Harangszó, 1912-1913
1913-03-02 / 19. szám
létéi és végekre mehetetlenek az ő utai. “ Róm. 11, 33—36. Egyszer egy megvénült aggastyán kunyhójának ajtaja előtt üldögélt s így gondolkozott magában: „Rég ideje már, hogy szemlélem a világ folyását, de egyben sohasem tudtam s most sem tudok eligazodni t. i. abban, hogy Isten utai tényleg mindig jók és bölcsek volnának.“ Erre elaludt s a következő álmot látta. Mintha a mennyből szózatot hallott volna, mely így szólott hozzája: „Kelj fel János és indulj el a világba, hogy megmutassam neked az Isten utait.“ Felkelt, vette botját s elindult egy nagy erdőbe. Nemsokára úgy eltévedt, hogy egy lépést sem tudott már előre tenni. Midőn kiáltozni kezdett, egy ismeretlen ember jelent meg előtte, ki így szólott hozzá: „Jer velem, mert te magad egyedül ez erdőből ki nem jutsz.“ Együtt mendegéltek, míg estére elérkeztek egy házhoz. A házigazda, nyájasan fogadta, megvendégelte őket, annál inkább, mert mint mondá, épen most békültr ki ellenségével, aki barátságuk jeléül egy arany kelyhet ajándékozott neki. Reggel felkelvén az ágyból, megköszönték az éjjeli szállást, de az öreg ember nagy csodálkozására vezetője az arany kelyhet a szekrényből kilopta és táskájába dugta. Az öreg szólani akart, de vezetője megelőzvén őt, azt. mondá: „Hallgass! ilyen az Istennek utja.u Tovább menve, ismét egy házhoz érkeztek. Itt már a házigazda, fösvény, zsugori volt, ki káromkodással fogadta a vendégeket s bántalommal illette őket. „Innen távoznunk kell“ — szólt a vezető. Mielőtt azonban eltávoztak volna, a vezető kivette a szép arany kelyhet, s a házigazdának ajándékozta, kinek szeme-szája tátvá maradt e nem várt jótétemény miatt. „Mit cselekszel“ ? — kiált fel az öreg, de a vezető szájára téve kezét így csitította: „Hallgass! Ilyen az Istennek útja.“ Este megint elértek egy másik emberhez. Ez igen jó, de szomorú volt. „Naphosszat dolgozom — panaszolta, de a szerencsétlenség szakadatlan üldöz, nem tudok többre haladni, egymásután kell földeimet eladnom s most már Istenen kívül nincs egyebem, mint ez a rozzant kunyhó.“ „Jól teszed, hogy Istenben bízol“, mondom, nem hiába bízol", szólt a vezető. Elindulásuk előtt azonban hirtelen egy kanócot ragadott s a kuny1913. március 2 hót a szegény ember feje felett felgyújtotta. „Megállj 1“ kiáltott az ősz és kiakarta az ifjú kezéből ragadni az égő kanócot, de a vezető így szólt: „ Hallgass, ilyen az Istennek útja.“ A harmadik nap estéjén megint elérkeztek egy házhoz, melynek gazdája igen szívesen fogadta őket, noha máskülönben ez is igen mogorva és elégü- letlen volt. Csak kis fia iránt volt nyájas, mert egyetlen gyermeke lévén, nagyon szerette őt. S ez a mi öregeinknek nagyon tetszett. A mint reggel elindulnak, megszólal a gazda: „Nem kisértetlek el magam titeket, de veletek küldöm kis fiamat, ő majd megmutatja azt a hidat, mely a vizen átvezet, csak arra kérlek, vigyázzatok a kis fiamra, hogy valami baj ne érje!“ „A gyeimekek mellett őrt állnak az angyalok“ válaszolt a vezető s elbúcsúzott a gazdától. Amint a keskeny hidra értek, a vezető a gyermeket megragadta s a vizbe dobta. Az öreg ember kétségbeesetten kiáltott fel: „Te megtestesült ördög! inkább pusztuljak el éhen és szomjan ez erdőbe, inkább tépjenek össze itt a vadak, de veled többé egy lépést sem teszek.“ Ezek az Istennek utai, melyeket nekem megakartál mutatni ? Megcsaltál! Menj előlem a te rettenetes hazugságaiddal.“ E pillanatban a vezető angyallá változott, mennyei fény övezte s így szólott az öreg emberhez: „Halld meg János 1 A kehely, melyet a nyájas embertől elvettem, mérgezett kehely volt, a fösvény, káromló ember bűne büntetéséül halált iszik majd belőle, ama nyájas embert pedig megmentettem. At szegény, szorgalmas ember házát ismét felépíti s a hamu alatt kincseket fog találni, mely végét szakítja Ínségének. Az ember, kinek fiát a vizbe dobtam, cégéres bűnös s elkényeztetett fia embergyilkos lett volna. A gyermek halála az apát bűnbánatra és megtérésre bírja, a gyermek most jobb helyen nem lehet, mint atyjánál.“ Te nem tudtál eligazodni Isten utainak bölcsessége felett, íme most egy csekély részét láttad annak. Szállj magadba és nyugodj meg az Úr akaratán.“ Ezzel az angyal eltűnt. Az öreg felébredt, bement kunyhójába s kételkedéséből mindörökre kigyógyult. A látható Isten. Van, ki a csillagos tejutban keresi S csillag özönében bizton fel is leli; Van, kit a kikelet rózsái emelnek HARANGSZÖ. Vezércsillagához a hivő kebelnek; Van, kinek a kalászt ringató szép róna Zengedez szárnyaló hymnusokat róla ; Van, kit a csapások sújtó karja vezet Hittel vetni hozzá esdő tekintetet; Van, kit a történet, események árja Intéző kezének utal a nyomára; Van, ki a ragyogó lángész remekében Látja a „Láthatlan“-t földi köntösében; Van, kinek újszülött — angyali arcával A teremtő Isten hatalmára rávall; Van, kit ama belső szózat vezet rája : Él a felhők felett tetteink bírája; Van, kiben a hitet istenige költi S kebelét utána égő vággyal tölti; Van ... de ki győzné mind sorolni fel itten: „Csak a bolond mondja szívében nincs Isten“ 1 (Szentes) P- cs S—a. A szeszes italokról. Irta: Dr. Kovácsics Sándor. A tiszta szesz, spiritusz vagy alkohol, ha meggyujtjuk elég. Szeszes ital mindaz, amiben szesz van. Tehát a természetes bor ép úgy mint a mesterségesen előállított sör, pálinka, konyak, likőr, törköly, a különböző gyümölcsökből, barackból, szilvából nyert pálinka, rum stb. Nem csak az a pálinka szeszes ital. mérges, szervezetet gyilkoló, amelyiket a pálinkás butikban, vagy a korcsmákban mérnek ötért vagy hatért, hanem az is gyilkos szeszes ital, amelyet önmaguk a népek főznek, az a bizonyos jó féle törköly, amelyről egy zsidó korcsmáros azt mondta, hogy ő csak ilyent iszik, mert ebben nincsen szesz. Ha a szeszes italokat abban a sorrendben akarjuk csoportosítani, a milyen mértékben károsak az emberi szervezetre, akkor azt mondhatjuk, legkevésbbé káros a sör, mert legkevesebb szeszt tartalmaz, azután a bor s legveszedelmesebb a pálinka és az ehez hasonló, csak más név alatt árult tömény szeszes italok. Ismeretes a bibliából, hogy Noénak kiváló gondja volt a szőlőtőke megmentése, bevitele a bárkába. Szívesen is élvezte a belőle nyerhető szeszes italt, a bort. A sört, a kicsirázott árpából készítik. Szesz mellett tartalmaz kivonat anyagot, fehérjét és cukrot. Mivel fehérjét, mely a tojásnak és húsnak képezi kiváló alkatrészét és szénhidrátokat is tarlamaz, kevés tápláló értéket a sörtől megtagadni nem lehet. Egy liter ára 60 fillér. Ebben annyi tápláló érték van, mint négy filléres zsemlyében; úgy hogy aki sörrel táplálkozik 15-szörös áron szerzi ezt meg, úgy költ, mintha legalább is Rotschild unokája lenne. 151.