Harangszó, 1914-1915

1914-11-01 / 3. szám

1914. november 1. HARANGSZŐ. 19. vesztette el I. Ferdinánd kegyét s Würtembergbe menekülve külön saj­tót állított fel, melyen a horvátok számára nyomatott protestáns műve­ket. Ungnad Dávid konstantinápolyi követ volt, kinek kíséretében Gerlach István lelkész egy igen érdekes naplót írt. Ungnad Kristóf, az egri kapitány Losonczi Annát vette feleségül, aki­hez írta Balassa Bálint a verseit, s akiknek Bornemisza Péter is könyve­ket ajánlott. Ungnad András pedig Straszburgban beszédet mondott Győr­nek visszatoglalásáról. És mily buzgó híve volt evang. egyházunknak Rüber János győri vár- parancsnok, majd a nagysárosi vár ura. Bőkezű pártfogója a felvidéki lelkészeknek, tanítóknak és tanuló ifjaknak. Még az udvarhölgye, Hey- mair Magdolna is vallásos könyvet írt, Tóbiás könyvét versbe szedte (Bártfa 1580). Leányát Berzeviczy Márton jegyezte el. Éppen evangélikus hitük volt az akadálya, hogy mara­dékai magasabb állásukat meg nem tarthatták. És ha sorra vesszük a magyar vá­rakat, akár német, akár magyar pa­rancsnokaik voltak, de majdnem mind az evang. hitet követték, Kanizsa várában Nádasdy és Térjék Tamás oltalma alatt Szeremlyéni Mihály már 1544-ben szép magyar éneket írt. Első püspökünk, Szegedi Máté is Terjéktől kért pártfogót s később Ho- sius és Hohenberger voltak itt a tá­bori lelkészek. Alsólendván a Báníiak oltalma alatt Tőke Ferenc papunk már 1556-ban szép históriás éneket írt Szigetvárnak első ostromáról „a szigeti hősökhöz való szerelmében, kik vérüket érettünk kihullatták.“ Szigetvárnak parancsnokai pedig egymásután mind a reformációnak hódolnak. Török Bálint és Pemflinger Kata szigetvári házában olvasgatta Tinódi Sebestyén a bibliát, mikor Ju­dit asszonyról szóló versét írta: Ezt szorzotté az Anthimus Szigetben Tinódi Sebestyén deák könyvében, Bibliából kiszedte egy kedvében Terek Bálintnak házában éltében. Mert bizony Tinódi, a magyar vité­zek lantosa is helyesli, hogy „Luther Márton az emberi szörzés ellen kez­dett szólani“ és megcsipdesi „a nagy sok arany forintokért verítező kövér- nyakú barátokat.“ Mondott ő éneket még a schmalkaldeni háborúról s ott „a kurfirst megfogásáról“ is. Szigetvár többi parancsnoka is : Kerecsényi László, Horváth Márk (Gergelynek az atyja), sőt még, mint újabban kiderítették, maga Zrínyi Miklós is meggyőződése szerint pro­testáns volt. Barátai, szomszédai, só­gorai, a második felesége, Rosenberg Éva s utóbb a fiai és leányai is mind az evang. hitet követték. Fröhlich Sebestyén bécsi könyvárus többször szállított és adott át protestáns köny­veket Zrínyi Miklósnak, ki azokat váraiba küldte szét. És erre feljebb is Győr várában Rű- ber és Salm parancsnoksága alatt szi­lárdult meg a reformáció. Magdeburgi Joakim a német lovasok tábori papja 1567-ben a szabad ég alatt prédikált és trombitaszóval gyűjtötte össze a híve­ket. Komáromba Kielmann András pa­rancsnok hívta meglelkésznek Plockner Mártont Wittenbergből. Tatára Braun Erasmus a balfiak Péter nevű papját hívta meg 1578-ban. Magyaróváron Voniczky Zakariás, Rotwitz Illés és Braun Erasmus várkapitányok oltalma alatt hirdették az evangéliumot Huszár Gál, a soproni Major Pál és mások. Kőszeg várának Weiszpriach János kaboldi báró, Teuffel Kristóf, Kroten- dorf ura, Devecseri Choron János és ifjabb Nádasdy Tamás voltak a pro­testáns urai. Semlyén Simon már 1550 ben evang. lelkész volt Kőszegen. Lánzsér és Kabold váraiban szintén Weiszpriach báró fogadta be a refor­mációt. Ennek és Polheim Miksának Vasmegyében is voltak birtokai, me­lyeken Consul István és Dalmata An­tal horvát lelkészek prédikáltak. Fraknó várában és Kismartonban szintén a várkapitányok voltak a re­formáció első pártfogói. És pedig Fürst Ernő és fia Móric már 1532 óta. Utána Weiszpriach János, majd pedig Kollonics Szigfrid és ennek ha­sonló nevű fia hívták uradalmukba Consul és Dalmata ev. lelkészeket. Az ifjabb Kollonics adott papot a pozsonyiaknak is. Sopronban is Weiszpriach, Teuffel, Gersei Pethő és Choron várkapitányok támogatták a reformáció ügyét. És a korai számkivetés idején — mert a hazai ellenreformációnak nem Kassa, hanem Sopron volt az első nagyobb áldozata — az átvonult Herberstein ezredes engedte át a maga tábori papját, Grünberger Gábort. És a felvidéken is Werner György és veje Gyalui Torda Zsigmond sárosi, Serédi, Schwendi és Rüber kassai, Varkucs, Mágocsi, Ungnad és Kollo­nics Bertalan egri, délen pedig Petro- vics temesvári kapitányok ismeretesek, mint egyházunk buzgó védői, akikhez járulnak a Forgáchok, Balassák, Thurzók, Révayali stb. És említsem-e Zrínyi Györgyöt, Batthyány Boldizsárt és a nagyerejű Nádasdy Ferencet, a hosszú török háború hőseit, kik egyházunknak is erős oszlopai valának. Nádasdy, ha kardját letehette, a bibliából olvasott háza népének. Ő vitte magával tá­bori lelkészül Magyari István sárvári papot, ki könyvében a vitézi rend reguláit is megírta. Vele járt mint hadi tudósító Gabelmann Miklós, a csepregi rektor, ki Mezőkeresztesnél esett el. Iratait sárosán, piszkosan szedték fel a harcmezőről. És hosz- szan folytathatnám még ezt a névsort. A protestánsok hadi vitézségéről ifjabb Zrínyi Miklós, a róm. kath. költő és hadvezér mondott fényes di­cséretet. „Ha az evangélikusokkal vagyok — mondja — azoknak imád­sága és sok éneklései között, valami­kor harcra megyek, soha nyereség nélkül meg nem térek.“ Még II. Rákóczi Ferenc is azt mon- dá, hogy a kurucok serege kilenc­tized részben protestáns volt. Es Kossuth idejében is a szabadságharc mennyi áldozatot kívánt tőlünk vér­tanukban, hitvallókban, majd pedig az egyházalkotmányért vívott küzde­lemben. De végre is diadalmaskodtunk s a hazaszeretettel együtt a hitbuzgó- ság tüze is feléledt. íme háborús nehéz időkben is az Úr az ő népét soha el nem hagyta. Ha keserű volt is az orvosság, de használt, a betegséget gyógyulás kö­vette. Istennek a meglátogatás napjai­val is magasabb szent céljai vannak. Hadakozó őseink ezt megértették, a harci zaj között sem feledkeztek meg a lelki fegyverről, a bibliáról, a hit Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasz­tási szövetkezet A legjobb és legolcsóbb ház­tartási és gazdasági cikkek a HANGYA bol­tokban kaphatók. A HANGYA italai hamisí­tatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik község­ben fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székházában.) 3 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövet­kezet tartozik 58 millió K évi áruforgalommal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom