Harangszó, 1914-1915

1915-01-10 / 13. szám

1915. január lö. HARANGSZÓ. íóá. Az egyház köréből. A lébényi gyülekezet az 1914. eszten­dőben 400 istentiszteletet tartott, ebből százharminckettőt egyházi beszéddel. Úr­vacsorával élt 561 személy, közöttük 15 be­teg. Megkereszteltetett 29, konfirmáltatott 26 gyermek, házasságot kötött 3 pár, elte- mettetett 26 halott. A gyülekezet a tanító­nak gazdasági épületet csináltatott, régi iskoláját második tanítólakássá és tanács­teremmé alakíttatta át 6000 korona költség­gel. Az esztendő folyamán a következő ado­mányok folytak be : Orgona alapra 204 kor., tanácsterem berendezésére 323'60 korona, hadbavonultak családtagjainak segélyezé­sére 94’31 kor., a győri Szeretetház kispgítő kórházának 310 kor., Vöröskeresztnek 182'72 kor., katonák karácsonyára 35 54 korona, vallásos iratoknak a katonák közt terjesz­tésére 9'70 kor., egyéb adományok 18 90 kor. — Dr. Tóth Gedeonná szül. Mód Aranka úrnő buzgólkodására a község asszonyai és leányai felekezeti különbség nélkül száz­nál több vánkost, továbbá hósapkákat, ér­melegítőket, fehérneműeket stb. adományoz­tak a katonáknak és a kórházaknak, a se­besült szállító vonatokhoz több ízben élelmi­szereket és frissítőket vittek ki az állomásra. — A nőegylet vagyona 200 koronával gya­rapodott. Hadikölcsönre a gyülekezet 3400 koronát, a nőegylet 200 koronát jegyzett. A nőegylet Adventban öt összejövetelt tar­tott, melyeknek tárgyát mindegyik össze­jövetel alkalmával írásmagyarázat, a hábo­rús események megbeszélése és apró elbe­szélések felolvasása képezte. Átventban liturgikus estéli istentisztelet volt, melyen könyörögtünk a katonákért és az itthon- maradottakért. Alapítvány. Benczik Mária Márkusházá- ról férje Szecskó János emlékének megörö­kítése céljából a battyándi gyülekezetnél 200 koronás alapítványt tett. Az elhunyt az északi harctéren október elején esett el 26 éves korában, s benne szülei egyetlen gyermeküket, neje alig 3A évi együttélés után szeretett férjét veszítette el. Karácsonyfa-ünnepély. Az iharosbe- rényi gyülekezet karácsonyesti gyermek­istentiszteletén az egész gyülekezet részt vett. Közének után imádkozott és „Enged­jétek hozzám jönni a kisdedeket* szentirási szakasz felett beszédet tartott Káldy h. lel­kész. Következett a gyermekek éneke, utána Káldy h. lelkész felolvasása: „Az anyák ho­gyan neveljék ma gyermekeiket* ? s ezt kö­vette Erőss Vilma úrleány könnyeket. fa­kasztó szép szavalata : „A vén Ambrus fia* Farkas Imrétől. Áldás. Közének. Katonák hálája. Néhány kedves, közvet­len érzésű levél került a kezünkbe. Az egyi­ket a táborból írta egy jólelkü, evang. hívünk, a másikat sebesült katonák Írták idegen kór­házból. Mindegyik híven tükrözi azt a lelki örömöt, mely szegény vitézeink lelkét eltöl- tötte, midón az ó szomorú karácsonyukba el- küldöttük Karácsonyi üzenetünket. íme a két levél. Az elsőt az iharosberényi h. lelkész kapta. Mostar, dec. 19. Kedves tisztelendő úri Örömömet kifejezni I nem tudom azon ön által hozzám küldött ka­rácsonyi kis könyvért, mely annyi szép lélek­erősítő szavakkal van tele. Köszönöm ezerszer kedves tisztelendő urnák azon fáradságát, melyet mind híveihez szétküld. A messze vidé­keken nagy örömmel olvassák azok is, kik köztünk más hitüek és ezen szép intézményen nagyon bámulnak. Továbbá legyen szives kedves tisztelendő úr, a nőegylet tagjainak is adja át szívből fakadó köszönetemet mind­nyájunk iránt. Tartsa meg őket az Isten szá­mos évekig jó egészségben és az anyaszent- egyház iránti fáradhatatlan munkásságban és boldog- karácsonyi ünnepeket kívánok mind­nyájuknak a távolból Tóth János. A másik levél az egyik bécsi kórházból érkezett: Alantirottak a harctéren levő bajtársaink nevében is köszönetét mondunk a Karácso­nyi üzenet cimü könyvecskéjéért. A wieni 10. számú tartalékkórházban egyéb karácsonyi ajándékok között találtuk a Karácsonyi üze­netet is. Nem azért, hogy a többi ajándékot leértékeljük, hanem mégis ez volt nekünk a legkedvesebb. Legkedvesebb pedig azért, mert ezt egy, a szeretett hazában értünk könyörgő lélek szülte s igyekezett vele tudtul adni, hogy mi is az a karácsony ünnepe. Örömmel olvas­tuk, hogy a buzgóság szárnyai öveznek körül mindnyájunkat. Meghatottsággal olvastuk, hogy velünk éreznek, értünk imádkoznak s a mie­inkkel törődnek. Hitünkben most már még bátrabbak leszünk és ha Isten hazánk-, kirá­lyunk- és szerelteinkért való kötelességből visszaszólít bennünket a tűzvonalba, ezen hit­tel megedződve elseprünk minden férget, mely kedves gyümölcsünktől: „hazánkétól akar minket megfosztani. Most pedig áldja Isten az ilyen lelkiatyát és tartsa fenn, nevelje naggyá az olyan honleányokat, mint müyenek a nő­egyleteknek tagjai. Novák László, Szabó Pál, Kancz János, Mázik Gyula, Kovács János, Bocskár György sebesült katonák. Gyülekezeteink és a háború. Már a háború megindítása óta örömmel adunk hirt arról, hogy gyülekezeteink hűséggel, áldozatkészséggel teljesítik hazafias köte­lességüket. Maguk a gyülekezetek, nőegy­letek is kiveszik a munkából a maguk ré­szét, de a hívek serege is ugyancsak buz­gón munkálkodik. A nagysimonyi gyülekezet tagjai Auguszta gyűrűket vásároltak s így segítették küzdő hazánkat. A buzgó adakozók névsorát itt közöljük. Hajas Dénesné, Németh Jánosné, Szabó Károlyné, Lengyel Sándorné 2—2 drb 6 —6 K, Szabó Istvánná, Ludván Mar­git. Kiss Hermina, Tóth Otti, Hajas Lídia, Hajas Karolina, Fekete Károlyné, Bencsik Józsefné, Hajnal Lajosné, Seiber Olga, Sei­ber Katica, Hajas Jolán, kis Hajas Jolán, Zongor Márton, Eszter János, Braun Gi­zella, Tompa Károly, Zongor LajosDé, Hor­váth Eszter, Márkus Lídia, Kovács Karo­lina, Izsák Mariska, Csizmazia Dánielné, Vida Rozália, Hajas Ida, Sebestyén Károlyné, Szűcs Sándorné, Csizmazia Róza, Szabó Mariska, Csizmazia Ágnes, Ludván Juliska, Bárdosy Dávidné 1—1 drb 3—3 K. Nagy- sitkeiek. Lengyel Dénesék 2 drb 6 K, Kiss Imréné, Varga István tanító, Kiss Ernő, Kiss Zsigmond, Werner Lajos tanító, Csupro I Flóriánná, Gőce Zsigmondné, Lengyel Nelli, Rózsa István, Karafa Jánosné, Mike Lina, Somlai Ida, Kiss Irénke 1—1 drb 3—3 K. Nagybábonyban Bándy Miklós ev. lelkész ádvent I. vasárnapján megkezdette a téli hónapokra terjedő felolvasásainak sorozatát! A szép számban megjelent gyülekezeti ta­gokat a lelkész a felolvasás végén buzdí­totta, hogy a katonák karácsonyára aján­dékozzanak ! A nemes lelkek, a szerető szívek a következőképpen hozták meg ked­ves adományaikat hősiesen harcoló kato­náink számára : Bándy Miklósné, özv. Gaál Imréné, Bartos Andrásné, özv. Gaál Istváné 3—3 K, Szüts Margit, Kiss Gáborné, En­gel Lajos 2—2 K, Bucsky Sándor, Horváth Jánosné, Halász Jánosné, Légrády Józsefné, Benkő Pálné, Szűcs Mária, Fekete Pál, Be- necki Jánosné, Szabó Józsefné, Johanidesz György 1—1 K, Nagy Istvánná, Németh Istvánná, Fekete György 60—60 f, Halász Istvánná, Bruncvik Józsefné, Lukács Im­réné 40—40 f. Folytatjuk. A Harangszó perselye. A HARANGSZÓ terjesztésére eddig befolyt 203 kor. 10 fill. Újabban adakoztak : Luthár Ádám Battyánd 130 K, Nagy Ferenc Pénzeskút 2 50 K, Takáts János Pozsony 50 f, Tóth Ferencné Hegybáthodász 40 f, Szegedi Mátyás Kismarton 50 f. Összesen 208-30 K. A jókedvű adakozót szereti az Isten! B. S. Győr. Köszönöm. így erősödik lapunk. Az illetőnek elküldtük a számokat. Üdv. — M. P-né Erzsébetfalva. A kül­dött címre a lapot megindítottuk. Köszön­jük a terjesztés érdekében kifejtett buz- góságot. Örülünk, ,hogy a Karácsonyi üzenet az ottani kórházban elérte célját. — Gy. J. Gyór. Bizony nagy fájdalom a maguké. Csak egy vigasztalásuk lehet, ha a napok nehézségében is Isten megpróbáló szerete- tét látják. Mást nem lehet tenni, mint fiú­kat a hadifoglyok közt keresni. A már kö­zölt adatokon kívül fontos lenne az is, váj­jon a vele együtt szolgálók közül nem került-e akkoriban valaki hadifogságba ? Szívesen leszünk a továbbiakban segítsé­gére. — K. F. Hegyszoros. Örülünk, hogy lapunkat annyira megszerette. Szívből kí­vánjuk, hogy az új esztendőben adja vissza a jó Isten teljes egészségét. A Luther Nap­tárt elküldöttük. Ára 70. fillér. — Cs. P. Aszód. Nem értem a lap elmaradását. Az illető 457 szám alatt fel van véve az elő­fizetők közé. A jó Isten adja vissza az új esztendőben régi jó egészségét. Üdv. S. J. Cuntisoara, Románia. Szívesen küldjük a lapot. Köszönjük a jó kívánságot, hason­lóval viszonzom. — Sz. J. Pozsony. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom