Harangszó, 1912-1913
1913-01-26 / 14. szám
112. HARANGSZŐ. 1913. január 26. sebb, mint tiz milliárd koronába került, amiből hat milliárd korona esik Oroszországra. Csupán a japán hadi és kereskedelmi flotta vesztesége fölér egy milliárddal. Oroszországnak ez a negyedik hadjárata volt az utolsó hetvenöt esztendőben. A törökök ellen vívott első háborúban, 1828-ban, Oroszország 400 millió koronát költött és föláldozta 120,000 ember életét is. A krimi hadviselés, a melynek költségéből Oroszországon kívül Angliára és Franciaországra is esett egy rész, az összes költség 6010 millió korona volt és 485,000 ember veszett oda. A legutóbbi orosz-török háború 1876—77-ben nem kevesebb mint, 3900 mi'liójába került az orosz nemzetnek és 180,000 katonájába. A délafrikai hadviselésre, a melynek vége Oranje szabadállam és Transzvál bekebelezése lett, 4238,960.000 Vetések ápolása. A kikelt vetéseket meg kell védelmeznünk úgy az időjárás csapásaival szemben, mint a kártékony növények és állatok ellenében. Az időjárás okozta csapások közül leggyakoribb és legveszedelmesebb a szárazság, túlságos nedvesség, köd, fagy, jégverés, hónyomás. Szárazság ellen a gazda jóformán kizárólag csak mély műveléssel, a talajfelület állandóan porhanyón való tartásával és lehetőleg korai vetéssel védekezhetik. Öntözésre való berendezkedés oly költséges, hogy az csak a belterjesebb gazdálkodás (főleg kertgazdaság) mellett lehet jövedelmező. Leginkább előfordul ily berendezés réteken, hol a rendesen mélyebb fekvésnél fogva aránylag kevés befektetéssel jár. A túlságos nedvesség ellen árko- lással, alagcsövezéssel védekezünk. Tavaszi hóolvadás alkalmával a laposokon összegyűlt viz tócsákat képez. Ily helyekről a vizet megfelelő barázdákkal le kell vezetni. A köd némely vidéken állandó csapás az őszi gabonavetésekre. Ha a vetést virágzáskor, vagy tejes érésben köd éri, szeme megszorul és többé-kevésbbé ocsut terem. Ennek a jelenségnek teljesen elfogadható magyarázatát adni ma még nem koronát költött Anglia: heti kiadása harminc millió korona volt. Harminckét milliónál többet szedett el heten- kint Amerika a függetlenségi harcban az angol államkincstártól. Az anyaországnak pedig áldoznia kellett erre a háborúra, mely végül is a nagy gyarmat elveszítésével végződött. Az egész összeg 2420 milliárd korona. De mindezek az összegek eltörpülnek amellett az összeg mellett, amelyeket a német-francia háború 1870—71-ben fölemésztett. A háború a franciáknak egészben 6320 millió frankba, hetenkint 140 millió frankba került. Ezzel szemben a napóleoni háborúk aránylag kevésbe kerültek Franciaországnak. Az a nagy hadviselés, a melynek a water- lói katasztrófa vetette végét, 5100 milliójába került a franciáknak. E költség nagy részét azonban a szövetséges tudjuk, de valószínű, hogy a rozsdabetegséggel bizonyos összefüggésben van. Köd után rendszerint rohamosan terjed a gabonán a rozsda is. A köd ellen egyedüli védelem a kevert vetés. Búza és rozs keverékéből álló u. n. kétszeres sohasem szenved annyit, mint a tiszta buza- vetés. Ajánlatos három, a szalma hosszára nézve különböző buzaféle- séget keverve vetni, pl. magyar, diószegi és tarbuzát. Ezzel a keverékkel ködkártól sújtott vidékeken igen kedvező tapasztalatokat tettek. Fagykárt szenvedhetnek növényeink télen, meg késő ősszel és tavasszal. Télen a kevés nedvességet tartalmazó növényi sejtek jól állják a hideget s ezért a téli fagykár ritka eset. Őszi gabonavetésekben a téli fagy okozza az u. n. felfagyást. Laza, humuszos talajnak felszínét a téli fagy felszívja s ezzel együtt kihúzza a nővények gyökereit a földből. Ily vetést tavasszal, mihelyt lehet, hengerezni kell. Ősszel az időnekelőtte beálló derek, fagyok nagy kárt tehetnek a kései vetemé- nyekben, u. m. tengeri, répa, dohány, szőlő stb. Legnagyobb kárt okoznak azonban a tavaszi fagyok április végén, májusban, mikor a nedvkeringésben levő növények sejtnedveit már 1—2 fokos hideg megfagyasztja. Ha a fagyos éjszakára borult, hűvös idő következik, akkor a megfagyott államok fizették. Sokkal többe került Angliának az a háború, a melyet Napoleon ellen viselt, mert Angliának ebben a háborúban több kisebb országot is kellett támogatnia. Amikor aztán Napoleon elbukott, a bukás Angliának csekély 16.620 millió koronájába került. A jövő háborúban a költséget nagy mértékben megnöveli a tengeri haderő. A drága hajóknak elkerülhetetlen elpusztulása hallatlan összeget fog fölemészteni. Hogy ez mennyi lesz, azt már előre meg lehet állapítani hozzávetőleg a nagy tengeri hatalmaknak mai tengerészeti költségvetéséből. így az idei angol költségvetés az utolsó tiz esztendő alatt 680 miiló koronáról 900 millió koronára emelkedett. Az Egyesült-Államok e költsége ugyanaz alatt az idő alatt békében 320 millió koronáról ötszázhuszra szökkent föl. részekben a sejtek között lévő jég lassan felolvad és ismét a sejtekbe visszaszivárog, a fagynak nem lesz semmi káros következménye. Ez azonban ritka eset, mert a fagyos éjszakát rendesen derült, meleg nappal követi. A fagyos sejtnedv hirtelen megolvad, úgy, hogy a sejtek nem képesek azt ily rohamosan felszívni, a szövetek szétroncsolódnak s a hajtás elhervad. Mezőn a fagy ellen nem áll módunkban védekezni. Legfeljebb annyit tehetünk, hogy kényesebb növényeinket (tengeri, szőlő stb.) nem kapál- tatjuk, nem fogasoltatjuk oly időben, mikor fagyveszély fenyeget. A felpor- hanyított föld u. i. részint lazaságánál, részint nagyobb felületénél fogva hamarább kihűl, mint a tömődött talaj. Ámde a gazos föld is hamar kihűl, mert nagy a felülete. Ezért arra kell törekednünk, hogy fagyveszélyes időben a kényes növények talaja sem frissen porhanyított, de gazos sem legyen. Szőlőben, gyümölcsösben védekezhetünk a termények fejlődésének, fakadásának késleltetésével, (pl. szőlőben kései nyitás, kései metszés, tavaszi szénkénegezés), továbbá füstöléssel úgy, hogy a veszélyeztetett területet az egész veszedelmes éjszakán át sürü, gőztelt füsttel borítjuk el. Gyümölcsfák tövébe este vizet
