Harangszó, 1912-1913
1913-08-03 / 30. szám
1913. augusztus 3. HARANGSZÓ. 243. hangú bizalommal, ki a nőegylet céljaira 100 koronát ajánlott fel. A jó Isten tegye áldottá az új nőegylet munkálkodását! A ssBentg'ottliArai ev. egyháznál eladó egy majdnem teljesen új harmonium. Az érdeklődők forduljanak a lelkészi hivatalhoz. Itthonról. A kolera. Néhány városban kolera- gyanús eset fordult elő. Remélhetjük azonban, hogy a foganatosított óvóintézkedések megakadályozzák a veszedelmes betegség behurcolását. Viharban harangoztak. Egy magyar községben vasárnap nagy zivatar volt, jégeső kezdett esni és a nép kétség- beesetten rohant a templomba. Sokan fölmentek a templom tornyába és íélreverték a harangot. Egyszerre villám csapott le, a templom tornyát elszakította s lángbaborult az Isten háza. Három ember szörnyet halt, igen sokan megsebesültek. A pálinka őrültje. Gellár János 44 éves jómódú fülei gazda, a sok pálinkától elmebeteg lett és bekerült a székesíehérvári Szent György-kórház elmeosztályára. Nemrég mint gyógyultat hazabocsátották Gellárt, de a napokban újból kitört rajta az őrület. Éjjel felkelt, fejszét ragadott, hogy azzal kiirtja családját. Felesége azonban felébredt és idejekorán kiugrott gyermekeivel az ablakon és elmenekült. Gellár erre égő kanóccal az utcára rohant és a házakat akarta felgyújtani. Csak nehezen tudták a dühöngő embert megfékezni és beszállították az elmekórházba. íme, mivé teszi a pálinka az embert. Gyilkossá, gonosztevővé s útja vagy a börtönben, vagy az őrültek házában végződik! Farkasveszedelem Hunyadmegyé- ben. A tarkasok Hunyadmegyében annyira elszaporodtak, hogy világos nappal veszélyeztetik a mezőn dolgozó munkásokat. Különösen Nagy- denken, de a megye egyéb községeiben is állandó veszedelmet képeznek az árvizek és folytonos esőzések folytán odúikból s erdeikből kiszorított ordasok, amelyeket az éhség vakmerővé tett. Árvizek. Az árvizek az egész országban óriási károkat okoztak. A learatott gabonát majdnem az összes folyó melletti községekből magával sodorta a viz. Egyébként is rettenetes a pusztulás. A Maros 16, a Nyárád 22, a Kisküköllő 8 községet pusztított el. És még hol van a többi folyó rettenetes munkája 1 Az ország dolgáról. A politikai élet meglehetősen szünetel. Úgyszólván kimerül abban, hogy a vármegyék bizalmi indítványokat tárgyalnak s hogy Tisza István miniszterelnököt díszpolgárrá választják. Az ellenzék együttes bizottsága most tartott gyűlést s megállapította a nyári időszak harcmodorát. Uj miniszter. A király Beöthy László lemondását a kereskedelemügyi miniszterségről elfogadta és báró Harkányi János főrendiházi tagot nevezte ki kereskedelemügyi miniszterré. A népfelkelők jelentkezése elmarad. A honvédelmi miniszter rendeleté szerint a népfelkelőknek, akik évente jelentkezésre vannak kötelezve, az idén nem kell jelentkezni. Adókedvezés a tartalékosoknak. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a tényleges katonai szolgálatra behivott, illetőleg visszatartott családfenntartó tartalékosoknak és póttartalékosoknak könnyítsék meg az adófizetést. Ha ellenük végrehajtás volna vezetve, úgy azt hazaérkezésük után 3 hónapig felfüggesztik, sőt egy évre terjedő fizetési halasztást is adnak nekik. A nagyvilágból. Az uj háború. Szegény hősies Bul-' gária, mely olyan csodálatos szép eredményeket ért el a törökökkel szemben, nem birta ki az uj háborút s vesztes maradt a szerbekkel és görögökkel szemben. Felvonult ellene Románia is, hogy saját érdekeit védelmezze. Sőt a leigázott török is megmozdult, Drinápolyt is visszafoglalta. Most már megkezdték a béketárgyalásokat. Csak az a kérdés, vájjon a török újabb erőszakoskodása nem csinál-e valami nagyobb bajt ? A száznegyvenkilenc éves orvos halála. Az Elfiz Islandi amerikai bevándorlási állomáson meghalt dr. Cho Choy chinai orvos, aki állítólag 149 évet élt. Dr. Choy hat lábnál magasabb volt és szikár termete alig valamit hajlott előre. Arcát ezer ránc tarkította. Saját elbeszélése szerint ötven évig lakott szülőhazájában és több mint kilencven év óta tartózkodott Cubában, ahol honfitársai között orvosi gyakorlatot folytatott és tekintélyes vagyonra tett szert. Katasztrófa egy bányában. A franciaországi Aubinban az ottani kőszénbányában bányalégrobbanás történt, amelynek következtében mintegy húsz bányász életét vesztette. Az angol vasúti szerencsétlenségek. 1912-ben Nagybritannia és Irland vasútvonalain 1010 ember halt meg és 8700 sebesült meg vasúti katasztrófák alkalmából. A halottak közt 109 utas volt, 343 vasúti alkalmazott és 508 olyan, aki véletlen következtében járt a szerencsétlenség színhelyén. A sebesültek közül 2829 utas és 5552 vasúti alkalmazott. A tigris torkában. Borzalmas vadászkalandot élt át egy angol gyarmati tiszt, Pem- berton kapitány. Vadászaton voltak s a társaság éppen falatozni készült, midőn egy hatalmas királytigris ugrott ki a sűrűségből egyenest a kapitányra, akinek már nem volt ideje a menekvésre. A tigris elkapta a szerencsétlen tisztet, aki csakhamar ájulásba esett. Amikor utóbb magához tért, borzasztó helyzetben látta magát. A tigris habzó szájában, fogai közt tartva, hurcolta magával az erdőn keresztül, hihetőleg tanyája irányában. Ez a rettenetes veszedelem öntudatra ébresztette. Belátta, hogy menthetetlenül borzalmas halál lesz a vége, ha csak nem sikerül magát, még mielőtt a vad tanyájára érne, torkából és fogai közül kiszabadítani. Egyik karja szabad volt s ez véletlenül sértetlenül maradván, mozgatni is tudta. Felhasználta tehát az alkalmat s övéhez nyúlt, hogy töltött pisztolyát kézbe vegye, ami sikerülvén, célozni igyekezett, a pisztolyt az állat szíve tájának irányozván. Ám egy váratlan és előre nem látott mozdulatot tett az állat s a pisztoly kihullott a kapitány kezéből, a lövés pedig, irányt tévesztve — a tőidbe fúródott. A tigris a durranásra egy rettenetes morgással felelt és áldozatával annál gyorsabban rohant tovább. A veszélytől űzetve, a kapitány másik pisztolya után nyúlt. És kézbe véve, felhúzta, azután célzott nyugodtan és jobban, mint előbb. A lövés eldurrant, és ebben a pillanatban a vérszomjas fenevad irtózatos ordítást hallatott. Majd egy szökéssel magasan előre ugrott és kieresztve szájából a sebesült kapitányt, holtan bukott vissza a földre. A tiszt ismét elvesztette eszméletét. Később vadásztársai közt ébredt öntudatra, akik a vad nyomát és a vért követve, keresésére indultak s őt vérbenfagyva — a szintén vérében fekvő tigris melleit találták meg. A megejtett vizsgálat megállapította, hogy a tiszt második lövése a tigris szivét fúrta át és az állatot nyomban megölte. A csodatévö holttest. Franciaország egyik városában történt ez az eset, mely nem igen illik bele a mi korunk gondolkodásába. Élt ott egy Sauvestre nevű öreg r.ő, akiről azt tartották, hogy csodás módon tud gyógyítani. Hat évvel ezelőtt meghalt, de a népben mindjobban megerősödött az a gondolat, hogy ő csodatévő szent volt, kinek még a halál sem ártott. Kibontották sírját, de bizony a koporsóban csak csontvázat és port találtak. A halál mégis csak erősebb volt. A nép azonban rárohant a koporsóra, kendőt, rózsafüzért mártottak a porba, hogy ezzel gyógyítsák a betegeket,
