Harangszó, 1915-1916

1915-10-10 / 13. szám

102. HARANGSZÓ. 1915. október 10. kérik az Istent, hogy minél előbb legyen meg az szent béke. Én is kérem, mikor csak kérhetem. De kérem az urakat is, hogy akik oda­haza vannak, ha tehetik, nagy buz­galommal kérjék az Istent, hogy se­gítsen bennünket ellenségünket le­győzni, szerezhessünk örömet az királyunknak és az szép magyar hazánknak, hogy az a sok szív, ami most búval és gonddal van elmerül­ve, minél előbb az legnagyobb öröm­mel teljen meg, melyet már én is az legnagyobb óhajjal várok, mert bizony már elég volna ilyen világban 14 hónap még ha kell, másik tizen­négyet is szívesen kitöltők az szép ma­gyar hazáért és tudatom, hogy most nagyon jól haladunk előre. Más külö­nös újságot írni nem tudok. Jó egészséget kívánok mindnyájuknak soraimban, de bízok az Istenben, hogy szóval is meg tudom az ura­kat tisztelni minél hamarabb és tuda­tom, hogy nekem van jó egészsé­gem, meg nincs semmi panaszom az háborúra. Még egyszer tisztelem mind­nyájukat és kívánok mindenjót sok szerencsét. PalicsJca András, tizedes. A világháború eseményei. Szeptember két utolsó hete új for­dulatot hozott úgy a keleti, mint a nyugati harctérre. Az antant hatal­mak, bizonyára közös megállapodás szerint, egy időben erős támadást intéztek a középponti hatalmak had­állásai ellen úgy keleten, mint nyu­gaton. Hazárd játékosokká lettek. Ütő-kártyáikat már előbb kiadták. Most vakmerő szerencse játékba bo­csátkoztak. Elvükké lett, hogy aki mer, az nyer. Az eredmány azonban már is másra tanította meg őket. Láthatjuk, hogy ahol erős kézzel a jogot és igazságot védik, ott hazárd­játékkal nem lehet boldogulni. Harc az oroszok ellen. Az orosz harctéren, mint a múlt héten is megírtuk, erős offenziva in dúlt meg. Az oroszok nagy erővel támadtak Volhiniában, Litvániában és a Düna mentén. Az embert, mint rendesen, most sem kímélték. Szinte ijesztő módon pazarolták, jegyzi meg egyik harctéri tudósító. A már előbb beállott hézagokat új erőkkel pótol­ták. Az összeterelt nagy tömeg itt- ott behatolt lövőárkainkba. Némely helyen hadállásunkat hátrább szorí­totta. Azonban vitéz seregeink csak­hamar felülkerekedtek a nagy töme­geken s az ellenséget megtörte a vasfal, melyet csapataink útjokba állítottak. A megszállott lövőárkokat másnap kénytelenek voltak elhagyni. Novo- Alexinyec mellett véget ért a több­napos véres harc és pedig az oro­szok teljes vereségével. Tiz-tizenkét- soros tömegek zúdultak hős serege­inkre. Tízszer támadtak egymásután. De hiába volt minden erőlködésük. Hiába volt a tartalékcsapatok tűzbe- vitele. Az oroszok ereje megroppant. Csapataink szívós kitartását s harc­ban edzett bátorságát fényes győze­lem koronázta. Luck és Dubnó meg­tisztult az ellenségtől. Az orosz kita­karodott állásaiból és megtépázva s megtörve a Putilovka folyó védővo­nala mögé húzódott. Továbbad észak­ra győztes seregeink közelebb jutot­tak a várháromszög harmadik várá­hoz, Rovnóhoz, melyet az oroszok tovább nem tarthatnak, mögötte pe­dig nincs védelmi vonal. Az orosz haderő déli csoportja Keletgaliciában, az Ikva-fronton és Putilovkánál az új átalakulás folytán mozdulatlan­ságra van kárhoztatva. Az oroszok északi serege most szerencsésebb helyzetben van. A be­kerítés veszedelmét eddig elkerülte. A vilnai sereg szerencsésen odébb- állott, bár nagy veszteségei voltak. Riga és Dünaburg utolsó órája még nem ütött. Hindenburg azonban már megindult. Az oroszokat átszorította a történelmi nevezetességű Berezina folyón s Dünaburgtól délnyugatra behatolt az ellenség állásaiba. Harc az angolok és franiák ellen. Erős támadás indult meg a nyu­gati harctéren a németek ellen. A támadás borzalmas tüzeléssel kezdő­dött. Némely helyen két nap és két éjjel szünet nélkül bömböltek az ágyuk. Azután jött a roham, hol itt, hol ott. Azonban a német sokkal inkább előrelátó, semhogy az ellen­ség meglephetné. Jól tudta, hogy az oroszok szorult helyzetén a nyugati jó barátok majd ekképen akarnak segíleni. A segítség azonban nem vált be. A németeket sem Flandriá­ban, sem Liliében, sem a Champag- neban, sem az Argonneokban állása­ikból kiverni nem lehetett. A táma­dás első napján 3750 francia, köz­tük 39 tiszt került fogságba, másnap 6566, köztük 66 tiszt. Az erős véde­kezés után a németek csakhamar megkezdték az ellenséget megsemmi­sítéssel fenyegető ellentámadást. Az angolokat Lorsnál, a franciákat Sou­cheznál teljesen visszaverték. Az ellen­ség elcsöndesedett. Újabb támadás­tól, úgy látszik elment a kedve. Harc az olaszok ellen. D’ Annuncio hős katonái, ha már nem boldogulnak mivelünk, nekimen­nek a védtelen kórházaknak és ven­déglőknek. Onnan legalább nem lő­nek vissza. Egy időben a stilfí hágó ismert vendégfogadóit bombázták, szept. 27-én pedig, mint Höfer jelenti „tűz alá fogták a görci Vöröskereszt- hórházat, mintegy ötven gránátot irá­nyítva oda, noha a kórházon a genfi lobogó lengett“. Egyébütt a jó tali- ánok erőlködése eredménytelen. Si­kertelen volt a Mrzli Vrhi magaslat és a tolmeini hídfő ellen irányult támadás. A tiroli fronton több órai csata után meghátráltak. A Presena- csúcsról megszöktek. Doljeből vissza­vetették őket. Vájjon az olasz nép nem sokalja meg e céltalan kato- násdit ? A törökök harca. A Tigris partján, Komától északra a törökök megverték az ellenséget. Az angolok vesztesége igen nagy. Sikerrel harcoltak a törökök a Kau­kázusban és a Dardanelláknál is. A török kamara szept. 28-án tar­tott ülésében a szultánt a Gazi (a Győzedelmes) névvel tisztelte meg. A kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy az események igazat adnak Halil kamarai elnöknek, aki a ka­mara legutóbbi ülésén kijelentette, hogy a Dardanellák az antant-hatal­mak temetőjévé lesznek. Egyéb hírek. A németek szeptemberben a keleti harctéren 421 tisztet, 95.464 főnyi legénységet fogtak el, 37 ágyút, 299 géppuskát és 1 repülőgépet zsák­mányoltak. — Az olaszok Benedetto Brin nevű 13.430 tonnás sorhajója robbanás következtében elpusztult. A legénység 820 emberéből 8 tiszt és 379 közember megmenekült a többi életét vesztetette. Az áldozatok között van Rubin de Cervin ellen­tengernagy is. — Kadornát az olasz seregek fővezérét menesztik. Helyét jóformán Porro tábornokkal töltik be. A HARANGSZÓ terjesztésére be­gyült összegen ingyen példányokat küldünk a kórházakba. Kérünk min­denkit: támogasson minket magasz­tos munkánkban I

Next

/
Oldalképek
Tartalom