Harangszó, 1912-1913
1913-02-16 / 17. szám
136 HARANGSZÖ. 1913 február 16. ságot akarok föltárni eme kedves kételkedő magyarjainknak a következő kísérlet megismertetésével. 1912. év február 28-án elvetettem néhány q 16-fokos foszfortartalmu műtrágyát, tisztán kísérletezés végett; rétre, burgonya (krumpli) és csöves tengeri alá. A kísérletet a burgony? - és tengerinél 50 Dőlés, a réten pedig 500 Dőlés területeken eszközöltem. 1000 Dőlés holdankint 150 kgr. műtrágyát vetettünk. Eredmény a széna és sarjánál a következő: Ott, hol az előző éven istállótrágyát is kapott a rét s most meg műtrágyát, 500 Dölön termett 1080 kg. széna és 800 kg. sarjú. Ahol csak a múlt évi istálló trágyá ból nyerte tápanyagát, műtrágyát nem kapott, 910 kg. széna és 520 kg. sarjú termett. Amelyik 500 Dölön csak műtrágya volt, 800 kg. széna és 530 kg. sarjú; — amelyiken sem műtrágya sem istállótrágya nem volt, 650 kg. széna és 420 kg. sarjú termett. Tehát az első esetben az összes termés 1880 kg. volt, míg a nem műtrágyás termése 1430 kg. vele szemben. A különbség 4'50 q. — Istállótrágya nélkül a második esetben 500 Dölön a két kaszálásnál 2'60 q szénakülönbség volt. — A szénát 7'50 koronáért tudtam értékesíteni, tehát körülbelül 33 kor. értéknek felel meg félholdnak a terméstöbblete, egy egész holdé meg 66 koronának. Levonunk belőle 13 koronát a műtrágyára; még mindig 53 koronával van honorálva fáradságunk 1 20%-ot meg még a szárazságra vonhatunk le, mert a gyűjtés után 5 hónapra veszíthet ennyit súlyából, Az egyház köréből. Számadó közgyűlés és lelkészi jubileum. A büki egyházközség az 1913-ik év január 22-én tartotta számadó közgyűlését. A közgyűlésen Báró Solymosy Ödön gyülekezeti felügyelő és Farkas Elemér lelkész elnököltek. A közgyűlés nagy meglepetést hozott a gyülekezet érdemes lelkészének, ki az 1912. év november utolsó vasárnapján töltötte be 25 éves hosszas működését a büki gyülekezet körében. A gyűlés | még akkor is érdemes volt vele vesződni 1 A második esetben is volt még 6—7 korona tiszta haszon. Most vegyük figyelembe azt is még, hogy a jövő évi termést is lényegesen, csaknem ennyire fogja emelni a még fel nem használt foszfor s egyéb, a műtrágya által nyújtott tápanyag. Ha tisztán a sarjút mérlegeljük, akkor nagyobb különbséget találunk; mert szerintem a sarjú táplálkozási idejére tudott csak kellően feloldódni a műtrágya foszforrészlete; lévén a tavasz és nyárelő elég esős. Megemlítem még azt is, hogy a rétet tavasszal is, amikor már a talaj felszikkadt, s a széna letakarítása után is jól össze-vissza fogasoltam, mert kissé bemohásodott némely helyen. Vetettem a műtrágyából ugyancsak február végén buzavetés fölé is, de itt nem tapasztaltam lényeges eredményt. Bizonyosan az elkésett trágyavetés volt az oka. A burgonyával 50 Dőlés területeken kísérleteztem. A műtrágyás talaj adott 50 Dölenkint 286 kg. átlagos termést, a nem trágyás 212 kgt. — Ezer Dölnyi területen műtrágyázva 57 20 q; műtrágya nélkül 42‘40 q burgonya termett. A terméstöbblet 14'80 q. Ennek az ára (csak olcsó árt vegyünk) 3 koronájával 44 korona 40 fillér. Vonjunk le most belőle a műtrágya áráért s elszórásáért 14 korona 40 fillért, még mindig nem veszett kárba a fáradságunk s befektetett tőkénk. A csöves tengerit féltejes korában kellett leszedetnem a korán beállott fagy miatt. Valami amerikai Campion fajtájú volt. De még más eredményt érhetnénk el, ha 50 kg. nitrogén tartalmú trágyát is adunk a talajnak, ha istálló- ganajban nem bővelkedünk. (P. o. Csili salétromot.) Hogy tehát igenis sikerrel alkalmazható és emeli a termés-átlagot, az minden kétséget kizár. S erre mifelénk azért mégse igen tudjuk a talaj- javítás e módját helyesnek, célszerűnek gondoltatni gazdáinkkal! Pedig tud ám kísérletemről talán mindenki. Szeretnék is, csak nehezen tud a falusi ember egy kis befektetésre gondolni. Ha van is pénze, inkább hagyja 3—4%-os kamaton sínylődni a takarékpénztárakban. Bizony tanulhatnánk a zsidó polgártársainktól egy kis élelmességet s egy kis ilyen vállalkozási „mersz“-et! Mi magyarok földmívelő nemzet vagyunk, s hogy gazdáink odanőttek az ekeszarvához, zselléreink a nap- számbajáráshoz, azt természetesnek találom, de az már baj, hogy nem nagyon könnyen lehet őket kimozdítani, kicsalni abból a „nagyapánk is iqy szokta“ korból a haladás mezejére ; nehezen ismerik fel az előbbte- jutás jónak ismert módozatait, a kockázat nélküli befektetést s egyéb, a magyar gazda életébe vágó hasznos ezerféleséget. Hisz azért haladunk, de csak csigalépéssel. Lassan megérik majd az eszme. Idővel erre mifelénk a Bakony alatt, is lehet még műtrágyaüzletről beszélni! megnyitása után felállott Hetyésy László az egyház gondnoka, majd Hajas Kálmán az egyház tanítója, majd Báró Solymosy Ödön egyházi felügyelő s lelkészüket meleg szeretettel köszöntötték s reá s további működésére az Isten áldását kérték. Solymosi Ödön báró ez alkalom emlékére a gyülekezet részére 300 kor.-t ajánlott fel. A meglepett s mélyen meghatott lelkész könnyes szemekkel köszönte meg a nem várt kitüntető figyelmet. Az egyház körében az elmúlt évben a következő örök alapítványok tétettek: 1. Dömbrősi Sándor és felesége Horváth Zsuzsanna 100 K, 2. Gyurácz Péterné szül. Németh Erzsébet 50 K, 3. Gyurácz Pál 50 K, 4. Hava Ferencné Horváth Zsusanna 100 K, 5. Balogh Gézáné szül. Boros Jolán 100 K, 6. Francsics Ferenc és felesége Kondor Ágnes 400 K. Lelkészválasztás. A kemenesmagasi ev. gyülekezet Bándy Miklós nagybá- bonyi lelkészt választotta meg lelkészének. A jó Isten tegye áldottá az új lelkész és a gyülekezet szövetségkötését!
