Harangszó, 1913-1914

1913-11-09 / 3. szám

22." HARANGSZÓ. 1913. november 9. Az egyház köréből. Reformáció ünnepek. Gyülekeze­teink és iskoláink mindenfelé nagy ünnepségek közt tartották meg refor­máció ünnepét. Sok helyen a refor­mációi istentiszteleten kívül külön ünnepélyeket is tartottak, hogy ezáltal is jobban elmélyedhessenek a refor­máció nagy világtörténelmi jelentő­ségében s a hívek körében is nagyobb érdeklődést kelthessenek. A külön­böző ünnepélyekről a következő tu­dósításokat vettük: Budapest. A budapesti evang. gyülekezet minden templomában istentiszteletet tartottak s azokon Raffay Sándor lelkész, Kemény La­jos, Martony Elek, Szüts Gábor vallástanárok prédikáltak — A fasori evang főgimn -bán Bereczky Sándor vallástanár tartott ünnepi beszédet, egy tanuló pedig Luther Kóburg várában c. alatt felolvasott. — A budapesti prot. iparosképző egylet ünnepélyén énekeken és szavalatokon kívül Raffay Sándor meg­nyitó beszédet mondott, Algöver Andor val­lástanár pedig „A reformáció terjedése Euró­pában“ c. alatt felolvasást tartott— A budai evang. ifjúsági egylet ünnepélyén Varsányi Mátyás püspöki másodlelkész tartott ünnepi beszédet. Sopron. Az ev. olvasó- és ifjúsági egye­sület ünnepségén Ziermann Lajos elnök lel­kész megnyitó beszédet mondott, Gráf Samu tanító pedig Wartburg címen felolvasást tar­tott, az egylet tagjai pedig szavalatokkal mű­ködtek közre. Pozsony. A pozsonyi theol. akad. Székács József körének ünnepén Gáncs Aladár alelnök ünnepi beszédet mondott, Szántó Róbert akad. hallgató pedig Vadosfa c. egyháztörténeti el­beszélését olvasta fel. A szép elbeszélést lapunk egyik következő száméban közöljük. Molitorisz János és Krcsméry István hallgatók szavaltak, Boldis János, Linder László, Bázlik Elemér és Czambel József hallgatók zeneszámokat adtak elő. Karének nyitotta meg és zárta be a gaz­dag műsort. Pápa. A pápai ev. nőegylet szépen sike­rült estélyén Büki Jenő segédlelkész megnyitó beszédet mondott, Bojtos László hántai h. lelkész felolvasást tartott, Fadgyas Aladár, Dezső Jolán szavaltak s ének- és zeneszámok­kal nyert kiegészítést a szép műsor. Szombathely. A gyűl. nőegylet közénekkel és imádsággal kezdődő és záródó ünnepségén Képek a reformáció történetéből c. alatt Kiss Jenő segédlelkész tartott felolvasást, Schöck Gyula, Töpler Julia, Wágner Ferenc szaval­tak, Károlyi Sándorné úrnő pedig Rákóczy Ferenc imádságát énekelte el. Eperjes. A theol. akadémia szép ünnepsé­gén Farkas Győző tartott felolvasást A pro­testantizmus lényegéről és jövőjéről. Mácsay L., Hajdú Gyula, Bretz Ilus szavaltak, Peré- nyi Zsuzsika, Kemény László és Rúzsa L. pedig zeneszámokat adtak elő. Az akad. ének­kara nyitotta meg és zárta be az estélyt. Beszterczebánya. A beszterczebányai ev. egyesület ünnepélyén Szelényi János pöniki lelkész tartott felolvasást ily cím alatt: „Ké­pek a hazai protestantizmus életéből“. Palinay Jolán szavalt, Meszleny Géza, Figuss Vilmos zeneszámokat adtak elő. Nagyszombat. A nagyszombati evang. ifjú­ság ünnepélyén szavalatok- és énekszámokon kívül Farkas Gejza lelkész „A reformáció és a biblia“ címmel tartott előadást. Templomavatás. Az erdőszelestyéni leánygyülekezet újonnan épített temp­lomát szép ünnepségek közt avatta fel Dr. Baltik Frigyes püspök. A templomot nagy önmegadóztatással emelték a hívek, vannak egvházta- gok, kik 1400—1600 kor.-t fizetnek. A jó Isten áldása nyugodjék meg a hitbuzgó gyülekezeten. Gyászrovat. Jancsuskó László, a titeli ev. gyülekezet fiatal, munkás lelkésze, élete 36-ilc évében hosszas szenvedés után elhunyt. Legyen ál­dott emlékezete 1 Félszázados egyesület. A budapesti evang. női gyámintézet fennállása 50-ík évfordulóját szép ünnepség keretében tartotta meg múlt vasárnap. Egy missziói gyülekezet közgyűlése. A néhány évvel ezelőtt alakult szent­gotthárdi (Vas-m) gyülekezet most tartotta évi közgyűlését, melyen Czi- pott Géza lelkész terjedelmes jelen­tést terjesztett elő a gyülekezet er­kölcsi és anyagi helyzetéről. A hit- buzgóság és áldozatkészség, — mely a templomépítéskor oly csodálatos megnyilatkozásokat mutatott, ma sem lankad. Báró Wieser Józsefné és Leist Ferencné díszes csillárt aján­dékoztak a templomba. 126 egyház­tag 1300 kor. adót fizet. A templom- építésből kifolyólag 26000 kor. adós­sága van a gyülekezetnek. Múlt év­ben 2100 kor. adósságot törlesztett. 1914-iki költségvetése 586 kor. hiányt tüntet fel. A jó Isten segítse a küzdő missziói egyházat 1 Itthonról. Halálos összeütközés. Botfalun egy személyvonat négy utolsó kocsijába, mely utasokkal volt zsútolva, a vá­gányok keresztezésénél beleszaladt egy rendező mozdony, mely 15 kocsit vontatott. A mozdony bezúzta a sze­mélykocsik oldalát és a kocsikat telj esen széttörte. Egy harmadosztályú utas halálosan, öt könnyebben megsebesült. Elet-halálliarc a medvével. Fráter Emil tenkei főszolgabíró izgalmas vadászkalandot élt át az erdélyi havasok között. Egy hatal­mas medve két lábára ágaskodva törtetett ki a bozótból. Fráter Emil célbavette a rop­pant bestiát s a mellébe lőtt. A medve na­gyot bődült, aztán fogcsikorgató dühvei ron­tott a vadászra. A főbírónak annyi ideje volt, hogy a két csövét kilőj je, mindkét golyó bele is fúródott a fenevad testébe, de az óriási állat csak éppen megtorpant, aztán bőgve vetette magát ellenfelére Fráter már nem tölthetett. A fegyvert feje fölé emelte, a medvére sújtott, a mely egy kettőre lete- perte. Rémes birkózás következett. Az acél- izmu férő egyik kezével a böszült vad tor­kát szorította. Segélvkiáltását senki nem hallotta meg, a hajtők elszaladtak. A fő­szolgabíró a legválságosabb pillanatban előrántotta a vadászkését és az állat tor­kába szúrta. A medve sebeit nyalogatva eloldalgott s nyolcvan lépésnyire egy víz­mosás szélén felfordult. Fráter Emil arcán és mellén viseli a vad karmainak nyomát. Szerencsétlenség a kukorícafosztá- son. A rendes falusi tragédia, özv. Kozárv Aurélné földbirtokosnő zalai majorjában kukoricafosztás volt a napokban. Zalai szo­kás szerint a falu minden leánya és legénye elment oda. A szőlőpásztortól egy Pál István nevű legény elvette a puskáját és tréfából ráfogta Gombkötő Máriára. A legény azt hitte, hogy a fegyver nincs megtöltve és meghúzta a ravaszt. A puska elsült és Gomb­kötő Mária a következő pillanatban eszmé­letlenül esett össze. A fejét járta át a fegy­ver golyója. Mi történt még? Leégett gyár. A Merkur vasművek r. t. tulajdonát képező gyárvál­lalat Nagykanizsán kigyulladt és teljesen leégett. A kár mintegy 400.000 koronát tesz ki. — Meafojtott egy farkast. Mészáros Lajos szarvasi ember a nádasban foglala­toskodott, a mikor hirtelen egy farkas tá­madta meg. Mészárosnál nem volt fegyver és így kénytelen volt bírókra kelni a far­kassal. Hosszas viaskodás után sikerült a farkast megfojtania, de közben ő maga is súlyos sérüléseket szenvedett úgy, hogy kórházba kellett szállítani. — Egy falu ve­szedelme. Tószerdahelven a gyermekek gyuj- -tóval játszottak és fölgyujtottak egy kazalt. A tüzet a szél tovább vitte és rövidesen kilenc ház elégett. A kár harmincezer koronánál nagyobb. — Aki megjósolta a halálát. Török Gyula debreceni városi adó­tiszt már hónapokkal ezelőtt megjósolta, hogy október harmadik hetében meg fog halni. Annyira biztosra vette, hogy nem él tovább október derekánál, hogy maga intézkedett a temetéséről és megrendelte a koporsóját is. Tényleg így is történt. A jelzett időben meghalt s nagy részvét mellett eltemették. Az ország dolgáról. A képviselöház okt. 30-iki gyűlése nagyon élénk volt, mert azon, majd­nem teljes számban részt vett ai

Next

/
Oldalképek
Tartalom