban kibocsátja a kormány a harmadik hadikölcsönre vonatkozó felhívását. Áldozathozatalra szólítja fel a haza gyermekeit. Arra kéri őket, hogy anyagi tehetségük felajánlásával, tegyék erőssé fegyvereink diadalát. De ne felejtsük, hogy ez alkalommal is csak kölcsönt kér az állam. Senkitől se kívánja, pedig kívánhatná, hogy vagyona egy részét odaadja, hanem megelégszik azzal, hogy kölcsönbe adják neki. Kamatot is biztosit és pedig több mint 6% ot. Októberben 100 koronás hadikölcsönt 97 kor. 10 fillér árban lehet jegyezni. Novemberben az árfolyam 30 fillérrel drágább, vagyis 97 kor. 40 fillér. Jegyezni november 10 ig lehet. Most is lehet zárolt és szabad darabokat jegyezni. A kölcsön után járó kamatot mindig november 1-én és május 1-én fizeti az állam. Hisszük és reméljük, hogy a haza minden gyermeke teljesíteni fogja kötelességét! Hisszük, hogy szegény és gazdag lelkét egyformán eltölti az a tudat, hogy hazáját szeretnie kell cselekedettel is. Jegyezzen minden ember hadikölcsönt! Mindenki anyagi tehetsége szerint! Minden hadikölcsön jegyzés diadalunkhoz segít közelebb I A hősök sírja. Ki ne gondolna kegyelettel azok sírjára, kik a hazáért, annak szabadságáért hősi halált haltak! Bizonyára a szeretet gyöngéd, meleg érzése éli őrt annál a kicsiny földdarabnál, mely alatt a világháború vitéz katonája piheni örök álmát. De vájjon nem olvassuk-e le a gyászba öltözött szülők és özvegyek arcáról a lelkűk mélyén élő kívánságot, hogy szeretnék elveszített kedvesüket hazahozatni, szeretnék őket az anyaföld ölelő karjai közé helyezni. Szeretnék sírjukat a maguk közelébe tudni, hogy virágot ültethessenek a a zöldelő pázsit közé s ápolhassák azt kegyeletes érzéssel. A költő is azt énekelte egykoron: „hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak I. .. “ Sok szív vágyódását fejezi ki a költő. Sokan szeretnék hazahozatni idegen földön eltemetett kedvesük holttestét, hadd borulhassanak le ők, meg az unokáik, hadd mondják áldó imádság közt neveiket... De másfelől ott él a lélek mélyén az aggodalom : vájjon van-e valakinek is gondja arra a sírra ? Nincsen-e elhagyatva? Nem gázol-e át rajt az emberi durvaság? Ültet-e rá virágot a szeretet, az ismeretlenek kegyelete ? E tárgyban a múlt héten figyelemre méltó, szép rendeletet adót ki a belügyminiszter. E rendeletben utasítja az összes érdekelt törvényhatóságokat, hogy a szülőket, rokonokat és más hozzátartozókat, akik az elesett hős sírját keresik, nemcsak hivatalos lelkiismeretességgel, de emberi szeretettel és előzékenységgel is támogassák. A tisztviselőknek minden tekintetben rendelkezésre kell államok a hozzátartozóknak, el kell őket vezetni a hősök sírjához és ha kívánják, lehetővé kell tenniök a halott exhumálását és a tetem hazaszállítását. A belügyminiszter ezenkívül utasLja közegeit, hogy minden elesett hőst díszesen temessenek el, sírjaikat virágozzák fel, lássák el megfelelő táblával, kutassák fel az elesett személyi adatait és azokat írják föl az emléktáblára. Mezőn, erdőn, utak mentén levő sírokat a közigazgatási hatóságok tartoznak el keríteni. Végül azt kívánja a kormány, hogy rendelkezését a legteljesebb odaadással hajtsák végre, mert különben minden észlelt rendetlenséget és felületességet a legszigorúbban meg fog torolni. A belügyminiszteren kívül a katonai hatóság is intézkedett a katonasírok nyilvántartása ügyében. Ugyanis elrendelte, hogy a katonasírok nyilvántartása céljából törzskönyvek szer- kesztendők. Ä törzskönyv egyes lapokból fog állani és minden temetkezési hely, legyen az községi temető, újonnan megnyitott katonai temető, elkülönített tömegsír, vagy egyes sír, külön lapot kap. Minden lapnak tartalmaznia kell a sírhely fekvésének pontos adatait, az egyes sírhelyek számát, azt, vájjon a sírhely egyes sír-e, vagy tömegsír, a sír íelhanto- lásának napját, azt, hogy az eltemetett saját hadseregünk, vagy az ellenséges hadsereg kötelékébe tartozott-e, végül az eltemetettek nevét és csapattestét. A hadvezetőség elrendelte továbbá azt is, hogy a katonai sírok föntartására kiváló figyelmet fordítsanak. Az október elsejéig eltemetettek sírjait halottak napjáig okvetetlenül rendbe kell hozni. Bizonyára megnyugvással vesz tudomást ezekről a szép intézkedésekről mindenki, akinek gondolata távol földre száll, s ismeretlen helyen domboruló sírhalmat őlel körül. Azokat
