Harangszó, 1913-1914
1914-02-22 / 18. szám
1914. február 22. HARANGSZÓ 141. • dolgot: vigye el az orvosnak az ajándékot I — Hagyj békét, asszony, hisz tudod, hogy fáj a lábam: nem tudok olyan hosszú utat megtenni 1 — mentegetőzött Gergő s így addig-addig halasztódott a dolog, hogy a korai nyári melegségtől nem valami kellemes szagot árasztott már magából a sonka. S ekkor az asszony addig ösztökélte emberét, míg végre tarisznyába került a sonka s Gergő beállított vele az orvoshoz. — No, tekintetes ur, meggyüttem ! Csiza Gergő nem olyan ember, aki megfeledkezik jóltevőjéről! — mondta Gergő mosolyogva, miközben húzta, vonzolta kifelé tarisznyájából a bennszorult sonkát. — Hej, öreg barátom, sonkával birkózik ? Sohse veszekedjék vele, hanem adja el valahol, ha nem szereti. Jó pénzen megveszik az ilyesmit. Lám, én is húsz koronát fizettem egyért tegnap a piactéri nagy csemegekereskedésben; — figyelmeztette az orvos az atyafit. — Igazán ? 1 — csodálkozott Gergő s azonnal visszaeresztette a sonkát a tarisznyába, — Köszönöm orvos uram a jó tanácsot. Tíz pengő nagy pénz! De jól esik nekem, ha csak nyolcat kapok is érte. Isten áldja meg tekintetes uramat! — köszöntött el Gergő s eliramodott a piactéri csemegekereskedésbe, ahol titkolódzva félre- hivta a boltost a sarokba. — Nini, mim van! — tartotta vigyorogva a boltos orra alá a sonkáját. — Mit akar vele ? — mordult rá bosszúsan a boltos. — Azt, hogy nyerjen rajta az ur. Odaadom nyolc pengőért, az ur pedig eladja tízért s nyer rajta két szép ezüst pengőt. Gergőt erre az a csúfság érte, hogy kitolták a boltból. Szörnyen zúgolódva baktatott az utcán: — No, nézze meg az ember, a hamis boltosát! Bizonyosan szerette volna, ha öt pengőre szabtam volna az árát, hogy ötöt nyerhetett volna rajta. kát I Visszamegyek vele az orvoshoz, hisz hálával tartozom neki, amiért meggyógyított. Ezzel ismét beállított barátságos mosolygó arccal az orvoshoz: — Tudja mit, tekintetes uram ? odaadom kigyelmednek a sonkát öt pengőérti Legalább nem kell a méregdrága boltban tíz pengőt érte adni, megmarad 5 forintja. . . A harangokról. Irta : Baldauf Gusztáv. (Folytatás.) Az, hogy a harang hangja milyen terjedelmű, milyen zengésű, az nemcsak a hozzávett anyagtól és elkészítésének módjától és sikerétől függ, hanem sok egyéb körülménytől is. így nem mindegy az, hogyan nyert elhelyezést a harang a toronyban; nem mindegy, vájjon magasabban, vagy lejebb nyeri-e elhelyezését, hogy nyitott-e az a rész, hol a harangok függnek, vagy zárt-e ? Sok függ a torony környezetétől, nemkülönben nagy befolyással van a harang minőségére az éghajlatnak is. Magas épületek városokban a hangot feltartóztatják, visszaverik, alacsony házak fölött pl. falun akadálytalanul zengi be az egész vidéket a harangszó. Azt mondják, a tenger mellett levő harang hangja különösen szép tiszta, csengő. Tapasztalatból tudjuk, hogy amikor a mezőket friss hó lepi be, a harang hangja kevésbbé terjed messzire és emellett tompább is, mint egyébkor. Fagyott, száraz földeken tovább siklik a harang hangja, tisztább is. Az időváltozásnak föltétlenül van hatása a harang hangjára. Akárhányszor mondjuk: megváltozik az időjárás, igen idehallik a szomszéd falu harangja. Éjjel, amikor a levegő hullámzása egyenletesebb, a hang messzebb terjed és erősebben hallatszik, mint nappal. Ezért kedvesebb zengésű fülünknek az esti harangszó, mint pl. a déli. Borús, felhős időben a harang hangja után zúgó zümmögést is hallunk, — derült szép időben nem. Több harang alkalmazásánál tekintettel kell lennünk arra, hogy megfelelő hangnem szerint válogassuk össze a harangokat. Ha nem helyes zenei tudással és megfelelő hozzáértéssel válogatjuk össze a hangokat, fülsértő diszharmóniába vegyül a harangok hangja. De sok függ még attól is, hogy miként húzzák a harangokat ; hányszor nem mondjuk: ejnye, de rosszul húzzák a harangokat. Valamikor azt tartották, hogy a németországi Thüringia tartomány Ruhl nevű községében éltek a harangozás legnagyobb mesterei, akik egész művészetet tudtak kifejteni a harangozásnál. A harangok szép összhangosításá- ból fejlődött ki az úgynevezett „harangjáték“. Ennek igazi hazája Németalföld; ennek majd minden városában van ily harang — illetve toronyjáték. A harangjáték abban áll, hogy bizonyos időben, óraütéskor több harang úgy ütődik, hogy felismerhető énekdallamot adnak. Korá- lok, hymnusok, zsoltárok kellemes zenéje hangzik ilyenkof a toronyból. A legnagyobbszerű és leghíresebb harangjáték Antwerpen városában van; 99 harang szolgál a harangjátékhoz. A harangok szerkezete úgy van készítve, hogy minden óraütéskor más és más kedves egyházi dallamot játszik. Oly nagyszerű a harangjáték, hogy első hallásakor az embert, kinek füle ezt meg nem szokta, valósággal meghatja. Futamai, melyek a kis csengetyütől a legmélyebb hangú harangig különböző hangnemekben csengenek-bonganak, az embert meglepik s az egymásba folyó tremolók gyönyörű akkordjaikkal igazán megragadják s nagy gyönyörűséggel illetik halló szerveinket. — Strassburgban szintén hallható ily harangjáték, de ez napjában csak 3-szor szólal meg: reggel 7-kor, délben és este 6 órakor. — Aki Prágában jár, hasonló élvezetben lehet része. Az egyik régi korból származó temploma tornyában déli 12 órakor, mikor az óra üt, a torony egy kis ajtajából sorban előkerül a 12 apostol. — Budapesten a legrégibb templomok egyikén, a vízivárosi, szent Annáról elnevezett .paróchiális templomon szintén van toronyjáték. Itt van Hirtelen eszébe jutott valami: — Azért sem viszem haza a són Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol fogyasztási szövetkezet nincs f A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy-egy falu népe mindennemű háztartási és gazdasági cikkeit és italszükségletót a legjutányosabban, úgyszintén hamisítatlan minőségben. — Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői forduljanak útbaigazításért a ■■----a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesíti Szövetkezetéhez, Budapest IX., Közraktár-utca 34. szám. 18 (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik 50 millió---------——- korona évi forgalommal. ~----------■ ■---—: L evéloím: HANGYA, Budapest, postaflók 109. szám.
