Harangszó, 1912-1913

1913-04-13 / 22. szám

HL. évfolyam.

/

f . 1913. április 13.

22-ik szám.

mii in ii mi iiiiiiiiiiétilitliiiiiimii

lllllllllllllllllllllllllllilll*

VALLÁSOS NÉPLAP.

MeojelenlK noTembertűl íebrnárlo minden vasárnap, márcinstúl oMerio minden második vasárnap.

Kiadja a dunántúli egyházkerületi evangéllomi egyesület. Szerkeszti K API BÉLA «- v. lelkész.

Előfizetési ára egész- évre közvetlen küldéssel 2 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére Körmendre (Vasv&rmegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is.

TARTALOM: Madár Mátyás: Istenben való bizalom (vers). — Németh Károly: Az isteni' kijelentés — Novák Gyula: A hazatért. (Elbeszélés.) — Dr, Kovácsiés Sándor ; A szeszes italokról. — F.gy bölcs ítélet. — Az Ítélet napja. — Hogyan építenek vízből

házakat ? — Ország-Világ.

Istenben való bizalom.

Jó Istenem ! hozzád tekintek fel Ha hányódik bánat árján szivem.

Bizalmam, reményem Te vagy nekem,

Ha itt vigaszt nem nyújt már semmisem.

Te az elesettet felemeled,

Begyógyítod a szív vérző sebét,

A tévelygőt jobb útra vezeted,

Megfogod a csiiggedező kezét.

Az éleinek ezer változása

Téged hirdet, hatalmadról beszél.

A hullámzó tengereken Te jársz,

Fényed ragyog, ha tóiul baj s veszély.

Örömünknek hervadó virága S a boldogság elfutó mosolya,

Azt hirdeti aggódó szivemnek:

Te nem hagyod gyermekedet 'poha.

Benned bízva járok éltein útján/ "■

S bármerre visz, siiwm bízik, '- remél;

Előttem jársz fénylő iüzos%lof}óm,

Gond nem fáraszt, nem rettent baj s veszély.

Egyengeted darabos útügyit,,

Ha botlom, óva megfog szent kezed,

Minden elhágy, napom is alászáll,

Bátran járok még akkor is veled.

Te maradj csak holtig hű barátom,

Te ne hagyj el hitem szép világa.

Míg itt utam tűrve, küzdve járom,

Emeld szemem boldogabb hazára.

Tartsd szivemben oltár gyanánt tisztán A rám lehelt isteni szent képet,

S ha elérem egykor a véghatárt,

Síromban is nldni foglak téged.

MADÁR MÁTYÁS.

Az isteni kijelentés.

Irta : Németh Károly.

A keresztyén vallás isteni kijelentésen alapul. Mikor ezt a mondatot papírra vetem, magam is érzem, hogy majdnem mindegyik szava olyan, amit külön meg kellene magyarázni. Mi a vallás ? Miben különbözik a keresztyén vallás a többi vallásoktól ? Mi a kijelentés ? És van-e olyan kijelentés is, amelyik nem isteni ? Mit jelent tulajdonképen az a szó „isteni* ? Mindezekre a kérdésekre egy rövid cikk keretében nem lehet megfelelni. Annyit azonban mindenesetre megállapíthatunk, hogy az isteni kijelentésnek fontos szerepe van a keresztyén vallás körében, mert hiszen az az alap.

A hivő keresztyén nagy megnyugvást találhat abban a tudatban, hogy vallása nem emberi véleményen épül fel, hanem örökkévaló fundamentuma van, mely soha meg nem romol. Ha az egyház erről nem volna meggyőződve, akkor nemzedékről-nemzedékre új vallást kellene hirdetnünk és mégis mindig abban a tudatban volnánk, hogy amint a réginél az új jobb, úgy ennél az újnál is van még jobb, igazabb, tökéletesebb. Szóval mindig nyugtalanok volnánk, kételkednénk, nem jutnánk el a bizonyosságra és arra a békességre, melyet e világ ugyan nem adhat, de Jézus megígért a benne hívőknek és őt követőknek.

Különös dolog, hogy az emberi elme szeret bizonyosnak és határozott igazságnak tartani olyan dolgokat, melyekben a legnagyobb joggal lehet kételkedni; viszont kétségbe vonja azt, aminek bizonyossága és igazsága megdönthetetlen. Nyugodtan hiszik azt, amiről azt vélik, hogy látják, és kételkednek abban, amiről azt vélik, hogy nem láthatják. A hiba éppen abban van, hogy szemükben, fülükben és egyéb érzékeikben mint csalhatatlan eszközökben egészen