Harangszó, 1912-1913

1913-03-02 / 19. szám

1913. március t.

HaRANGSZÖ

153

Lapunk márciustól kezdve kéthetenként jelenik meg, úgyhogy a következő számot március 16-ára küldjük szét.

Az egyház köréből.

Magyar evangélikus egyház szervezése Amerikában. A közelmúltban bizottság alakult, melynek célja az, hogy Amerikában magyar evangélikus egyházmegyét szervezzen. A bizottság élén Scholtz Gusztáv püspök, Zsigmondy Jenő dr. kerületi felügyelő és Raffay Sándor lelkész állanak. Az amerikai viszonyok a bizottság jelentése szerint igen kedvezőtlenek.

Közgyűlés. A hosszufalu- fűrész- mezei ev. egyház a f. év. február 16-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen a lelkész előterjesztette évi jelentését. Jelentést tett a gyülekezeti nőegylet működéséről is. Targyaltattak és jóváhagyattak az 1912. évi számadások. Megállapíttatott az évi egyházi adó. Elhatároztatott a templomtetőzet és templommennyezet megújítása. Előkészület történt a közalapi és adóalapi összeírásokra nézve.

Vallásos estély. A battyándi ev. gyülekezet múlt vasárnap szépen sikerült vallásos estélyt rendezett a templomban. Az estélyen, melyen a közönség nagy számban jelent meg, Porkoláb Gyula lelkész imádkozott, a gyülekezeti férfikar és vegyeskar Nika Lajos tanító vezetésével szép karénekeket adott -elő, Kuzmics Iduska szóló énekszámot énekelt, Nika Lajos tanitó orgonaszámot, Szever Ferenc és Kühár Sándor vallásos költeményeket szavaltak. Az estély középpontja Kapi Béla körmendi lelkész előadása volt, ki az igazi vallásosságról tartott előadást. Este a dalosegyesület sikerült hangversenyt rendezett, melyen a dalárda szép énekszámokkal gyönyörködiette a közönséget.

Arad. A nehéz, de eredményes munkálkodásnak hű tükre az aradi ev. gyülekezet 1912. évi évkönyve. Megtudjuk belőle, hogy a gyülekezet nemcsak a felnőttekről gondoskodik, hanem az ifjúságról is, melynek külön

istentiszteleteket tart. Az áldozatkészség igen nagy. Adományokban 1688 kor. 61 fillért vett be az egyház. A gyülekezetben született 68, konfir- máltatott 35 gyermek; — házasságot kötött 20 pár, ebből 18 pár vegyes vallásu; meghaltak 53-an, úrvacsorával éltek 403-an ; — hozzánk áttértek 6-an, tőlünk kitértek 4-en.

Egyházlátogatás. Ziermann Lajos esperes az elmúlt héten a szentgotthárdi missió egyházban kanonika vizitációt tartott, mely alkalommal nagy elismeréssel adózott a híveknek s az egyház lelkes vezetőségének.

A konfirmáció emléklapokra vonatkozó hirdetésre felhívjuk a lelkész urak szíves figyelmét.

Itthonról.

Hatszázezer korona közcélokra.

Feja Ferenc dr.-nak, a besztercebányai orvosok nesztorának végrendeletét most hirdették ki. Az elhunyt hatszázezer koronát meghaladó vagyonát közcélokra hagyta, keresetképtelen orvosokra és özvegyeikre, aggokat ápoló intézetekre, tüdöbetegszanatóriumra, árvaházra és leánykiházasítási ösztöndíjakra.

Kain és Ábel. A kapzsiság s a telhetetlen pénzvágy már sok gyilkosságnak volt okozója. Elhailgattatja a józan gondolkodást, a nyugodt ítéletet, a szív íermészetes szeretetét, s gyilkossá tesz. Ez a régi történet újult meg Krassóvermesen. Mamuth János és két fia, József s János rátámadott testvérbatyjára, Mamuth Pálra a kivel egy örökösödési perből kifolyólag ellenséges lábon állt. Az ellenfelek kapákkal és vasvillákkal álltak szemközt egymással s Pál hamarosan legyőzötten fetrengett vérében a földön. Kiáltozásaira azonban előkerült a harmadik testvér, Péter is, aki Pált akarta öccse kezei közül megmenteni. De nem is juthatott a közeibe, mert Mamuth József úgy fejbevágta egy nagy kapával, hogy elterült a földön. A feldühödt állat-ember aztán addig verte fejbe a földön fetrengő rokonát, míg az belehalt a szenvedett koponyarepedésbe. íme az állat az emberben 1

Összeégett ember. Rakospalotán

Stern Márton hatvanöt éves napszámos meggyujtotta a ruháját és a mikre észrevették, egész testén súlyos égési sebeket szenvedett. Részeg volt, úgyhogy a pálinka áldozata.

Az alkohol. Orgics Tamás újvidéki napszámos ittas állapotban fölakasztotta magát és meghalt. Tettét azért követte el, mert lakását fölmondták. Nem tudta a házbért fizetni, mert jobban szerette a pálinkát, mint a munkát.

Az elfáradt ember. Néhány héttel ezelőtt Budapesten a Külsőkerepesi-utón hajnal tájban a cirkáló lovasrendőrók egy őszbecsavarodott embert láttak üldögélni az egyik kőrakáson. A rendőrök odamentek az öreghez, a ki hatalmas szál ember volt és megkérdezték tőle, mit keres ezen a vidéken és mit csinál ?

— Hát csak elfáradtam és leültem kissé pihenni, — volt a válasz.

— Honnan jött bácsi ? — érdeklődtek tovább a rendőrök.

— Messziről öcsém, messziről. Talán nem is tudják, hogy az hol van.

Az öreg azután elmondta, hogy Amerikából hajón jött Brémáig, onnan pedig gyalog tette meg az utat. A rendőrök nem igen akarták elhinni az öreg beszédét, azért beszállították a toloncházba, a hol ezt mondta:

Balog Márton a nevem, Zalaszentivánban születtem, most nyolcvanhárom éves vagyok és Világos óta nem láttam Magyarországot.

Ezután az öreg ember elővette Írásait és bebizonyította, hogy tizenhét éves korában a felsődunai hadseregnél Görgei alatt szolgált, a világosi fegyverletétel után kimenekült Romániába. Románián keresztül Törökországba, innen pedig hajón a többi emigránssal együtt Délamerikába ment, a hol megtelepedett. Később Miksa császár oldalán harcolt, majd részt vett Dél- és Eszak-Amerika háborújában, ezután pedig Milwaukeban telepedett meg és napszámba járt. Az volt a szándéka, hogy pénzt gyű,t magának és azután majd haza jön, de ez a terve soha sem sikerült. Ezelőtt körülbelül másfél hónappal meghallotta, hogy Magyarországban alighanem kitör a háború, ezért hajóra ült, hogy legalább itthon haljon meg Brémáig elvitte a hajó, itt azonban már elfogyott a pénze nem tellett a vasútra, azért hát az öreg nyolcvanhárom éves ember kénytelen volt az utat Brémától Budapestig gyalog megtenni. Útközben a városokban egy két napig dolgozott és ami pénzt igy keresett, arra használta föl. hogy a mikor már nagyon fáradt volt, felült a vasútra és vonaton utazott a legköze ebbi állomásig. így jutott el Budapestre és igy találtak rá a lovasrendőrök egy kőrakáson, a hol fáradalmát pihente ki.

Az öreg vándor ezután még szinte sajnálkozva említette, hogy a mióta nem látta hazáját, ez annyira megváltozott, hogy alig ismert rá. A mikor pedig Budapestre ért, azt hitte, hogy valami idegen országban jár, mert nem ismert meg itthon semmit. Mivei minden szavát igazolni és bizonyítani tudta, megvették neki a Zalaszentivánig szóló vasúti jegyet, hogy szükebb hazájában pihenhesse ki magát,