Harangszó, 1911-1912

1912-10-13 / 35. szám

a megválasztottat, hogy az egyház öröme tartós, tanítójukhoz fűzött reménye pedig gazdag gyümölcsöt teremjen. . . Iskolaavatás. Lélekemelő ünnepélye volt a nagygeresdi iskolafenntartó gyüleke­zetnek szeptember 22-én. Ekkor avatta fel ugyanis és adta át rendeltetésének Farkas Mihály esperes-lelkész a gyülekezet szép, új iskoláját szívet-lelket elragadó beszéd kísé­retében. Istentisztelet után a hívek az isko­lába vonultak, hol az iskolásgyermekek üdvözölték őket. Erre dr. Mesterházy Ernő gyűl. felügyelő intézett szép szavakat a gyer­mekekhez, intvén őket, hogy szorgalmuk és jóviseletük által legyenek hálásak azért az áldozatért, melyet szülőik az új iskola­építésével hoztak. A délelőtti ünnepély a gyülekezet tanítójának köszönő szavaival ért véget. A délutánt az iskolásgyermekek serege várta, nehezen. Ekkor tartották meg ugyanis különféle játékaikat szülőik jelenlétében és örömére. Volt versenyfutás, szavalás; a versikék betanításával Farkas Mihályné úrnő fáradozott, ki mindent megtett, hogy a gyermekek ünnepe minél sikerültebb le­gyen. Szavalás után a gyermekek zsákban futottak versenyt, kötelet húztak, majd ver­senyt — ettek. S mindegyik kis győztes elnyerte megérdemelt diját különféle aján­dékokban Losonczy Elemérné úrnő áldozat- készségéből, kinek kis lánykái osztogatták a díjakat. — Hogy pedig a gyermekek öröme teljes legyen, dr. Mesterházy Ernőné úrnő az egész gyermeksereget bőkezűen meg- ozsonnáztatta, mely után megelégedve osz­lottak szét. Végül az ifjúság adta elő ez alkalomra tanult tréfás színdarabját jól sikerült elő­adásával állandó derültségben tartva a szép számú hallgatóságot. Az előadást reggelig tartó tánc követte. A mulatság jövedelme mintegy 215 korona volt. 1912. október 13. Itthonról. * Az erdélyi árvíz. Erdélyben, majd­nem egy hónapig ömlött az eső, úgy hogy az összes folyók kiáradtak s rengeteg kárt okoztak. Az inség igen nagy. Az árviz okozta kárt 8 millióra becsülik. A nyíregyházi Kossuth-szobor. Va­sárnap leplezték le a nyíregyházi Kossuth Lajos-szobrot nagy ünnep­ség keretében. Az ünnepségen Kos­suth Ferenc is részt vett. A szerb gabonakivitel megszünte­tése. A szerb kormány a huskiviteli tilalom elrendelése után megszüntette a búza kivitelét is. Még azt a gabo­nát se szabad küldőidre szállítani, mely már hajón vagy vasúton van. Ez intézkedés folytán a gabona ára Belgrádban rohamosan leszállt, úgy hogy az előbbi tizenhat koronás búza csak tiz koronába kerül, a kukoricát pedig hat dináron adják. A Hortobágy hasznosítása. A bel­ügyminiszter jóváhagyta Debrecen város törvényhatóságának ama ha­tározatát, a mely szerint a hortobágy­HARANGSZÓ. puszta testéből 12.000 holdnyi terü­letet kihasít s azt parcellákra osztva, bérgazdaságokként értékesíti. Hajókatasztrófa az Aldunán. A múlt héten rettenetes katasztrófa tör­tént az Aldunán. Egy magyar sze­mélyszállító hajó összeütközött egy romai katonai századdal, a mely el- sülyedt s utasai közül mintegy 30-an a hullámsirban lelték borzalmas ha­lálukat. Milyenek a lutheránusok, és milye nek a kálvinisták? B. egy igen jó- kedélyü s hatalmas testalkatú kálvi­nista ügyvéd U-... városában nagyon jó barátságban élt a meglehetősen sovány M. lutheránus földbirtokossal. Egyszer midőn épp e barátja nála volt, egy ügyfele kereste föl, egy felvidéki jómódú katholikus gazda­ember, aki válni akart a feleségétől. „Mindenek előtt át kell térnie, vagy lutheránusnak, vagy kálvinistának“ — tanácsolá neki az ügyvéd. „Hát melyiket ajánlja az ügyvéd úr“ — kérdé a gazda, „mivel én sem az egyik, sem a másik felekezetet nem ismerem.“ „Hát nézzen rám, barátom! “ — mondá az ügyvéd, én kálvinista vagyok, s a kálvinisták ilyenek ! „Itt pedig a barátom lutheránus!“ — mondá M. barátjára mutatva, „a lutheránusok meg igy néznek ki!* „Hát akkor már mégis csak inkább kálvinista leszek“ —•. mondá a felvi­déki ember mosolyogva. És úgy tett, a miként beszéle. A vendégmarasztó templom. Egy kis város evang. egyháza nagyban készült az esperességi gyűlés elfoga­dására, úgy hogy még a templom padjait is újra festette. Midőn a gyűlés tagjai a templomban a gyűlést meg­előző gyámintézeti istentiszteleten megjelentek, mindnyájan kedves meg­lepetéssel szemlélték a templomban végbement nagy változást. Midőn azonban az istentisztelet végeztével fel akartak kelni ülőhelyeikről, meg­lepetve és bosszankodva vették észre, hogy . . . nem lehet! Ugyanis a könnyű Lutherrokkokkal és fekete öltözékeikkel az esperestől kezdve mindnyájan a még egészen meg nem száradt padokhoz ragadtak, úgy hogy csa^ nagy üggyel-bajjal tudtak azok­tól megválni. Bosszúságukat azután — amit az ügyetlen asztalos festéke okozott — csak a fehér asztalnál a jó bor és a szíves vendéglátás osz­latta el, ahol azután humo»os toasz- tokban emlegették a ... i szíves ven- dégmarasztást. Az ország- dolgáról. A közös bizottság gyűlése. A kép­viselőház okt. 20-ig nem tart gyűlést, addig a közös bizottságok gyülésez- nek Bécsben. A hadügyi albizottság gyűlése keltett különösen érdeklődést. Kitűnt, hogy a közös hadsereg idén 21 millióval többe kerül, mint tavaly. A haditengerészetre 141 milliót fordí­tanak. Külön bizottságot küldtek ki annak ellenőrzésére, hogy a katonai szállításoknál a magyar ipar megfe­lelően részesedik-e ? Nincsen béke. A politikai pártok közt még folytonosan tart a viszály­kodás. Az ellenzék megmaradt régi elhatározása mellett, hogy Lukács­csal és Tiszával nem tárgyal. Nagy­károlyban, Komáromban, majd leg­utóbb Kolozsváron nagy ellenzéki népgyülések voltak. Uj pártalakulás. Az ellenzéki pár­tok közt mozgalom indult meg, hogy uj pártot alakítsanak. Az uj párt élén Andrássy Gyula gróf állna, Uj iskolák. Zichy János gróf kul­tuszminiszter a jövő 1913. évi szep­tember hónap elsejétől kezdődően kétszázhárom állami elemi iskolát akar felállítani háromszáznyolcvanegy tanítóval. Különösen Trencsén, Nyitra és Máramaros vármegyék kapnak több iskolát. A választójogi törvényjavaslatot a kormány még ebben a hónapban benyújtja a képviselőházhoz. A nagyvilág-ból. Megint háború. Még nem is kötöt­ték meg az olaszok és törökök a békét, márig is uj háború előtt áll Európa. Négy kisebb balkáni állam, Szerbia, Bulgária, Montenegró és Görögország háborút izennek Török­országnak. Tekintettel arra, hogy a hadviselő országok a mi hazánk mellett vannak, Magyarország is ugyan­csak megérzi a háború viharszelét. Az államférfiak azonban még remé­lik, hogy a békét fenn tudják tartani. A Titanik kárvallotjai. A szövetségi törvényszék a White Star hajóvonal által a Titanik katasztrófája miatt fizetendő kártérítést 96.000 dollárban állapította meg. A társasággal szem­ben emelt követelések meghaladták az egy millió dollárt. A Stromboli kitörése. A Stromboli tüzhányóhegy Olaszországban újból kitört és több falut hamuval lepett el. A hamu sok helyen már két m. magas. A szőlőkertek nagy kárt szenvedtek. __28?,

Next

/
Oldalképek
Tartalom