Harangszó, 1911-1912

1911-10-29 / 1. szám

II. évfolyam. 1911. október 29. 1-ső szám. 7Ä LLÁSOS KÉPtAP. Megjelenik novembertől februárig minden vasárnap, márciustól októberig minden második vasárnap. ----------------­K iadja a dunántúli egyházker. evangéliumi egyesület. Szerkeszti K A P I B É L A ev. lelkész. Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 50 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű meg­keresések a szerkesztőség címére Köfinendre (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is. Reformáció ünnepén. — Az új énekeskönyvből — Atyánk a mennyben, ím neked Buzgón szentelünk ünnepet! hálától dobog, mi szívünk, Hogy felfogád igaz ügyünk, 5 a szent forrás megnyílt vala, Melyben a lélek itala, 5zomjuhozót hogy enyhítsen. Erős várunk nekünk az Isten I Dicsőség legyen Istennek! A világ Világossága Fényt szórt szép célunk útjára, És az emberek elrejték E fényt, hogy ne fényeskedjék; De te bölcs s hatalmas Jóság, Szóltál: Legyen világosság! És fénylettél ezer szívben, Erős várunk nekünk az Isten! Dicsőség légyen Istennek I Pásztoraid hogy alvának, S tévelygése lón a nyájnak: Szent lelked tűzben leszálla, S kelt a hajdannak csodája : Választottid felkelének, Fegyverével az igének, Sziklaerős élő hitben. Erős várunk nekünk az Isten I Dicsőség légyen Istennek! Ti szent idők, ti nagy napok, Emléketek ma felragyog I És míg itt él az szívünkben, Örömkönnv csillog szemünkben. Él az igazság, élnek ők, A hitszabadságért küzdők Annyi fejben, annyi szívben. Erős várunk nekünk az Isten I Dicsőség légyen Istennek! Oh terjedjen az igazság Közöttünk s a világossági Ama mennyei bölcseség, A tiszta hit s erkölcsösség I A béke és a szeretet 5 mely tanítja mind ezeket: A biblia, hogy végiglen Erős várunk légyen az Isten I 5 végyen tőlünk dicsőséget! Sántha Károly. Az igaz ember hitből él. (Rom. 1,17.) Irta: Pröhle Henrik alesperes. Örömmel és lelkesedéssel tekinthet körül az evangélikus ember reformá ció ünnepén. Hány evangélikus tem­plom, iskola és jótékony intézet hir­deti az evangéliom diadalát minden­felé ! Szabadon szállhat az ének az Egek Urához közelben-távolban. Ha­talmas nagy nemzetek sorakoznak az evangéliom köré és jólétük, haladá­suk mutatja, hogy az evangéliomot földi áldás is kíséri. Ki ne örülne mindennek ?... Ámde a reformáció valódi áldása mégis az egyes emberben valósul meg, ha elmondhatja: „Tudom, ki­ben hiszek!“ Mert ma is áll az, hogy az igaz ember hitből él s ez az, ami­ben a nagy reformátornak, Luthernak s vele együtt a nagy apostolnak, Pál­nak nyomdokaiba kell lépnünk. — Hősként áll előttünk Luther, aki a világtörténelem folyását uj irányba terelte. Csodáljuk nagyságát. De ha kérdjük, mi volt egész életének titka, azt kell mondanunk: a hit. Az igaz ember hitből él, — ez valósult meg egész életében s ez tette az Ur igaz szolgájává, ez tette reformá:orrá. Igaz akart lenni már ifjúkorában. Az volt a törekvése, hogy megall- hasson Isten előtt s így megtalálja az igazi békességet. Ezért nem osz­tozik társai hiú örömeiben. Ezért vo­nul a zárdába. Ezért sanyargatja ön­magát. Ezért járja térdencsúszva a vezeklők lépcsőjét Rómában. Igaz vagyok-e előtted Isten ? Erre a kér­désre keresi a feleletet. Es a felelet megvan; de. ő még nem hallja és nem látja. Ott a felellet a Golgothán: a keresztfán függő Megváltó; mert az az Isten, aki egyszülött fiát adta érted, megbocsátja minden te bűneidet, ke­gyelmébe fogad, igazzá tesz, hogy élj

Next

/
Oldalképek
Tartalom