Harangszó, 1912-1913
1912-11-03 / 2. szám
14. HARANGSZÓ. 1912. november 3. mintegy második, ideiglenes padlást alkotva. Ha ez sem volna elég, úgy az istálló fala mellé kívül szalmát rakunk. Ez már aztán mindenesetre elég lesz. Vizesfalu istállókban a falakat szalmafonattal kell betedni. Sokkal nehezebb dolog a túlságosan meleg istálló hőmérsékletének a szabályozása. Hiába tanácsoljuk azt, hogy kevesebb állatot kell bekötni, ha nincs másik istálló, ahová a felesleget elhelyezhessük. Nyáron nyitva lehet hagyni az ajtót, ablakot, sőt ha a hőség tűrhetetlen, még az egymással szemközt álló ablakokat is bátran ki lehet nyitni; ilyenkor a léghuzattól nem kell félni. Az istálló padlóját s az állásokat hideg vízzel naponta többször öntözzük fel, mert a párolgó víz hőt von el az istálló levegőjéből. A trágyát szorgalmasan ki kell hordani, mert a bomló anyagok is nagy meleget fejlesztenek. Ha olyanok volnának a viszonyok, hogy azt nem lehet megtenni, akkor valamicskét az is segít, ha a trágyát időről-időre friss földdel födjük be. De a fődolog kellő szellőztetésről gondoskodni. Szellőztetni egyébként minden istállót kell, még télen is, olyformán, hogy a beözönlő hideg levegő ne érje közvetlenül az állatokat, minél hidegebb a külső levegő, annál rövi- debb idő alatt frissül fel az istálló romlott levegője. Télen elég néhány percnyi szellőztetés s az istállóban tiszta levegő lesz, anélkül, hogy a hőmérséklet 1—2 foknál többet sülyedne, ami azonban nem lényeges veszteség és hamar pótlódik. Jól szellőztetett istállóban a jószág tiszta levegőt szív be, ami egészségére nézve elengedhetetlen, míg a nem szellőztetett istállóban az állatok j párolgása, bőr- és tüdőlégzése, meg a bomló trágya és trágyalé annyira megrontják a levegőt, hogy az állatok tüdejébe mindeníéle romlott levegő és gáz kerül, ami bizony nagyon veszedelmes dolog, de meg a romlott levegőben a legkülönfélébb fertőző betegségek csirái, elsősorban a tüdővész kórokozó csirái, valóságos melegágyra lelnek. Nagyon nehéz lenne pontosan meghatározni, hogy mennyit kell szellőztetni. Általában annyit, hogy az istállószag sohasem legyen tűrhetetlen, hanem a belépő az elkerülhetetlen állati szagon kívül ne érezze rothadó trágya és bomló vizelet átható szagát. Persze a kellő almozás is elkerülhetetlen, de erről s a többi lényeges dologról a tek. Szerkesztő úr szives engedelmével majd máskor fogok megemlékezni. (Gazdaszövetség.) Az egyház köréből. Reformáció-ünnep. A besztercebányai evang. egyesület reformáció ünnepét november 3-án szép emlékünnepéllyel üli meg. „Erős vár a mi Istenünk* eléneklése után Kovács Sándor pozsonyi theol. akad. tanár tart felolvasást „Elfeledett énekköltő- ink“-ről. Felolvasás közben Farkas András, Péceli Király Imre, Sztáray Mihály énekeit énekli Pór Pál. Dr. Holesch Gyula szavalat és zeneszám után a Hymnusszal fejeződik be a szép ünnepség. Felügyelő-beiktatás. Nagy érdeklődés mellett iktatták be felügyelői állásába a gecsei gyülekezet új felügyelőjét, Dr. Kovácsics Sándor téti járásorvost. A templom udvarán a falu apraja s nagyja fogadta. Az ifjúság nevében Horváth E. hajadon üdvözölte s szép virágcsokrot adott át az új felügyelőnek. Az Istentisztelet után tartott közgyűlésen Nagy Kálmán lelkész meleg hangon üdvözölte az új felügyelőt, majd az eskü letétele után Kovácsics Sándor felügyelő tartotta meg gondolatokban gazdag székfoglaló beszédét. Egyszerű tanítólakás volt a szülőhajléka — úgymond, — de tiszta vallásosságot, egyházszere- tetet hozott magával. Az egyházak legnagyobb hivatását abban látja, hogy | j megjobbítsák az emberek testi és lelki életét. A nemes elhatározásokhoz az erőt mindig az egyház adja. Titus római császár elveszettnek tartotta azt a napot, melyen nem tett jót. A keresztyén embernek még inkább így kell gondolkodnia. — A szép beszéd mély hatást keltett a jelenvoltak szívében. Az új felügyelő a nap emlékére 200 K-t adományozott a gyülekezetnek. Iskolaavatás. Fényes ünnepség keretében avatta fel az őrimagyarósdi gyülekezet (Vas m.) új iskoláját Kund Sámuel esperes. Az avatóünnephez hozzákapcsolódott a templom félszázados emlékünnepe. Az ünnepi istentiszteleten Kund Sámuel esperes tartott beszédet s rámutatott a gyülekezet tiszteletreméltó áldozatkészségére. Mikor egy félszázaddal ezelőtt elhatározták a templom megépítését, az akkori hívek részaratóknak szegődtek el az urasághoz s a gabonarészüket mind a templomépítésre fordították. Most is nagy áldozatkészség és hitbuzgóság jeleképpen megépült az új iskola. — Ä minden szívet megmozgató egyházi beszéd közben Dávid János körmendi kántortanító vezetése mellett a körmendi ev. gyűl. énekkar énekelt szép egyházi éneket. — Istentisztelet után az egész gyülekezet az iskolához vonult, melyet Kund Sámuel esperes szép beszéddel adott át magasztos rendeltetésének. — Délután az iskolafelszerelésre kitünően sikerült hangversenyt rendezett a gyülekezet, melyen a körmendi ev. gyűl. énekkar néhány szépen előadott énekkel szerepelt, Bögöthy Károly tanító szavalt, Dávid János, Háry Elek és Szemes Károly egy kacagtató bohózatot, Pavetits Manó, Dávid János és Töpfer Gyula pedig egy szép zeneszámot adtak elő. A szépen sikerült hangverseny sokáig felejthetetlen marad. Tanító-beiktatás. Megható ünnepséggel iktatta hivatalába a somló- vecsei evang. tanítót, Gáspár Istvánt, — Ihász Mihály kertai lelkész. Avató beszédében meghatottan emlékezett meg arról, hogy a gyülekezet örömünnepére fátyolt borít a gyász, mert hiszen a gyülekezet buzgó lelkipásztorát, Szalay László esperest csak most temette el. — A megható beszéd után Gáspár István tanító letette az esküt, majd közgyűlés következett, melyen az új tanító szép szavakban köszönte meg a benne helyezett bizodalmát. Luther utolsó órái. Lapunk mai számának 10. oldalán közölt Papé: „Luther utolsó órái“ című kép a Könyves Kálmán Magyar Műkiadó R. T. Budapest (Nagymező u. 37—39.
