Harangszó, 1914-1915

1915-01-24 / 15. szám

118. HARANGSZÓ. 1915. január 24. Orosz-Lengyelországban. Orosz-Lengyelországban a Nida alsó folyásánál az oroszok támadásba mentek át és több helyen, nagyon sokszor megkísérelték a folyó völgyén átkelni, azonban nagy veszteségekkel mindenütt visszaverték őket. Az oro­szok nagyon sok embert veszítettek. Franciaországban. Soissontól északkeletre a Regny magaslatait újra támadták a németek és ezt a tensikot is megtisztították az orosz ellenségtől. Zuhogó zápor­ban és mélyre felázott agyagos talaj­ban a sötét beálltáig árkot árok után rohammal vettek be. 14 francia tisz­tet és 1130 főnyi legénységet elfog­tak. 4 ágyút, 4 géppuskát és egy fényszórót zsákmányoltak. Ezeknél a harcoknál jelen volt a német császár is. Soissontól északra folyt három harcok alatt a németek zsákmánya 5200 hadifogoly, 14 ágyú, 6 gép­puska és több revolver-ágyu. A fran­ciák súlyos veszteségeket szenvedtek. Maguk a németek 5000 halott fran­ciát találtak a csatamezőn. Osztrák lap a huszárokról. Egy osztrák lap kiküldött .adósí­tója nagyon dicséri seregeink hősies­ségét és bátorságát. De különösen kiemeli a huszárok vitézségét. Ezek közt is telemlítésre méltó az eddig szakadatlanul harcoló 4. huszárezred, amelynek minden tisztje megkapta a signum laudist és minden tizedik emberét vitézségi éremmel tüntették ki. Angolok hadseregünkről. Egy nagy londoni lap nagy elis­meréssel nyilatkozik hadseregünk ki­egészítésének rendszeréről. Az angol lap szerint a hadsereg tartaléka na­gyon jól van elhelyezve és a pótlások rendszere olyan jól működik, hogy minden csata után bámulatos gyor­sasággal friss katonákkal helyettesí­tik, az elveszett vagy akcióképtelenné vált emberanyagot. Az oroszok vesztesége Przemyslnél. Przemyslnél az orosz hadsereg eddigi rohamai borzasztó vesztesé­gekkel jártak az oroszokra. A vé­dők kirohanásai rendkívül nagy vesz­teségeket okoznak az ostromlóknak. Az elfogott orosz tisztek leplezetlen csodálattal beszélnek ezekről a ki­rohanásokról, valamint a vár tüzér­ségének nagyszerű eredményeiről. Az oroszok sorait különösen a gyakori rohamokkal ritkították meg a vár védői. Épp úgy, mint az első ostrom alkalmával, most is az orosz tisztek­nek kell kergetniök a legénységet az ostromra és sokat, akik nem akar­nak rohamra menni, egyszerűen le­lőnek. Repülöpostán Przemyslböl. A körülzárt Przemyslböl repülőgé­pen hozzák a leveleket. Egy ilyen levél került szemünk elé. íme itt kö­zöljük: „Lapomat egy repülőgép jó­voltából küldhetem tovább, mivel en­gedélyt kaptunk arra, hogy mind­egyikünk küldhet egy tábori lapot karácsonyra. Bizony annyi hallgatás után nagy örömmel irom ezt a lapot, amelyen sok szeretetteljes üdvözle­tét küldök. A fényképet és a csoma­got november 7-én kaptam meg az utolsó postával. Gondolhatod, hogy mennyire örültem neki. Igazán alig várom, hogy felőletek is halljak már valamit, azért, ha lapomat megkapod, írjál minden másodnap, mert most már hisszük és reméljük, hogy rövid idő múlva lehengereljük az oroszokat és részünkre szabad lesz a posta útja. Most sokkal nyugodtabbak vagyunk, mint először, októberben. Hideg jelen­leg nincs, szép napok járnak. Novem­ber 19-én sokat havazott és a hideg időjárás majd két hétig tartott.“ Más hírek. A szerb főhadiszállást ismét Nisbe tették át. Péter király is Nisben van. — Egy hivatalos orosz jelentés figyel­mezteti a lakosságot, hogy ne várja Przemysl közeli elestét, mert a vár tüzérsége elsőrangú, védői pedig hő­siesek és kitartók. — A szerbek Uj- Szerbiában elrendelték a férfi lakos­ságnak 16-tól 64 évig való új soro­zását. — Kitchener lord egy beszéd­jében arra a hozzáintézett kérdésre, hogy mikor lesz vége a háborúnak, ezt felelte: Nem tudom. De azt tu­dom, hogy a háború kezdete május­ban lesz. — A német aviatikusok vasárnap Dünkirchen tőié repültek, mert azt hitték, hogy Poincaré köz- társasági elnök odaérkezik. A francia köztársaság elnöke azonban nem va­sárnap, hanem csak hétfőn érkezett Dünkirchénbe. Egy német repülőgép cédulákat dobott a városra és a cé­dulákon ez a felírás volt: „Jó napot, Poincaré úri“ Az egyház köréből. Eljegyzés. Dr. Obál Béla, az eperjesi ev. tht ologiai akadémia professzora, elje­gyezte Gyurátz Linus úrhölgyet, Gyurátz Fe­renc dunéntúli ev. püspök nevelt leányát. Isten áldását kérjük az ifjú jegyespárra ! Gyászrovat. Súlyos csapás érte Czipott Géza szentgotthárdi lelkészt. Édesanyja, Czipott Jánosné szül. Benkö Anna, élete 57-ik évében hirtelen elhunyt. A jó Isten kegyelme legyen az elköltözöttel s gyászoló övéivel 1 Katona-levél. Endrefi'y János lajosko- máromi ev. lelkész, Karácsonyi üzenetet és Erős várunk az Isten cimű vigasztaló könyvecskét küldött a táborba. Egyik hívé­től a következő érdekes levelet kapta: Galíciai Kárpátok," 1915. 1/5. Északi csatatér. Mélyen Tisztelt Lelkész Úr 1 Szívem mélyéből őszinte, igaz köszöne- temet küldöm ezen kis papíron a nekem küldött karácsonyi ajándékokért. Miránk most igazán nagyon ránk illik a szentírás ama szava : „Az ember nemcsak kenyérrel él, hanem Isten igéjével is.“ Oly jól esett olvasnom a kis könyvecskéket, szinte új embernek érzem magamat. Összehasonlítva a természetben tapasz­taltakat és a kis könyvecskében olvasot­takat, határozottan állíthatom, a mi sorsun­kat nem az emberek intézik, az ember csak eszköz ezen a világon, egy láthatatlan hata­lom, amely mindezeknek fölötte vagyon, az élet és halál ura, az IstenIntézi minden egyes embernek a sorsát. Csak itt a háború­ban tudja meg minden ember, hogy hogyan kell imádkozni, mert napi eset, hogy min­dig az Isten segítő keze tart meg bennün­ket az életnek. Itt nem szégyel egy sem összetett kezekkel a másikak előtt imád­kozni, úgy mint otthon. Otthon biz nem lát­tam még úgy szívből imádkozni, mint itt. Amerre megfordul az ember, sűrűén látni egy-egy katonát fatövében, árokparton vagy puszta földön állva vagy térdelve, összetett kezekkel, kisírt szemekkel az égre tekintve imádkozni. Békeidőben az embereknek mikor jól megy dolguk, biz — különösen az utolsó évtizedek­ben — nem igen sokat foglalkoztak az imádkozással. Az imádság egészen el volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom