Harangszó, 1913-1914
1914-02-15 / 17. szám
^ 1914. február 15 HARANGSZÓ 133. r] ra(jhatott volna mindig karácsonyfa y ott abban a pompás, fényes teremben, tJ visszagondolt az erdőre is, jó pajti ^saira a kis madarakra s a padláson g jgjrá egerekre, melyek segítették neki i. eltölteni hosszú napjait, pl Amint így tűnődött magában, jött 1- egy ember s az egykori karácsonyfát apró darabokra vagdalta. 1> Nemsokára gyorsan pattogott a ti a nagy búbos kemencében. Min- n den egyes pattogásnál, mely egy 1' mély sóhaj volt, a zöld erdőre, a a tavasz ébredésére, a hideg verőfényes ti téli éjszakákra és ama karácsony 2 estére gondolt vissza a fácska, azután egy nagyot, végsőt pattogott és 8 nem volt többé 1 A harangokról. Irta : Baldauf Gusztáv. H : (Folytatás.) 1 n i A felsorolt általánosabban ismert hlrangozási szokások mellett még k igen sok más esetben is meg kell a szólalniok a harangoknak — főleg a >■ róm. kaih. egyházban. Nem hang- H súlyozva azt a talán világszerte meg- s honosodott szokást, hogy a vasárnapok és ünnepnapok előestéjén harangoznak — beharangozzák a n másnapi ünnepet, — szokás több a helyen az évforduló éjszakáján 12 órakor is harangozni, jelezvén, hogy új esztendőbe léptünk. ’* A róm. katholikusoknál Jézus sirba- 11 tételének emlékére minden pénteken délután 3 órakor harangoznak, XIV. ai Benedek pápa rendelte ezt el 1740- j ben azzal az Ígérettel, hogy aki ilyenkor az eretnekek kiirtásáért imádko- |zik, 100 napi bűnbocsánatot nyer. ^Szegény pápa ennél okosabbat is * művelhetett volna, mert rendeletének ' a puszta harangozásnál több foga- ^ natja nem lett. j XIII. Gergely pápa, amikor hirt 1vett a szt-bertalan éji mészárlásokéról — amikor Párisban egy éjjel z mintegy 100.000 protestánst leöltek, , efeletti örömében Krisztusnak e nemeskeblű földi helytartója, ágyukat eStíttetett eI' emlékpénzt veretett, külön £ körmenetet tartott és meghuzatta — Isten nagyobb dicsőségére — Róma összes harangjait. Harangoznak egyes emberek tiszteletére is. Királyi családokban előforduló születésekkor, fejedelmeknek, egyházfőknek valamely községben megjelenésekor, vagy amikor az új papot hozzák: a falu határától a templomhoz érkezéséig folyton szól az egyház hangja, a harang üdvözlő szava. A róm. kath. nagy gyűlések előestélyén az ország minden harangját meghuzatják. Mikor legközelebb Bécsben megtartották az eucharisztikus kongresszust, ezt a nagyszabású „világbúcsút“, az erre Rómából jövő pápai követet Ausztria mindazon községnek harangja üdvözölte, amelyeken vasútja áthaladt. Közismert a vihar elé való harangozásnak régi szokása is. Amikor vészes fellegek közeledtek a határon, harangozni szoktak, hogy ezzel eloszlassák vagy másfelé tereljék azokat, vagy legalább törjék meg ezeknek vészes, káros hatását. Érdekes, hogy e szokást egyébként jónevű természettudósok is igazolni törekedtek. így Verulami Baco és Des Cartesius híres tudósok a XVI. században azt hitték és azt tanították, hogy a harangozás okozta levegőhullámzás a felhőket szétoszlatja. Természetesen hamarosan akadtak más tudósok, akik megcáfolták ezt a nézetet, sőt megállapították a viharok alkalmával működő természeti erők pontosabb vizsgálatánál, hogy a vihar elé harangozás határozottan veszedelmes. Egy francia tudós Des- landes egy értekezésében ide vonatkozólag fölhozza, hogy amikor az 1718 ik évben április 14—15-ére virradó éjjel Alsóbretagne egy kis kerületében óriási vihar és égiháboru dühöngött, 24 egymástól nem messze fekvő község mindegyik templomában meghúzták a harangokat — dacára annak, hogy nagypéntek volt — s valamennyibe belecsapott a villám és fölgyújtotta azokat, kivéve egyet, amely pedig a többi között volt — de nem harangoztak vele. — A protestánsok kezdettől fogva helytelenítették a vihar elé való harangozást. Luther meghagyta a lelkészeknek, hogy magyarázzák meg a híveknek, hogy a harangozásnak a viharra semmi hatása nincs s ha mégis harangoznak, ne legyen annak más célja, minthogy serkentse a híveket magukbatérésre és imádkozásra. Veszedelem idején általában szokás harangozni, vagy legalább kongatni. Ha tűz üt ki, ha árvíz fenyeget : halljuk a rémes kongatást. Régebben kongattak akkor is, amidőn közelgetett az ellenség, mikor üldözni kellett a rablót, cigányt vagy más ilyféle ke'lemetlen látogatót. Az ily harangozás, kongatás tehát nem volt egyéb, mint a segélykiáltás szava. Sok helyen a harangok arra szolgáltak és szolgálnak ma is, hogy az eltévedteket útba igazítsák, hogy jelezzék az utat-vesztetteknek az irányt, amerre menedéket találhatnak. így a Svéd óriási hegyekben, az alpesi havasokban fölállított menedékházak mindegyikén van torony és abban harang, melynek hangja tájékoztatja az eltévedt vándort. A szentbernhardi kolostorban lévő harangok ugyancsak ezt a célt szolgálják. A hóborította hegyeken, erdőrengetegekben a harangoknak az a hivatásuk, mint a tengeren a világító tornyoké. A harangok e nemes feladatuk teljesítéséhez is sok monda és kedves legenda fűződik. Ilyen megható kedves monda ez is: Három hajadon annak emlékére, hogy eltévedvén, szerencsés megmenekülésüket, haranghangjának köszönhették, Langiugen- ben kolostort építtettek és abba három harangot helyeztettek el azzal a rendeltetéssel, hogy azokat napjában gyakorta meg kell huzni. Egyszer csak a rest egyházfi azt gondolta magában, minek harangozzon annyit, hisz lenn a faluban úgyis eleget harangoznak, — és beszüntette a harangozást. Ámde mi történik erre ? A csendes est homályában egyszerre csak megjelenik fehér ruhában a három hajadon. Az egyházfi megretten s midőn a három nő szendén esengve tekint reá, majd megfenyegetően szúrós tekintetüket meresztik a kötelesség mulasztóra, ő elérti, mit jelentsen ez: — soha többet egyetlen egy harangozást sem mulasztott el. A harangok történetében gyakran >É Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol W0&* fogyasztási szövetkezet nincs! Hs * .^Syasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy-egy = miudennemű háztartási és gazdasági cikkeit és ^siükBÓgletót a legjutányosabban, úgyszintén hamisí; t_..-----a legjuianyosuDDctn, ugyttzuiieu namisia zövetke1*1};0!;68^611 _ -Ainelyik községben fogyasztási a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, Budapest ~^I2 IX., Közraktár-utca 34. szám. 17 (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik 50 millió ff (j. >■ ékezetet akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői fór- ** m W •■«... . : korona évi forgalommal. Qa* útbaigazításért a Levélcím: HANGYA, Budapest, postaflók 109. szám.
