Harangszó, 1912-1913

1913-03-02 / 19. szám

1913. március t. HaRANGSZÖ 153 Lapunk márciustól kezdve kéthetenként jelenik meg, úgy­hogy a következő számot már­cius 16-ára küldjük szét. Az egyház köréből. Magyar evangélikus egyház szer­vezése Amerikában. A közelmúltban bizottság alakult, melynek célja az, hogy Amerikában magyar evangé­likus egyházmegyét szervezzen. A bizottság élén Scholtz Gusztáv püs­pök, Zsigmondy Jenő dr. kerületi felügyelő és Raffay Sándor lelkész állanak. Az amerikai viszonyok a bi­zottság jelentése szerint igen kedve­zőtlenek. Közgyűlés. A hosszufalu- fűrész- mezei ev. egyház a f. év. február 16-án tartotta meg évi rendes köz­gyűlését, amelyen a lelkész előter­jesztette évi jelentését. Jelentést tett a gyülekezeti nőegylet működéséről is. Targyaltattak és jóváhagyattak az 1912. évi számadások. Meg­állapíttatott az évi egyházi adó. El­határoztatott a templomtetőzet és templommennyezet megújítása. Elő­készület történt a közalapi és adó­alapi összeírásokra nézve. Vallásos estély. A battyándi ev. gyülekezet múlt vasárnap szépen si­került vallásos estélyt rendezett a templomban. Az estélyen, melyen a közönség nagy számban jelent meg, Porkoláb Gyula lelkész imád­kozott, a gyülekezeti férfikar és ve­gyeskar Nika Lajos tanító vezetésével szép karénekeket adott -elő, Kuzmics Iduska szóló énekszámot énekelt, Nika Lajos tanitó orgonaszámot, Szever Ferenc és Kühár Sándor val­lásos költeményeket szavaltak. Az estély középpontja Kapi Béla kör­mendi lelkész előadása volt, ki az igazi vallásosságról tartott előadást. Este a dalosegyesület sikerült hang­versenyt rendezett, melyen a dalárda szép énekszámokkal gyönyörködiette a közönséget. Arad. A nehéz, de eredményes munkálkodásnak hű tükre az aradi ev. gyülekezet 1912. évi évkönyve. Megtudjuk belőle, hogy a gyülekezet nemcsak a felnőttekről gondoskodik, hanem az ifjúságról is, melynek külön istentiszteleteket tart. Az áldozatkész­ség igen nagy. Adományokban 1688 kor. 61 fillért vett be az egyház. A gyülekezetben született 68, konfir- máltatott 35 gyermek; — házasságot kötött 20 pár, ebből 18 pár vegyes vallásu; meghaltak 53-an, úrvacsorá­val éltek 403-an ; — hozzánk áttértek 6-an, tőlünk kitértek 4-en. Egyházlátogatás. Ziermann Lajos esperes az elmúlt héten a szentgott­hárdi missió egyházban kanonika vizitációt tartott, mely alkalommal nagy elismeréssel adózott a híveknek s az egyház lelkes vezetőségének. A konfirmáció emléklapokra vonat­kozó hirdetésre felhívjuk a lelkész urak szíves figyelmét. Itthonról. Hatszázezer korona közcélokra. Feja Ferenc dr.-nak, a besztercebányai orvosok nesztorának végrendeletét most hirdették ki. Az elhunyt hatszáz­ezer koronát meghaladó vagyonát köz­célokra hagyta, keresetképtelen orvo­sokra és özvegyeikre, aggokat ápoló intézetekre, tüdöbetegszanatóriumra, árvaházra és leánykiházasítási ösztön­díjakra. Kain és Ábel. A kapzsiság s a telhetetlen pénzvágy már sok gyil­kosságnak volt okozója. Elhailgattatja a józan gondolkodást, a nyugodt ítéletet, a szív íermészetes szeretetét, s gyilkossá tesz. Ez a régi történet újult meg Krassóvermesen. Mamuth János és két fia, József s János rátá­madott testvérbatyjára, Mamuth Pálra a kivel egy örökösödési perből kifo­lyólag ellenséges lábon állt. Az ellen­felek kapákkal és vasvillákkal álltak szemközt egymással s Pál hamarosan legyőzötten fetrengett vérében a földön. Kiáltozásaira azonban előkerült a harmadik testvér, Péter is, aki Pált akarta öccse kezei közül meg­menteni. De nem is juthatott a közeibe, mert Mamuth József úgy fejbevágta egy nagy kapával, hogy elterült a földön. A feldühödt állat-ember aztán addig verte fejbe a földön fetrengő rokonát, míg az belehalt a szenvedett koponyarepedésbe. íme az állat az emberben 1 Összeégett ember. Rakospalotán Stern Márton hatvanöt éves napszá­mos meggyujtotta a ruháját és a mikre észrevették, egész testén súlyos égési sebeket szenvedett. Részeg volt, úgyhogy a pálinka áldozata. Az alkohol. Orgics Tamás újvidéki napszámos ittas állapotban fölakasz­totta magát és meghalt. Tettét azért követte el, mert lakását fölmondták. Nem tudta a házbért fizetni, mert jobban szerette a pálinkát, mint a munkát. Az elfáradt ember. Néhány héttel ezelőtt Budapesten a Külsőkerepesi-utón hajnal tájban a cirkáló lovasrendőrók egy őszbecsavarodott embert láttak üldögélni az egyik kőrakáson. A rendőrök odamentek az öreghez, a ki hatal­mas szál ember volt és megkérdezték tőle, mit keres ezen a vidéken és mit csinál ? — Hát csak elfáradtam és leültem kissé pihenni, — volt a válasz. — Honnan jött bácsi ? — érdeklődtek tovább a rendőrök. — Messziről öcsém, messziről. Talán nem is tudják, hogy az hol van. Az öreg azután elmondta, hogy Amerikából hajón jött Brémáig, onnan pedig gyalog tette meg az utat. A rendőrök nem igen akarták elhinni az öreg beszédét, azért beszállították a toloncházba, a hol ezt mondta: Balog Márton a nevem, Zalaszentivánban születtem, most nyolcvanhárom éves vagyok és Világos óta nem láttam Magyarországot. Ezután az öreg ember elővette Írásait és bebizonyította, hogy tizenhét éves korában a felsődunai hadseregnél Görgei alatt szolgált, a világosi fegyverletétel után kimenekült Ro­mániába. Románián keresztül Törökországba, innen pedig hajón a többi emigránssal együtt Délamerikába ment, a hol megtelepedett. Ké­sőbb Miksa császár oldalán harcolt, majd részt vett Dél- és Eszak-Amerika háborújában, ezután pedig Milwaukeban telepedett meg és nap­számba járt. Az volt a szándéka, hogy pénzt gyű,t magának és azután majd haza jön, de ez a terve soha sem sikerült. Ezelőtt körül­belül másfél hónappal meghallotta, hogy Magyarországban alighanem kitör a háború, ezért hajóra ült, hogy legalább itthon haljon meg Brémáig elvitte a hajó, itt azonban már elfogyott a pénze nem tellett a vasútra, azért hát az öreg nyolcvanhárom éves ember kény­telen volt az utat Brémától Budapestig gyalog megtenni. Útközben a városokban egy két napig dolgozott és ami pénzt igy keresett, arra használta föl. hogy a mikor már nagyon fáradt volt, felült a vasútra és vonaton utazott a legköze ebbi állomásig. így jutott el Buda­pestre és igy találtak rá a lovasrendőrök egy kőrakáson, a hol fáradalmát pihente ki. Az öreg vándor ezután még szinte sajnál­kozva említette, hogy a mióta nem látta ha­záját, ez annyira megváltozott, hogy alig is­mert rá. A mikor pedig Budapestre ért, azt hitte, hogy valami idegen országban jár, mert nem ismert meg itthon semmit. Mivei minden szavát igazolni és bizonyítani tudta, megvet­ték neki a Zalaszentivánig szóló vasúti jegyet, hogy szükebb hazájában pihenhesse ki magát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom