Harangszó, 1912-1913
1913-02-09 / 16. szám
1913 február 9. HARANGSZŐ. 127 a gyenge asszony a gyermekekkel, ha ő, az erősebb sem tudta őket eltartani ? Ránéz újra a kis alvókra. A kis Lajoskának keze még összekulcsolva áll, talán éppen érte imádkozott! Legkisebb fiának meg valami gyötrő álma lehet, olyan fájdalmas vonás ül az arcán s görcsösen kulcsolja át édesanyja nyakát Hát a szegény asszony! Kicsi, fehér arcát a szenvedés olyan magasztossá teszi. És ezt a kedves kis családot hagyná ő itt és taszítaná még nagyobb nyomorba ? „— Nem, nem hagylak el benneteket kedveseim, jó az Isten, belé A tyúkok tojástermeléséröl. A tyuktartásnak bizonyára lényeges jövedelmet adó, sőt sok esetben egyedül jövedelmező terménye a tojás. A tyúktojás világpiaci cikk, amely éppen olyan kelendőségnek örvend, mint akár a búza, könnyen megállapítható rendes piaci ára van, amely a kereslet és kínálat viszonyai szerint alakul. Európa nagy városaiban, így újabban Budapesten is, tojásbörzék létesülnek, amelyeken a nagyban való tojáskereskedelmet lebonyolítják és ahol a tojásnak árát ép úgy jegyzik, mint a gabonatőzsdén a gabonáét, vagy az értéktőzsdén a különböző értékpapirosokét. íme mindez élénken megvilágítja azt az óriási jelentőséget, amelyet a tyúktojás a világpiacon betölt. A tojás piaci ára az évszakok szerint eléggé nagy ingadozást mutat. A tojást u. i. nem lehet sokáig eltartani és így ára jóformán a napi termelés szerint igazodik. Tavasszal és nyáron, mikor a tyúkok javában tojnak, nagy a termelés és ezért alacsonyak az árak, ellenben ősszel, mikor a tyúkok vedlenek, továbbá téli hidegben jórészben vagy teljesen elhagyják a tojásrakást, ilyenkor azután nagy és élénk kereslet mellett lényegesen emelkednek az árak. A gazdának tehát arra kell törekednie, hogy ősszel és télen, magas árak mellett lehetőleg sok tojást legyen képes piacra vinni. A fenti célnak elérésére többféle mód kínálkozik. Ezek egyike a korai vetem bizalmamat, hiszen ő nem .hagyja el a benne bízókat, majd csak könyörül rajtunk is —“ mormogja halkan és undorral hajítja el magától a gyilkos szerszámot. A zörgésre ijedten rezzen fel az anya, de mikor meglátja urát, megnyugodva mondja: „— Hazajöttél János ? Olyan nehezen vártalak; egy örömhírt tartogatok számodra. Végre megsegített a jó Isten ! Ma értesítettek, hogy a gyárban kaptál alkalmazást jó fizetéssel. Meg akartalak várni az örömhírrel, de igen fáradt voltam s gondoltam, hiszen holnap sem késő és bizony csak elaludtam.“ csirkenevelés. A kora tavasszal kelt jércék u. i. ősszel kezdik a tojásrakást, amikor az öregebb tyúkok vedlenek és félbenhagyják a tojást. A fiatal jérce ilyenkor és később a tél folyamán, vagy legkésőbb kora tavasz- szal jelentékeny jövedelmet juttat gazdájának. Ezért tyukállományunkat évenkint frissítsük fel korán kelt jér- cékkel. Ne tűrjünk meg négy évesnél idősebb tyúkokat (legföljebb néhányat csibeneveléshez). Ehhez képest gondoskodjunk évenkint a tyukállomány V4 részének megfelelő korai kelésü jércéről. Ezt a berendezkedést nem lesz okunk megbánni. Másik mód a tyúkok jó táplálása különösen ősszel a vedlési idő alatt, továbbá télen. Igaz, hogy a vedlés ideje alatt a legbővebb táplálás mellett sem tojik a tyuk, de ezen a kellemetlen állapoton könnyebben és gyorsabban átesvén, nemsokára ismét tojni kezd és ezzel a kései tojástermeléssel hálálja meg a neki juttatott jobb tartást. A téli kiadó etetés hathatós eszköz a baromfitenyésztő kezében, ha tyúkjait téli vagy kora tavaszi tojásrakásra akarja ösztönözni. Amilyen szükséges azonban a jótartás, épp olyan veszedelmes és káros hatású a túlságos táplálás, a hizlalás. Keveset mozgó és igen jól tartott tyúkok elhíznak és a tojástermeléssel felhagynak. Egyébként a nem kielégítő tojástermelésnek más oka is lehet. A tyúkok túltenyésztettsége. Különösen kisebb baromfiudvarban hamarosan megboszulja magát az az eljárás, hogy mindenkor csak saját Hideg borzongás futott végig a férfi testén. Oh, ha későn lett volna ! Azután térdre esett és úgy imádkozott hálatelt szívvel a jó Istenhez, aki nem hagyja el a benne bízókat. Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105. Hol biblia a házban nincs, Tanyát a sálán ülőit «II, Hiányzik ott a legtöbb kincs, De Isten nem lel hajlékot. Február 9. vasárnap, Márk 5, 22—43. , 10. hétfő, Márk 6, 1—13. „ 11. kedd, Márk 6, 14—29. „ 12. szerda, Márk 6, 30—44. „ 13. csütörtök, Márk 6, 45—56. „ 14. péntek, Márk 7, 1—13. „ 15. szombat, Márk 7, 14—23. Jnevelésü jércéket és kakasokat ha- 'gyunk meg magnak. Legalább is kakasokat időnkint más tenyészetekből kellene beszerezni, hogy azok tyúkjainkkal semmiféle rokonságban ne legyenek. A hosszú ideig tartó rokontenyésztésnek u. i. a törzs elfinomo- dása, bizonyos elkényeztetés és ezzel kapcsolatosan hiányos tojástermelés lesz a következménye. A kakasokat tehát időnkint idegen törzsből kell beszerezni, a tenyésztésre szánt jércék kiválasztásánál pedig ne csupán a külsőre legyünk tekintettel, hanem a származásra is. E célból tartsuk figyelemmel tyúkjainkat és a legjobb tojók után igyekezzünk magnak való jércéket nevelni. Bármily gonddal választjuk is meg a tenyészanyagot, akármilyen gondot fordítunk az etetésre, a téli tojástermelést képtelenek leszünk fokozni, ha nem gondoskodunk a tyúkok számára jó meleg téli szállásról. A meleg ól a téli tojástermelésnek egyik főfeltétele. Igen jó, egyszerű és olcsó téli tyúkólak a félig földbe ásott, náddal, vagy zsúppal vastagon fedett ólak. Az ilyen pinceszerü ólak jól tartják a meleget, bennök a tyúkok erős téli fagyban is jól érzik magukat és megfelelő tartás mellett kielégítő módon tojnak is. Másik egyszerű módja a tyúkól melegen való tartásának az, hogy a tyukólat a marhavagy lóistállóhoz hozzáépítjük, vagy ilyen istálló közé építjük úgy, hogy azt belül az istállótól lécfal választja el. A lécezés olyan sürü legyen, hogy azon a baromfiak az istállóba ne jut
