Harangszó, 1912-1913
1913-04-13 / 22. szám
Az öreg asszony hirtelen föláll, nevet, sír egyszerre és ha meg nem kapja a fiú, előtte esik össze. Átölelve tartják egymást hosszan. — Édes fiam !. . . — Édes anyám! — Csakhogy megjöttél. . . Csakhogy itt vagy. . . — Nem kerget el ? — Nem eresztelek 1 — — Egyél édes fiam — folytatá — neked készítettem. .. Miklós, mint aki nagy utat tett meg, mohón látott az evésnek. De az odakészített borhoz a világért sem nyúlt volna. — Hogy folyt a sorsod édes fiam ?... — Nagy földet bejártam, sok nyomorúságban volt részem. Bűnhődtem, vezekeltem . v . Még egyszer látni akartam azt a házat, ahol születtem és nevelkedtem, hogy aztán megint tovább bujdossam. De amint ideértem és megláttam, hogy sír az édesanyám, éreztem, hogy ez miattam történik és hogy talán lehet bocsánat számomra is és lehet még visszatérés. — Az igazi megtörtnek az Is'en is megbocsát! Másnap mindketten a templomba siettek, hogy az Urnák hálát rebeg- jenek 1 176 Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119. 105. Hol biblia a házban nincs, Tanyái a sálán ütött olt, Hiányzik ott a legtöbb kincs, De Isten nem tel bajlákot. Április 13. vasárnap, 4. Mózes 21, 1—9. „ 14. hétfő, 4. Mózes 22, 1—20. „ 15. kedd, 4. Mózes 22, 21—41 „ 16. szerda, 4. Mózes 23, 1—15 v 17. csütörtök, 4. Mózes 23, 16—30. „ 18. péntek, 4. Mózes 24, 1 —14. „ 19. szombat, 4. Mózes 24, 15—25. „ 20. vasárnap, 5. Mózes 5, 1 —18. „ 21. hétfő, 5. Mózes 5, 19—80. „ 22. kedd, 5. Mózes 6. „ 23. szerda, 5. Mózes 7. „ 24. csütörtök, 5. Mózes 8. , 25. péntek, 5. Mózes 9, 1—14. „ 26. szombat, 5. Mózes 9, 15—29. A szeszes italokról. Irta: Dr. Kovácsics Sándor. (Folytatás.) Ha valahol járványos betegség üt ki, akkor először azok betegesznek meg, akik pálinkát isznak. Ahol nagy fokban isszák a pálinkát, ott nagyobb a halálozás is. Az olyan család, amelyik szereti a pálinkát, rendesen nem szereti, kerüli a tisztaságot. Lakásra, táplálkozásra, ruházatra nagyon kevés gondot fordít. Az ilyen ember udvara tele van szeméttel, úgy van, ahogy dédöregapja ráhagyta. Már pedig mindenféle betegségnek a tisztátalanság, a piszok a melegágya. A korcsmák fölé ki lehetne íratni azt: „itt tüdővészt árulnak“. Ahol 12 liter szeszfogyasztás esik egy emberre évenként, ott 1000 ember közül tüdővészben meghal 40. Ahol 13 liter esik ott 50, ahol 14, ott 60, s ahol 18 liter szesz jut 1 emberre, ott 90 embernél több hal meg tüdővészben. Tüdővészben kétszer annyian halnak el, mint a többi összes fertőző betegségben, tehát kanyaró, vörheny, torokgyík, tífusz, szamárhurut, kolera, pestis, himlő, vérhas, fültőmirigylob, járványos gerincagyhártyagyulladás, trachomában együttvéve. Különösen a tüdővészesek azok, kik nagy előszeretettel viseltetnek a szeszes italok, bor, sör, pálinka iránt. Eleinte úgy veszi észre, mintha jót tenne neki; pedig ez sem egyéb öncsalódásnál, mert az alkohol elhódítja a testet, amely ennek következtében kevesebb táplálékot, levegőt, kiván s a betegség kínzó tüneteit kevésbbé érzi, mert a szesz az érzékenységét tompítja; mivel a tüdővészes ember így kevésbbé érzi baját, azt hiszi, hogy jobban van. Pedig az igazság az, hogy a baj megvan, sőt a szesz által még inkább fokozódik, mert a szesz, a pálinka is öli a testét, pusztítja a sejteket. Hogy ez valóban így van, bizonyítja az, hogy a szeszbe mártott mag nem csírázik ki. Ha a szeszt 3000-szeresen felhígítjuk, még akkor is megakadályozza a béka és légypeték kikelését. Mi az oka annak, hogy a magyar nép oly sok pálinkát iszik, hogy valósággal a pálinka áldozata, rabja már. Nézzük csak a nép táplálkozását. Ami tápláló anyag volna a háznál, tojás, tej, majorság, azt a magyar gazdaasszony pénzzé teszi, eladja. Ebből pénzel, ebből vesz sót, paprikát, borsót, tűt, cérnát, meg néha ruhának valót. Tésztát és főzeléket esznek legtöbbször, hús kevésszer kerül az asztalra. Tizenhat család étkezéséről gyűjtöttem adatokat. Ez a 16 család egy hét alatt 448-szor evett, csak 33-szor volt hús, ellenben 58 napon át ittak pálinkát. Tésztát 123-szor, főzeléket 78-szor, egyébkor gyümölcsöt, krumplit, tejet vagy kenyeret fogyasztottak. Abból az ételből, melylyel a magyar ember él, igen nagy mennyiségre, egész tállal van szükség hogy jóllakjon, hogy testi szükségletét pótolja. Ezt a nagy töHARANGSZÓ. meget azonban a gyomor nem tudja megemészteni, nyomja a gyomrot, ezért van szüksége olyan izgató anyagra, mely az emésztést elősegítse, amely a gyomor-emésztőnedv elválasztását fokozza a gyomor izgatásával. A speciális magyar ételek: a gulyás, a pörkölt, a paprikás szalonna, mind erősen fűszeres ételek. Ezt szereti a magyar, mert erősen fűszeres lévén, eléggé izgatja a gyomrot, úgy hogy megtudja emészteni. Azért issza a magyar nép zöme a pálinkát, hogy a nehéz furkós ételt meg tudja a gyomra emészteni, no meg azért is, mert azt hiszi, hogy táplálékot vesz magához, hogy ez testét megerősíti,. munkaerejét fokozza ; pedig dehogy, — annyira gyöngíti, mintha nem csak nappal, hanem éjjel is dolgozna. A pálinkázó ember teste annyira kimerül este felé, mint mikor a józan ember éjjel-nappal megszakítás nélkül dolgozik, amit a pálinkázó ember sehogy sem bírna ki. Addig míg az emberek belátják, hogy ne pálinkával segítsenek a gyomor nehéz emésztő munkáján, hanem a táplálék helyes megválasztásával, addig egy hosszú utat kell megtennünk, amely hosszú utat részeg emberek tömege, betörés, gyilkosság, csalás, hülyeség, siketség, nyavalyatörés, erkölcstelenség s egyéb testi-lelki hibák fogják kicövekezni, benépesíteni. A pálinkaivó nemcsak a saját egészségét teszi tönkre, hanem tönkre teszi gyermekeiét is. Az ilyen családban a gyermekek között nagyobb a halálozás; testi, szellemi nyavalyákkal jönnek a világra. Ki van mutatva például, hogy 10 pálinkázó család 57 gyermeke közül az első hónapban meghalt 25, hülye maradt 6, testi, szellemi fejlődésében visszamaradt 5, nyavalyatörésben szenvedett 5, vitustáncban 1, vízfejűségben 5. Az 57 gyermek közül csak 10 volt olyan, kinek nem volt semmiféle testi, lelki hibája. 10 nem pálinkázó családnak volt összesen 61 gyermeke, kik közül teljesen egészséges volt 50, tehát 40 nel több, mint a pálinkázó család gyermekei közül. Az apák és anyák bűnei megrögzittetnek a gyermekben is. Akárhány család van, ahol a pálinka ép olyan rendes ital, amilyen napi étel a kenyér. A férj gyakran korcs- mázik; van egy csomó gyerek, de ezekben kevés az Isten áldása, mert testi, lelki hibákkal jöttek a világra; az ilyen szülők azután egész életükben maguk előtt láthatják bűnös cselekedetük örök vádlóit. így lesz 1913. április 13.
