Harangszó, 1913-1914

1914-02-01 / 15. szám

1914. február 1.

HARANGSZÓ.

117.

— Va'ami töpörtős pogácsáról tettél említést.

— Vagy igaz, azt mondtam, hogy az uramnak egy kis sovány pogácsát sütöttem, azt viszem utánna a rétre.

— Úgy ? I No, hát csak fogyaszd el Ferkó egészséggel a pogácsádat;

— mondja mosolyogva Gogán, szürkülő bajuszát hegyesre sodorintva.

Majd pedig fejcsóválva megjegyzi:

— Ej, ej, sohse hittem volna, hogy ennyire szeret engem az az Evica I

Nyirné, Lőcs Éva bizony annyira megszerette a kedves Gogán nagybátyát, hogy azontúl elmúlik egy-egy év is anélkül, hogy betérne hozzá. De van nála még egy kedvesebb rokona is Gogánnak (tudniillik az Évica kedvességét véve mértékül) Kendről a Kancsi Bandi sógor.

— Tudja sógor, — mondta Kancsi minapi látogatása alkalmával, — szé- gyenli az ember, ha ezt a kódés rokonságot látja. Jóformán egynek sincs semmije, csak a sok gyermekük. Föl élnék az egész világot, ha megkaphatnák I

— Hát bizony szegény ördög valamennyi ! — helyeselt Gogán sógor.

— Haszontalan, gondatlan nép mindannyi! — folytatja Kancsi neki- bőszülve. — Nem hogy szereztek volna, hanem amijük volt, azt is fölélték. Lám énrám sem hagyott apám valami nagy just, de szereztem, takarítottam, ahol csak lehetett.

— Igaz, igaz ! — helyeselt Gogán.

— Ahol tehetted a másét is elemelted ; — gondolta, de nem mondta.

— És ha olyan oktondi volna kend sógor, hogy azokra is hagyna valamit, azt is csak eltékozolnák. De tudom, hogy lesz esze kendnek sógort

— Lesz, sógor, leszl — biztatta Gogán a Kancsi sógort.

— Lám van nekem olyan szép vagyonom, hogy akár egy úr is büszke lehetne reá. Harminc hold a földem, tizenkét darab marha az istállómban.

— Szép, nagyon szép! — helyesel Gogán. — Énnek örülök én is, hogy te nem vagy olyan földhöz ragadt szegény ördög, mint azok.

— De nem ám! — kiáltja büszkeségtől dagadozó kebellel a sógor. — Mert még pénzem is jócskán van

és jön is hozzá. Tudom, hogy kend, kedves sógor, sem feledkezik meg rólunk, mert én nálam nem vesz el a jus, nem emésztem föl, mint azok a kódésok tennék, mert nekem van annyi vagyonom, hogy a jövedelmemnek felét sem fogyasztjuk el:

— Van bizony. Hálát adhatsz érte a jó Istennek, — veszi át a szót Gogán sógor. — Mondhatom, szívből örülök, hogy olyan jól állasz a földi javakban, hogy te nem szorulsz senkire, senki segítségére s nem kell vágyakoznod — mint amazoknak — az én kis hitvány jusomra. S így valamivel több is jut azoknak a szerencsétleneknek, amiért te nem osztozol a kis vagyonomból, ha majdan behunyom a szememet. . .

Kancsi sógor erre olyan savanyu ábrázatot öltött, hogy Gogán ijedten kiáltott fel:

— Nini! a fogad fáj sógor ? I. . . Bábi feleség, hozd ide azt a fog- csöppöt, amit múlt héten vettél a patikában. A sógor tesz belőle a fogára 1

Bábi asszony előkereste a kért orvosságot a szekrény tetejéről, de hogy Kancsi sógor gyógyította-e vele a fogát, nem tudom teljes biztonsággal.

A harangokról.

Irta: Baldaut Gusztáv.

(Folytatás.)

A harang azon sajátszerü tulajdonságánál fogva, hogy hangot ád, már kezdettől fogva különös előjogokat élvezett más, szintén az istentiszteletekhez tartozó berendezések mellett — mint pl. az oltár, szószék vagy orgona. A harang hangjában a régiek élő és megérthető beszédet véltek kiérezni.

Ez vezette a néphitet arra, hogy a harangokat megszemélyesítették, amiből viszont a római kath. egyháznak az a téves szokása fakadt, hogy a harangokat, ezeket az élettelen tárgyakat, mint az élő embereket, a szent keresztségben részesítették. Lényegileg akárcsak az embert ugyanoly, sőt a kivitel tekintetében még körülményesebb eljárással megkeresztelték

és megkeresztelik a harangokat most is, az Atya, Fiú és Szentlélek nevében.

A keresztségben ugyanúgy, mint az ember gyermeke, külön nevet — sőt sokszor többet is — kaptak a harangok és ezek keresztelésénél is ott álltak, mint a gyermek keresztelésekor a keresztszülők. Hogy milyen fontos és lélekbejárónak tartották a harangoknak megkeresztelését, erre jellemző példa, hogy amikor a katho- likusok a la Rohetlei szentbertalani templomot a protestánsoktól visszafoglalták, a harangokat előbb eltemették, majd ismét kiásva, miután minden előbbi protestáns tévelyedéseit megtagadtatták velők: újjászületésüknek és megtérésüknek jeléül megkeresztelték.

Kezdetben csak férfi keresztneveket adtak a harangoknak, később azonban női nevekre is keresztelték őket. A XVI. században a szent-traui apát, Rudolf 16 harangot öntetett és mindannyinak női nevet adott. Egyes harangok az egyházi év egyes vasárnapjainak nevét kapták, így egyikmásik harangot laetare, quasimodo geniti nevekre kereszteltették. Másokat a nép a keresztségben nyert neveken felül a saját jó vagy rossz iz-p lése szerint külön, sokszor becéző nevekkel illettek. Olyformán jártak tehát a harangok, mint egyik-másik ember fia, kit egész más néven neveznek a közéletben, mint u mire keresz- teltetett, mert nem tudták az illető nevét megtartani vagy mert elferdítették azt.

A keresztszülői tisztet többnyire az egyház kegyura, patronusa, vagy a harangok adományozói töltötték be. Nevük rákerül a harangra. A du Phili Notre Dam templom egyik harangja, amely 1580-ból származik, tele van a keresztszülők neveivel s ezek ösz- szes titulusaival. Miként a gyermek- keresztelés sok helyütt nagy pompával és óriási kiadásokkal jár, a harangok megkeresztelési ünnepsége is sok költséget szokott okozni. Hogy e téren is mily szerfeletti túlzásokig mentek, erre nézve jellemző, hogy a német rendek 1522-ben Nürnbergben tartott gyűlésükből kifolyólag megkérték a pápai követet, hatna oda, hogy ezek a költséges és a nép erElmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol fogyasztási szövetkezet nincs

A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy-egy falu népe mindennemű háztartási és gazdasági cikkeit és italszükségletét a legjutányosabban, úgyszintén hamisítatlan minőségben. — Amelyik községben fogyasztási ®2®yetkezetet akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői fóra Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, Budapest *^9

IX., Közraktár-utca 34. szám. 16

(Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik 50 millió korona évi forgalommal.

5 , -------—aouvoaeuui., a i - A M -------- ------ . — KUIUUÍl OVI IOrgttlOmmtU. -..........-7--^-^=

5

...ttnak OtbalgazltAsért a ----------- W Levélcím: HANGYA, Budapest, postaflók 100. azim.