Harangszó, 1912-1913

1913-06-22 / 27. szám

218 HARANGSZÓ. 1913. június 22. mellett, szószékem, gyűlésen ; a leg­nehezebb dolgot a legkönnyebben fölérthetővé tudja tenni, ha megnyitja száját, ha megpercenti tollát. Segít­ségére van ebben nagy tudása mel­lett óriási élettapasztalata, világ- és emberismerete s józan magyaros esze- járása. Nála nincs, mint a legtöbb tudósnál, elmélet és gyakorlat között tátongó űr, kiegyenlíthetetlen ellentét, hanem összhang, egymásba fonódó folytonosság. Krisztusba vetett hitét nem zárja el szívének gyümölcstelen, kamattalan tálentomául, hanem be­szövi az evangéliom aranyszálaival az élet tarka szövetét, hogy Isten legyen minden mindenekben. A teol. ifjúság szíve meleg indulatjának külső zálogául ezüst koszorút nyújtott át az ünnepeknek Kálmán Rezső ifjú­sági elnök szavainak kíséretében. Banczik Aladár ifj. főjegyző fölol­vasta a „Dr. Masznyik Endre beteg- segélyző alapítványt“, melyet szintén a teol. ifjúság alapított meg ez al­kalomra oly célból, hogy szegény­sorsú, beteg tagjait szükségükben segélyezhesse és gyógyulásukat elő­segítse ; szeretett igazgatójuk nevéről nevezték el az alapítványt, hogy ez­által is kifejezzék személye iránti vonzalmukat, neve iránti kegyeletü­ket. Ezenkívül a teol. ifjúság Önse­gélyző Körének és Otthonának nevé­ben Laczkó János ezidei korelnök, a Székács József Kör nevében pedig Endrtff'y János a kör alelnöke mon­dott üdvözlő beszédet. Meghatott hangon, gyakran könnyfátylas szem­mel felelt dr. Masznyik az üdvöz­lésekre s az ezüst koszorú néma leveleiből olvasta ki gyönyörű, szívig ható feleletét. Ezután az üdvözlő távira­tokat és leveleket olvasta föl Kovács Sándor teol. akad. tanár, miket tanít­ványai, tisztelői, ismerői küldöttek üd­vözlésére. Az ünnepélyről mindenki meghatóban s megtisztult lélekkel tá­vozott, mert érezte, hogy oly ünnepen volt, melynek egyedüli létrehozója az önzetlen szeretet és tisztelet. — Utána közös ebéd volt. E. J. Képes Biblia. Mikor bibliáról szólunk, akkor a legcsodálatosabb könyvre gondolunk. A szent könyv, az igazi könyv. Az egyetlen könyv, melyből nem embe­rek bölcsessége szól hozzánk, hanem az Istené. Évezredek változtak, népek tűntek le a föld színéről és sok ezer tudós és bölcs egész élete munkája megsemmisült. A leghatalmasabb fo­lyót el lehetne rekeszteni azokkal a könyvekkel, melyekbe az emberek lelki képességüket öntötték s mely mégis immár senkit sem érdekel. De a biblia tiszta vizű forrása épp oly gazdagon, épp oly termékenyítőn ontja vizét, mint évezredekkel ezelőtt. Éppen azért mindig nagy öröm, ha a biblia egy vagy más formában újra megkopog­tatja a házak és szívek ajtaját. Ez a biblia, mely előttünk fekszik, képes biblia. Amint forgatjuk, kedves, szép képek jelennek meg előttünk. Képek, melyek nem nyomják el a szöveget, nem zavarják az Istennel való beszélgetésünket, mert ezt bizony nem szeretnénk. Ezek a képek inkább szép csöndesen magyarázgatják, amit a bibliában olvasunk. És erre nagy szükség van. Évezredek választanak el Izrael népétől, meg az újszövetség népeitől. És messze mérföldek ékelődnek kö­zénk, meg a szentföld közé. Bizony sokszor érezzük biblia-olvasásunk közben, hogy nem ismerjük az ak­kor élt emberek életszokásait, öltöz­ködési, gazdálkodási módjukat, nem ismerjük azokat az olajfás tájakat, csöndes csörgedezésü folyókat, me­lyek mellett a Krisztus járt és taní­tott, melyek mellé újra és újra elve­zet minket a biblia olvasása. Ezek a képek nem zavarnak minket, sőt in­kább megmagyarázzák az irás sok he­lyét, világosabbá teszik annak tanítását. Egész hosszú sor ilyen képet tar­talmaz, — sok egyéb gyönyörköd­tető képen kívül, ez a biblia. A dí­szesen kötött, szép kiállítású könyv­ben alig van oldal, melyet kép ne díszítene. Látjuk a Szentföldet, Mamré mezejét, a Sinai hegyet, a Jordán völgyét, megismerjük a Megváltó városait: Kapernaumot, Bethlehemet, Jeruzsálemet stb. — Sok térkép és ismertető kép jön segítségünkre, melyek az akkori öltözködést, a fegyvereket, pénzeket stb. magya­rázzák. Ezenkívül elősorolni se tud­nánk azt a sok gyönyörködtető képet, mely művész-kezek alkotásaképpen a biblia egy-egy eseményét művészi formában megörökiti. A szemünk gyönyörködik, a lelkünk gazdagodik s az írásismeretünk gazdagszik általuk. Ez a szép Képes Biblia, — melyet jó lélekkel ajánlunk evang. családaink pártolásába, — Hermann Emil kiadá­sában jelent meg. Eredeti ára 35 kor. volt, most azonban, míg a készlet tart, 23 koronáért megrendelhető Her­mann Emil, a Képes Szent Biblia kiadójánál Budapesten, Ilka-utca 30, fd. 6. Hogyan arathatsz győzelmet? Ha megfeledkeznek rólad, elha- | nyagolnak, mellőznek és te emiatt nem neheztelsz, nem bánkódol, semmi keserűség nem háborgat, hanem meg­őrződ szíved nyugalmát, békéjét: akkor győzelmet arattál. Ha a jót, amit cselekszel, meg­gyanúsítják, óhajaidat nem teljesítik érzelmeidet megsértik, tanácsodat megvetik, nézeteidet kinevetik s te mindezt hallgatva, békén tűröd : akkor győzelmet arattál. Ha megtanulod, miként lehet pa­nasz nélkül a lehangoltságot, kelle­metlenséget, különféle zavarokat el­tűrni, továbbá megelégszel bármilyen táplálékkal, ruházattal, időjárással: akkor győzelmet vívtál ki. Ha társaságban sohase beszélsz magadról és jó cselekedeteidről, nem törekszel elismerés után, ha szeretsz észrevétlen és elrejtett maradni: akkor győzelmet vívtál ki. Az egyház köréből. Evangélikus zsinat. Az 1911. évi egyetemes gyűlés elhatározta, hogy evang. egyházunk zsinatot tart. A király a zsinattartáshoz az engedélyt megadta. A gyülekezetek és iskolák most adják le a zsinati képviselőkre szavazatukat, úgyhogy a zsinat még 1913-ban összeülhet. Új esperes. A veszprémi egyház­megye gyülekezetei most választották meg néhai Szalay László esperes utódját s az esperesi székbe Takács 1 Elek homokbödögei lelkészt ültették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom