Harangszó, 1912-1913

1913-04-13 / 22. szám

Az öreg asszony hirtelen föláll, nevet, sír egyszerre és ha meg nem kapja a fiú, előtte esik össze. Átölelve tartják egymást hosszan. — Édes fiam !. . . — Édes anyám! — Csakhogy megjöttél. . . Csak­hogy itt vagy. . . — Nem kerget el ? — Nem eresztelek 1 — — Egyél édes fiam — folytatá — neked készítettem. .. Miklós, mint aki nagy utat tett meg, mohón látott az evésnek. De az oda­készített borhoz a világért sem nyúlt volna. — Hogy folyt a sorsod édes fiam ?... — Nagy földet bejártam, sok nyo­morúságban volt részem. Bűnhődtem, vezekeltem . v . Még egyszer látni akartam azt a házat, ahol születtem és nevelkedtem, hogy aztán megint tovább bujdossam. De amint ideér­tem és megláttam, hogy sír az édes­anyám, éreztem, hogy ez miattam történik és hogy talán lehet bocsánat számomra is és lehet még visszatérés. — Az igazi megtörtnek az Is'en is megbocsát! Másnap mindketten a templomba siettek, hogy az Urnák hálát rebeg- jenek 1 176 Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119. 105. Hol biblia a házban nincs, Tanyái a sálán ütött olt, Hiányzik ott a legtöbb kincs, De Isten nem tel bajlákot. Április 13. vasárnap, 4. Mózes 21, 1—9. „ 14. hétfő, 4. Mózes 22, 1—20. „ 15. kedd, 4. Mózes 22, 21—41 „ 16. szerda, 4. Mózes 23, 1—15 v 17. csütörtök, 4. Mózes 23, 16—30. „ 18. péntek, 4. Mózes 24, 1 —14. „ 19. szombat, 4. Mózes 24, 15—25. „ 20. vasárnap, 5. Mózes 5, 1 —18. „ 21. hétfő, 5. Mózes 5, 19—80. „ 22. kedd, 5. Mózes 6. „ 23. szerda, 5. Mózes 7. „ 24. csütörtök, 5. Mózes 8. , 25. péntek, 5. Mózes 9, 1—14. „ 26. szombat, 5. Mózes 9, 15—29. A szeszes italokról. Irta: Dr. Kovácsics Sándor. (Folytatás.) Ha valahol járványos betegség üt ki, akkor először azok betegesznek meg, akik pálinkát isznak. Ahol nagy fokban isszák a pálinkát, ott nagyobb a halálozás is. Az olyan család, amelyik szereti a pálinkát, rendesen nem szereti, kerüli a tisztaságot. La­kásra, táplálkozásra, ruházatra na­gyon kevés gondot fordít. Az ilyen ember udvara tele van szeméttel, úgy van, ahogy dédöregapja ráhagyta. Már pedig mindenféle betegségnek a tisztátalanság, a piszok a meleg­ágya. A korcsmák fölé ki lehetne íratni azt: „itt tüdővészt árulnak“. Ahol 12 liter szeszfogyasztás esik egy emberre évenként, ott 1000 em­ber közül tüdővészben meghal 40. Ahol 13 liter esik ott 50, ahol 14, ott 60, s ahol 18 liter szesz jut 1 emberre, ott 90 embernél több hal meg tüdővészben. Tüdővészben két­szer annyian halnak el, mint a többi összes fertőző betegségben, tehát kanyaró, vörheny, torokgyík, tífusz, szamárhurut, kolera, pestis, himlő, vérhas, fültőmirigylob, járványos gerincagyhártyagyulladás, trachomá­ban együttvéve. Különösen a tüdő­vészesek azok, kik nagy előszeretet­tel viseltetnek a szeszes italok, bor, sör, pálinka iránt. Eleinte úgy veszi észre, mintha jót tenne neki; pedig ez sem egyéb öncsalódásnál, mert az alkohol elhódítja a testet, amely ennek következtében kevesebb táp­lálékot, levegőt, kiván s a betegség kínzó tüneteit kevésbbé érzi, mert a szesz az érzékenységét tompítja; mivel a tüdővészes ember így ke­vésbbé érzi baját, azt hiszi, hogy jobban van. Pedig az igazság az, hogy a baj megvan, sőt a szesz ál­tal még inkább fokozódik, mert a szesz, a pálinka is öli a testét, pusz­títja a sejteket. Hogy ez valóban így van, bizonyítja az, hogy a szeszbe mártott mag nem csírázik ki. Ha a szeszt 3000-szeresen felhígítjuk, még akkor is megakadályozza a béka és légypeték kikelését. Mi az oka annak, hogy a magyar nép oly sok pálinkát iszik, hogy va­lósággal a pálinka áldozata, rabja már. Nézzük csak a nép táplálkozá­sát. Ami tápláló anyag volna a háznál, tojás, tej, majorság, azt a magyar gazdaasszony pénzzé teszi, eladja. Ebből pénzel, ebből vesz sót, paprikát, borsót, tűt, cérnát, meg néha ruhának valót. Tésztát és főze­léket esznek legtöbbször, hús kevés­szer kerül az asztalra. Tizenhat csa­lád étkezéséről gyűjtöttem adatokat. Ez a 16 család egy hét alatt 448-szor evett, csak 33-szor volt hús, ellen­ben 58 napon át ittak pálinkát. Tész­tát 123-szor, főzeléket 78-szor, egyéb­kor gyümölcsöt, krumplit, tejet vagy kenyeret fogyasztottak. Abból az étel­ből, melylyel a magyar ember él, igen nagy mennyiségre, egész tállal van szükség hogy jóllakjon, hogy testi szükségletét pótolja. Ezt a nagy tö­HARANGSZÓ. meget azonban a gyomor nem tudja megemészteni, nyomja a gyomrot, ezért van szüksége olyan izgató anyagra, mely az emésztést elősegítse, amely a gyomor-emésztőnedv el­választását fokozza a gyomor izga­tásával. A speciális magyar ételek: a gulyás, a pörkölt, a paprikás sza­lonna, mind erősen fűszeres ételek. Ezt szereti a magyar, mert erősen fűszeres lévén, eléggé izgatja a gyom­rot, úgy hogy megtudja emészteni. Azért issza a magyar nép zöme a pálinkát, hogy a nehéz furkós ételt meg tudja a gyomra emészteni, no meg azért is, mert azt hiszi, hogy táplálékot vesz magához, hogy ez testét megerősíti,. munkaerejét fo­kozza ; pedig dehogy, — annyira gyöngíti, mintha nem csak nappal, hanem éjjel is dolgozna. A pálinkázó ember teste annyira kimerül este felé, mint mikor a józan ember éjjel-nappal megszakítás nélkül dolgozik, amit a pá­linkázó ember sehogy sem bírna ki. Ad­dig míg az emberek belátják, hogy ne pálinkával segítsenek a gyomor nehéz emésztő munkáján, hanem a táplálék helyes megválasztásával, addig egy hosszú utat kell megtennünk, amely hosszú utat részeg emberek tömege, betörés, gyilkosság, csalás, hülyeség, siketség, nyavalyatörés, erkölcstelen­ség s egyéb testi-lelki hibák fogják kicövekezni, benépesíteni. A pálinkaivó nemcsak a saját egészségét teszi tönkre, hanem tönkre teszi gyermekeiét is. Az ilyen család­ban a gyermekek között nagyobb a halálozás; testi, szellemi nyavalyák­kal jönnek a világra. Ki van mutatva például, hogy 10 pálinkázó család 57 gyermeke közül az első hónap­ban meghalt 25, hülye maradt 6, testi, szellemi fejlődésében vissza­maradt 5, nyavalyatörésben szenve­dett 5, vitustáncban 1, vízfejűségben 5. Az 57 gyermek közül csak 10 volt olyan, kinek nem volt semmi­féle testi, lelki hibája. 10 nem pá­linkázó családnak volt összesen 61 gyermeke, kik közül teljesen egész­séges volt 50, tehát 40 nel több, mint a pálinkázó család gyermekei közül. Az apák és anyák bűnei megrögzittetnek a gyermekben is. Akárhány család van, ahol a pálinka ép olyan rendes ital, amilyen napi étel a kenyér. A férj gyakran korcs- mázik; van egy csomó gyerek, de ezekben kevés az Isten áldása, mert testi, lelki hibákkal jöttek a világra; az ilyen szülők azután egész életük­ben maguk előtt láthatják bűnös cselekedetük örök vádlóit. így lesz 1913. április 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom