Harangszó, 1912-1913

1913-05-25 / 25. szám

1913. május 25. HARANGSZÓ. 2Ö3. Nyomorék gyermekek otthona. Szép emberbaráti intézetet avattak fel a múlt héten Budapesten. Az intézet a nyomorék gyerme­keknek nyújt otthont s azokat nemcsak gyó­gyítja, hanem egyszersmind iparos munkára ki is tanítja. A megnyitáson a szegény kis nyomorék gyermekek bemutatták, hogy mit tudnak. Az iskolateremben egymás mellett ül­tek a padsorokban. Púpos, sánta, béna gyer­mek volt valamennyi, úgy hogy a látogatók alig tudták elfojtani könnyeiket. A tanító a táblához szóllitotta az egyiket: — Gyere ide Juhász ! . . . Kis tízéves gyermek ugrott ki a pádból. A fiúnak hiányzott mindkét keze. — írd le a nevedet! A kis fiú jobblábába vette a krétát és szép olvasható írással leírta a nevét: Juhász Ferenc. — Hol születtél ? A fiú válaszképpen ráírta a táblára: — Déván 1 A csodálkozás moraja futott végig a nézőn. Azonban a fiú mást is tudott. Lassan, óva­tosan lerajzolta a nézők elé Magyarország térképét. A vele egyivásu épkézláb gyermek se tudta volna különben lerajzolni. Ezután számolás következett. Ehhez nem kell kréta, tehát gyorsabban ment. Pattogtak a számok, boszorkányos gyorsasággal változ­tak a műveletek. Mindenki tudott, mindenki boldog volt, ha rá került a sor, Szemellátha- tóan boldogok voltak, hogy velük foglalkoztak. A műhelyben szintén folyt a munka. Fél­kezű gyermek simította a fát egy sarokban. Nagy ügyességgel hajtotta a gyalut. — Hogy hívnak ? — kérdezték a látogatók. — Stern Sándor. — Nem nehéz a gyalu ? — Nem. Csak először. Most már meg sem érzem. Ezzel gyalult tovább. Kis dobozt készített. A többiek is faragtak, fúrtak. Könnyű famun­kát készítettek. A kész munkát rajzzal díszí­tik, majd kiégetik. Az égetők közt megint találkoztunk a kis Juhász Ferenccel, aki lábá­val égette be a fába a kirajzolt mintát . . . így dolgozik a nyomorék gyermekek ott­hona. Legyen rajt az Isten gazdag áldása ! A gyermekekért. Múlt héten tar­totta Budapesten a Gyermekvédő Liga szokásos évi gyűjtését az árva és gondozás nélküli gyermekek ja­vára. Két napig gyűjtöttek asszonyok és leányok a főváros utcáin s ez alatt az idő alatt mintegy 100.000 kor. folyt be erre a célra. A király száz koronája. Becsüle­tes Puskás Antal szatmári ember 50 esztendeje éldegél együtt hű élettár­sával. Most ünnepelték aranylakodal­mukat. Meghitt ünnepüket, melyet aranyosba öltöztetett alkonyodó élet­napjuk, megnövelte az ősz magyar király, s 100 koronát küldött nekik a nap örömére. Az a bankópénz az is valami, de még többet ér az az ér­zés, hogy az egyszerű emberek örö­mében is osztozni akart a magyar király. Egy érdekes határozat. Hajdú vár­megye múltkor nagyon érdekes ha­tározatot hozott. Elhatározták, hogy felirnak az országgyűléshez s a sok­féle cím és kitüntetés eltörlését ké­rik. Bizony jó lenne, ebben a mi üres, hízelkedő, hiú korszakunkban! Alkohol nélkül is lehet mulatni. Érdekes mulatság volt a múlt héten Déván. Csángó gazdák fiaiból álló ifjúsági egyesület tartott mulatságot, de kimondták, hogy semmiféle sze­szes italt nem szabad inni. Nem is ittak, és mégis jól mulattak. A mu­latság után szokásos bicskázás és verekedés is elmaradt. Ez azután igazán követésre méltó példa! Az ország: dolgáról. Összeül a parlament. Tisza István gróf a parlament legközelebbi ülését május 26-ra hívta össze. Ezúttal napirendre fognak kerülni az ágyu- gyárról és a választójog büntető vé­delméről szóló törvényjavaslatok. Tisza István lemond? Néhány lap azt irta, hogy Tisza István lemond. Utódjául Sándor Jánost emlegetik. Ugyan őt hir szerint Lukács László is kiszemelte belügyminiszternek. Ötvenezer tartalékost haza bocsá­tanak. Állítólag az első tizennégy hadtest parancsnokságaihoz rendelet ment, a melynek értelmében az 1908. és 1909. korosztályú tartalékosok, szám szerint harmincötezerén, elbo- csátandók. Elrendelték továbbá az 1910. és 1911. évi póttartalékosok részben való hazabocsátását. Ebből a két utóbbi korosztályból összesen tizenötezer embert küldenek haza, tehát a hazabocsátandó tartalékosok és póttartalékosok száma mintegy ötvenezer. A boszniai, hercegovinai és dalmáciai hadtest-körletekből egye­lőre nem bocsátják el a behívott le­génységet. A nagyvilágból. Szkutari átadása. A montenegrói parancsnok átadta Szkutarit a nemzet­közi haderő parancsnokának. A mon- tenegróiak kivonulása teljesen rend­ben ment végbe és a nemzetközi haderő parancsnokát ünnepélyesen fogadták a városban. A montenegróiak között azonban mégis nagy az el­keseredés. A balkáni béke. A békeszerződés aláírása körül uj nehézségek merültek föl. Bulgária és Törökország hajlandó­ugyan az előzetes békeszerződést azonnal aláírni, de Görögország és Szerbia húzzák-halasztják a dolgot. Szerbia és Bulgária. Szerbia és Bulgária közt fennforgó ellentétek egyre komolyabb jelleget öltenek. A két állam közt olyan feszült lett a viszony, hogy a lakosság már a há­ború kitörésére gondol. A Balkán­szövetség összeomlott és megújítása el sem képzelhető. Belgrádban a minisztertanács elhatározta, hogy a megszállott területeket nem üríti ki. Ötven ember halála. Az észak­amerikai Nebraszkában nagy orkán dühöngött. A viharnak ötven ember­élet esett áldozatul. Nagyon sokan megsebesültek és az anyagi kár is igen nagy. Bolgár katonák katasztrófája. Drá­ma és Buc között Macedóniában két bolgár katonai vonat összeütközött. Száz ember meghalt, ötven megsebe­sült. Amerika az árvákért. Ohió állam nemrégiben törvényjavaslatot fogadott el, mely szerint azok az anyák, a kik családot tartanak el, nyugdíjat kapnak. Valami különös véletlen folytán ma­gyar asszony élvezi elsőnek ezt a kedvezést. Rácz Jánosné a neve, ki­nek a férje a klivlendi kórházban pusztult el és nagy szegénységben hagyta feleségét és öt gyermekét. Az asszony megkapta a segítséget, még pedig havi 215 koronát mert az első gyermek után 15. és minden további gyermek után 7 dollárt kap a törvény értelmében. Valóban áldásos, nemes törvény ! Elsiilyedt erdő. Wesztfália északi részé­ben van egy széles pusztaság, amelyet szent tengernek nevez a nép. Azt tartja a monda, hogy ott valaha nagy kolostor állott, amely egy éjjelen nyomtalanul eltűnt. A környező falvak lakói most mennydörgéshez hasonló zajt hallottak, sőt mintha könnyebb földren­gést is éreztek volna. A föld hirtelen elkez­dett sülyedni és tíz holdnyi területen egyre mélyebbre sülyedt. A letört földfal oldalából bővizű források fakadtak. Vizük az elsiilyedt földrész fölött három méter mély tengert adott. Néhány kilométer távolságra innen új források törtek elő a szántóföldekről, vizük rohanó folyam gyanánt siet az új tengerbe. Japán és Amerika. A tengeren túl konkolyán tartanak attól, hogy Japán­nal a közel jövőben kellemetlen össze­tűzés következik be. Kalifornia ugyan­is, amely egyik leggazdagabb állama Amerikának, a közelmúltban olyan törvényt hozott, amely megtiltja a japánok bevándorlását. Japánban igen nagy emiatt az elkeseredés az Egye­sült-Államok ellen, mert ezt a törvényt lealázónak találják Japánra nézve. A hangulat valósággal harcias. A was­hingtoni kormány is komolynak látja a helyzetet és valósággal megdöbbe­nést keltett a japán kormány legutóbbi jegyzéke, amelyben harcias hangon tiltakozik a kaliforniai törvény ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom