Harangszó, 1911-1912
1911-11-19 / 4. szám
32. HARANGSZÓ. 1911. november 19.. Igaz ugyan, hogy ennek ellenében azt szokták felhozni, hogy legeltetés mellett kevés az istállótrágya. De ez csak látszólagos veszteség, mert az igás jószág amugyis az istállói etetésre van utalva és a kellő almozás mellett elegendő trágyát csinál, csak azt a főelvet tartsa mindig szem előtt a gazda, hogy a birtokán termett szalmát sem mint szalmát, sem mint zsuppot ne adja el, mert a termőtalajnak minden évben vissza kell adni trágya alakjában azt, ami rajta termett, ha azt akarjuk, hogy annak termőképessége ne csökkenjen. De meg ott vannak a műtrágyák, azokat is fel lehet használni. De kárpótolhatjuk a trágya esetleges hiányát még azzal is, hogy helyes váltógazdálkodást folytatunk. Meg ne ijedj jó magyarom, ha váltógazdaságról beszélek. Mert nem olyan vékony szelet papírról beszélek ám én, amelyet a takarékpénztárak és talán uzsorások adnak a markodba, hogy két kezes aláírásával a saját nevedet is kanyaritsd oda, hanem úgy értem én azt, hogy kisded gazdaságodban helyes rendszert kövess. Vagyis helyes vetésforgót állíts be. Ne törekedjél arra, hogy minél több területet búzával vess be, hanem tekintve, a mostani magas állatárakat, minél több mesterséges takarmányod legyen. Mit érsz el ezzel! Azt, hogy földjeid termőképességét fokozod, több és tisztább gabonát terem, amellett pedig állatállományod szebb, élénkebb és a mi a fő: kétszer annyi lesz, mint ellenkező esetben. Vedd elő a krétát, számíts! Számítsd ki, hogy mikor lesz több jövedelmed, ha a fősulyt arra fekteted-e, hogy minél több búzád, vagy ha: minél több marhád van ? Jól tudod, hogy ma, egy választó borjúért annyit kapsz, mint azelőtt 20—25 évvel egy borjas-tehénért kaptál. Azonkívül: majdnem minden faluban ott vannak a tej szövetkezetek, — ha nincsenek, meg kell teremteni őket, — ahol a marhaállományodnak egy mellékes, de nemkevésbbé fontos jövedelmét, minden időpazarlás nélkül, könnyen és kényelmesen, igen jól értékesítheted. Tehát arra kell törekedni, hogy egészséges, jófajú és elegendő marha- állományunk legyen. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha közlegelőink vannak. De meg kell teremtenünk a közlegelőket újra, még ott is, ahol azt felosztották, vagy esetleg: nem is volt, — egy másik fontos és az életre mélyen kiható okból is, mely nem más, mint gyermekeink testi és lelki fejlődésének kérdése. Erről szólok a következő cikkben. M. Nagy Bálint, nádasdi tanító. Az egyház köréből. Egyetemes gyűlés. A magyarországi egyetemes egyház a múlt héten tartotta évi közgyűlését Budapesten. A közgyűlés, melyen báró Prónay Dezső elnökölt sok kisebb jelentőségű ügy mellett rendkívül fontos ügyeket intézett el. Elhatározta, hogy megsürgeti a kormánynál az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtását, valamint a lelkészek fizetésrendezését. Az 1897-iki népiskolai törvénynek, mely a róm. kath. egyház javára sok káros intézkedést tartalmaz, szintén módosítását követelik. Követendő példa. Dr. Fischer Gyula győri kir. főügyész és felesége elhalt kedveseik emlékére sirkoszoru helyett a győrszemerei ev. gyülekezetnek templomalapra 40 kor. adományoztak. A jótékonyság virágaiból készül a legszebb sirkoszoru. A Luther Társaság közgyűlése. A tagok nagy érdeklődése mellett tartotta november 10-én a Luther Társaság rendkívüli közgyűlését Budapesten. A gyűlésen fájdalommal tudomásul vették Dr. Zsilinszky Mihály elnök lemondását, kit nagy érdemei elismeréséül tiszteletbeli elnöknek választottak meg. Elnökké egyhangú lelkesedéssel dr. Osztroluczky Miklóst és Scholtz Gusztáv püspököt választották. Kirhirdették az egyesület uj alapszabályait, majd megállapították a jövő évben kiadásra kerülő könyveket. Elhatározta a közgyűlés, hogy az Evang. Családilapot, mint néplapot megszünteti s helyette a Harangszót részesíti nagyobb anyagi támogatásban. Elhatározta továbbá, hogy a művelt evangélikus családok részére külön lapot indít, mely havonként jelenik meg. Értesítés a Luther-Naptár ügyében. Tisztelettel értesítjük az 1912. évi Képes Luther-Naptár iránt érdeklődő nagyérdemű közönséget, hogy ennek példányaiból már csak néhány száz darab van készletben. Akik tehát a „Luther-Naptárt“-t terjeszteni, vagy egyes példányokat megrendelni szándékoznak, erről a bizományba, vagy megrendelésre kért példányszámok megjelölésével alulírottat minél előbb értesíteni szíveskedjenek. Ezt annyival inkább kérjük, mert ha a jelentkezések száma esetleg szükségessé tenné a második kiadást, arról még idejében kell gondoskodni, hogy karácsonyig kész lehessen. Egyúttal kérjük a mélyen tisztelt lelkész és tanító urakat, kiknél bizománybán vannak Naptárak, szintén legyenek szívesek arról minél előbb értesíteni, hogy körülbelül hány darabot fognak esetleg visszaküldeni, vagy pedig hány példányra lesz még szükségük ? Az a kedvező fogadtatás, melyben a „Luther-Naptár“ eddig is részesült, eléggé mutatja ennek szükséges voltát s igy igazolja annak kiadását. Szükségünk van olyan, a társadalom legkülönbözőbb rétegeibe behatoló irodalmi eszközre, mely az eddigi közönyös és lagymatag állapotok helyett Luther szellemét ápolja, terjeszti és határozott evangélikus önérzetet ébreszt. Egyedül ez volt a szerkesztők célja és hogy a jótékony- sági érdeket is figyelembe vették, azt mutatja a „Luther-Naptár“ 106-ik lapján levő azon kijelentésük, hogy az esetleges tiszta jövedelemből a budapesti országos protestáns árvaházat is segélyezni óhajtják. így tehát semmiféle érdek sem állhatja útját a Luther-Naptár buzgó terjesztésének. A „Luther-Naptár ára 60 fillér. Minden tiz példány után bérmentes küldéssel egy-egy ingyen példány jár. Egyes megrendelésnél egy-egy példány vidékre küldve 70 fillér. A megrendelések Hetvényi Lajos líceumi
