Harangszó, 1912-1913
1913-03-30 / 21. szám
170. HARANGSZÓ. 1913. március 30. és a fehérje felbomlását, sőt mérgező hatása is lehet. Hasmenést, bélkólikát és ennek következtében esetleg halált is okozhat. Sómérgezés leggyakrabban előfordul sertéseknél, melyek a konyhai hulladékokkal (sonka és füstölthus leve stb.) leghamarabb jutnak egyszerre nagyobb mennyiségű sóhoz. Legcélszerűbb a sóadagolást magára az állat természetes ösztönére bízni. Ezért a sót nyalatósó alakjában adni az állat elé. Ebből mindig annyit vesz fel, amennyit teste megkíván, soha többet. A szükséges só mennyisége u. i. változik az állatnak faja, körülményei, a takarmányozás stb. szerint. Általában a kérődző állatok több sót kívánnak, mint a nem kérődzők, pihenő állat több sót igényel, mint az, amelyik sokat mozog (pl. igában vagy legelőn). Az etetett takarmány szerint is módosul a szükséges sóadag mekkorasága. Minél nehezebben emészthető takarmányt, vagy minél több takarmányt etetünk (pl. hízókkal), annál nagyobb adag só szükséges. Közönségesen egy nagymarhára naponként 20—40, lóra 10—20, sertésre 5—10, juhra i 1—4 gramm sót számítunk. Az őrölt csont és a tyúkok. A tyúk testsúlyához képest óriási termelést űz a tojáslerakással. Egy- egy tyúk saját testsúlyát jóval meghaladó értékes, fehérjében gazdag terményeket hoz létre évenként tojásaiban. Ebben a sok fehérjében a dolog természeténél fogva sok ásványi alkotórész is foglaltatik, nevezetesen foszfor, mész, kén, vas stb., stb. Ezek közül minket közelről érdekel a foszfor és mész jelenléte, mert ezek olyan anyagok, amelyeknek a takarmányban való nyújtásáról különösen gondoskodnunk kell. Ha a tyúkok bőven kapnak szemes eleséget, akkor nyugodtak lehetünk, hogy a tojástermeléshez szükséges foszforsav és mész napi eleségükben rendelkezésükre fog állani, ámde igen sok helyen a tyúkok az év nagy részén át, vagy talán soha szemes eleséget nem kapnak. Ebben az esetben már nagyon is kívánatos, hogy foszforsav és mész- szükségletüket külön pótoljuk. Nagyobb háziállatainknál a foszfor- és mészszükséglet pótlására rendesen gyárilag preparált készítményt, a ta- karmánycsontlisztet használjuk. Baromfiaknál ez fölösleges. Elégséges, ha apróra őrölt csontot adunk nekik eleségül, mert zúzájuk és emésztőcsatornájuk segítségével ezt is elég jól kihasználják és a belőle kivont foszforsavas meszet tojástermelésnél értékesítik. A csontokat baromfiak etetéséhez lehetőleg apróra kell törni, őrölni amely munkát csak megfelelő csontőrlő géppel lehet tökéletesen végezni. A háztartás csonthulladékait, különösen az elfogyasztott baromfi csontjait igy megőrölve és a tyúkokkal feletetve a lehető legjobban értékesítjük. Csontőrlőgépet kisebb-nagyobb méretben minden olyan kereskedésben (esetleg vidéki vaskereskedés utján) be lehet szerezni, ahol baromfitenyésztésben használt eszközöket (keltetőt, mesterséges anyát, jelzőgyürüket stb., stb.) raktáron tartanak. Az egyház köréből. Berzsenyi Jenő a főrendiházban. A dunántúli ág. hitv. evangélikus egyházkerület felügyelőjét, Berzsenyi Jenő dr.-t beiktatták a főrendek névsorába. Az erről szóló királyi meghívó levél a múlt héten érkezett meg. Berzsenyi Jenőben a főrendiház értékes erőt, evangélikus egyházunk pedig lelkes védőt nyer. Negyvenöt éve felügyelő. Lélekemelő ünnepe volt az uraiujfalui gyülekezetnek. A tisztelet és szeretet érzéseitől áthatott meleg ünneplésben részesítette Nagy Pál földbirtokost, ki immár 45 esztendő óta viseli törhetetlen buzgósággal a gyülekezet felügyelői tisztét. A gyülekezet ünnepét az a közbecsülés, melyben Nagy Pál felügyelő személye mindenki előtt áll, szélesebb mederbe terelte, s lelkesedéssel részt vett azon a vasi közép egyházmegye s a dunántúli egyház- kerület is. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, mely után a gyülekezet közgyűlést tartott. Ezen Zongor Béla lelkész üdvözölte gyönyörű beszédben a jubiláns felügyelőt s egy vert ezüst pálmaágat adott át a gyülekezet ajándékaképpen, melynek arany csokrán az 1868—1913. évszámok vannak bevésve. Utána a vasi egyházmegye papjai s az egyházmegye részéről Kund Sámuel esperes, a világi elnökök részéről dr. László Kálmán, a gyülekezet tanítói részéről Róth Kálmán, a hívek részéről Böröndi Lajos, a gyülekezeti gondnokok nevében Fóth Imre, a nőegylet nevében Vidos Kata, a növendékek nevében pedig Róth Margit köszöntötték a jubilánst. Majd az ünnepelt felügyelő beszélt s könnyekig megindulva köszönte meg a gyülekezet szeretetét és ragaszkodását. Díszközgyűlés után bankett következett, melyen folytatódott a derék, áldozatkész felügyelő lelkes ünneplése. A jó Isten áldja meg a köztiszteletben megőszült felügyelő további munkálkodását s adjon eddigi munkálkodásához újabb esztendőket és újabb eredményeket! Március 15-ének megünneplése. Szí- vet-lelket emelő hatásos ünnepség keretében áldozott a magyarszombathelyi ev. gyülekezet március 15-én a hazaszeretet oltárán. Az ünnepély a szentegyházban vette kezdetét, hol Molnár Gyula lelkész a felekezeti különbség nélkül megjelent nagyszámú közönség előtt azt fejtegette, hogy miként lett március 15 ike a magyar hazaszeretetnek Virágvasárnapja ? A templomból az ünneplő lelkes közönség a község házához vonult. Egy 48-as öreg honvéd tépett zászlójával haladt a menet élén és vezette az ifjúságból szervezett sarkantyus kuruc sereget. Egy gondolattól irányítva, egy érzéstől lelkesítve nemzeti hymnusunk hangjai mellett megérkeztek a községházához, hol az ifjú kuruc sereg szebbnél- szebb kuruc dalokat énekelt, a községnek poéta lelkű jegyzője Boór Lajos Bem apóról olvasott fel, Bi- kali István és Miszlay Lajos szavaltak, Ormosi Ernő hántai tanító lelkes beszédet mondott. Egypár kuruc tánc bemutatása következett ezután, mi a csárdással végződött. Régi szép szokás szerint így ünnepelnek március 15-én Magyarszombathelyen. Lelkószválasztás. Az alsósajói gyülekezet (Gömör-megye) megüresedett lelkészi állására egyhangú bizalommal
