Harangszó, 1911-1912

1911-11-12 / 3. szám

1911. november 12. harangszó. 25. megtelt ünneplőkkel. A régi evange­I likus családok hitbuzgó ősei mind ott voltak. Először Varga Gyula es­peres adta át rendeltetésének az egy­ház új, díszes orgonáját. Majd Gyu- rátz Ferenc püspök lépett az oltár elé s ragyogó ékesszólással szólt { egyházunk régi dicsőséges idejéről, a nagy ősök hitbuzgóságáról. A nagy beszéd hatására jellemző, hogy az istentiszteletet követő diszgyülésen a nagy ősök méltó utódai egész sor adományt adtak egyházi célokra. íme a tiszteletreméltó névsor: Koltai Vi- dos József kemenesmihályfai nagy- birtokos és veje dr. Ostffy Lajos or­szággyűlési képviselő 600 koronás alapítványt tettek a kőszegi leány­iskola céljaira. Ugyancsak e célra tettek alapítványt: gróf Nitzky Fe- rencné 100, Ányos Lászlóné 100, Bárdossy Imréné 100, Berzsenyi Dezső 100, Berzsenyi Jenő 100, Weöreös István 100, Vidos Benő 50, Nagy Pál 100, dukai Takách Ferencné 100, Nagy Dénes 100, Akóts János 100, Boda József né 50, Szigethy Sándor 100, Bojtos János 50 koro­nát. A nemesdömölki egyház új or­gonájának fentartási költségeinek fe­dezésére: Péter Mihály 100 és Ingo- vics László 50 koronát. A templomi perselyjövedelem ugyancsak 100 ko­Í rona összeg, szintén a kőszegi leány­iskola céljaira fordíttatott. Ruszt. Kraft Frigyes, a ruszti ev. gyülekezetnek buzgó, s áldozatkész derék felügyelője, a ruszti ev. gyü­lekezetnek — eddigi kisebb adomá­nyain kívül — most ismét különféle jótékony célra összesen: 400 koro­nát adott és a szomszéd fertőmed- gyesi ev. egyházközségnek is a lel­készlak építési alapra 400 koronát juttatott azon feltétellel, hogy a gyü­lekezet az egészségtelen lakás helyett 1912. évben teljesen új épületet állít­son fel. Követésre méltó példa 1 — Kraft Frigyes felügyelő nemcsak saját ruszti gyülekezetében s Ruszt városá­ban, mint annak közkedvelt helyettes polgármestere gyakorolja a jótékony­ság szép erényét, még a szomszéd gyü­lekezetben is érezteti jószíve nemes lüktetését! Isten áldása legyen rajta! Itthonról. Palermo a budapesti Kossuth-szo- borra. Palermo olasz város kétszáz lírát szavazott meg a Budapesten fölállí­tandó Kossuth-emlékműre. Fölfedezett csepköbarlang. Abos sarosmegyei község határában nagy csepkőbarlangot fedeztek föl. A bar­lang 500 méter hosszú és 16 méter széles. A benne lévő cseppkő rend­kívül szép és átlátszó. Háztartási vándoriskola. Életrevaló intézményt léptettek a közel múltba életbe: háztartási vándoriskolát. Eddig Kecskeméten, Monoron, Kiskunfélegy­házán és Nagykőrösön voltak ilyen vándorkurzusok. A kurzus hat hétig tart, és az arra jelentkező leányok és asszonyok megtanulják a háztar­tást, az egészség ápolását, a tejgaz­daságot, gyermeknevelést, baromfi- tenyésztést és hizlalást, főzést, befő- ' zést, kenyérsütést, különböző tészták készítését, zöldség- és gyümöcskon- zerválást, mosást, szappanfőzést ruha­tisztítást és vasalást. A földmívelés- ügyi kormány küldi a tanítónőket s az illető város csak helyiségről, vilá­gításról és fűtésről gondoskodik. Nyolc éves betörő. Budapesten a rendőrség egy nyolc éves betörőt tartóztatott le. Ács Józsefnek hívják a kis fiút. Nem kevesebb, mint öt betöréses lopást ismert be. íme, hova vezet a szülői gondatlanság. Regulát halálraitélték. Megírtuk an­nakidején, hogy Regula Ede asztalos­legény kirabolta és kegyetlenül le­gyilkolta egy kocsmáros családját. A rablógyilkos ügyében most volt az esküdtszéki tárgyalás Miskolcon. Az esküdtszék Regulát halálraítélté. Az ország dolgáról. A képviselöház képe körülbelül olyan, mint az égboltozat nyári ziva­tar előtt. Nem történik semmise, csak zsibong a nagy tömeg s vihart jósol­nak az arcok. A békemozgalom nem sikerült. Az ellenzék és a házelnök nem tudtak megegyezni, úgy hogy sárba esett a békereménység. Már most az a kérdés, hogy mi lesz ?... E sorok írásakor az a valószínű, hogy Berzeviczy házelnök helyett Tisza Istvánt választják házelnöknek, aki azután a házszabályok szigorú alkal­mazásával lehetetlenné teszi a kép­viselőház tárgyalásainak megakadályo­zását. Persze az ellenzék nagy harcra készül, úgy hogy a közeli idő való­színűleg sok harcot hoz képviselő­házunkba. A nagyvilágból. A háború. Az olasz török háború­ban hirtelen fordulat állott be. Az olasz diadaloknak végeszakadt. A tö­rökök úgy látszik felocsúdtak első kétségbeesésükből. Az arab seregekkel megerősödve az ország belsejéből újra Tripolisz városa alá vonultak s véres ütközetekben nagyon fontos döntő helyeket elfoglaltak. Néhányszor arról is hir érkezett, hogy a várost is visz- szafoglalták, sőt hogy az olaszok fő­vezérét is elfogták. Ez azonban mind­eddig nem történt meg. Az olaszok uj seregeket küldenek Tripoliszba, sőt egy uj fővezért is neveztek ki. Hittérítők a német császárnál. A minap Vilmos német császár a német- kelet-áfrikai hittéritőket fogadta és hittérítő munkájuk eredményét tuda­kolta tőlük. A császár azt mondta, hogy nagy súlyt vet arra, hogy a szerecsengyermekeket munkára nevel­jék. Kijelentette, hogy az embernek olyan vallása legyen, mely folytonos munkára kötelezi. T üzkatasztrófa Konstantinápolyban. Konstantinápolyban a zsidónegyed­ben nagy tűz pusztított, mely majdnem az egész városrészt elpusztította. Szá­zakra megy azoknak száma, akik fedél nélkül maradtak és testüknél egyebet megmenteni nem tudtak. Vasúti katasztrófa. Amerikában egy expresszvonat egy üres teher- vonattal összeütközött. A két vonat egymásba ment. Húsz halottat és harminc súlyosan sérültet szedtek ki a kocsik romjai közül. A miniszter leánya a gyalupad előtt. Kopenhágában ezelőtt két évvel asztalosműhelyt nyitott egy Horsböl Etta nevű leány, ki asztalosinas volt, fölszabadult, segédeskedett és letette az ott szokásos asztalosmesteri vizs­gát. Gyönyörű és pazar-ízlésű műbu- tort készít, úgy, hogy hamarosan alig győzte a sok megrendelést ellátni. Most azután a dán miniszterelnöknek, Bernsten Kolosnak tizenhét éves leá­nya beállott Horsböl Etta műhelyébe, ahol öt esztendőn át inaskodik, hogy aztán az asztalossegédek sorába lép­jen. Édesapja, a miniszterelnök, tel­jesen helyesli leánya elhatározását, mert — mint mondotta — „minden tisztes munka nemesít, a henyélés ellenben erkölcstelenné tesz,“ A kínai forradalom. Kínában nagy véres forradalom ütött ki. A lázadók pusztítva járják be az ország sok vidékét. Több várost, vasutat, sőt egy tölténygyárat is elfoglaltak, mely­ben naponként 25 ezer töltést ké­szítenek. A lázadók 140 ágyúval rendelkeznek. Eddig majdnem min­den ütközetben ők voltak a győztesek. A lipcsei egyetem és az ateizmus. Egy Hollandiában élő dúsgazdag né­met ember több milliós alapítványt ajánlott fel a lipcsei egyetemnek az

Next

/
Oldalképek
Tartalom