Harangszó, 1911-1912

1912-09-15 / 33. szám

266. HARANGSZÓ. 1912. szeptember iS. bátyám szellemét és biztatva szólni: Ne félj! az Urnák Lelke van te raj­tad is, mivel hogy félkent tégedet. (Lukács IV. 18.) Mert senki el nem veszi e tisztséget, hanem kit Isten hiv el. (Zsid. V. 4.) Elhív pedig akaratának végrehaj­tására. Első ezek között az az égi szózat, melyet Ezekielhez intézett: Embernek fia! Őrállóul adtalak én téged Izrael házának. (Ezek. III. 17.) Soha egyetlenegy vallásfelekezet­nek, egyetlenegy népnek, még Izrael népének sem volt annyira szüksége őrállókra, mint a protestantizmus­nak kezdettől fogva mai napig. Nem akarom most, midőn egyetértést, békét és szeretetet hirdetünk, a múlt századok vallási zivatarait felidézni, de hol volnánk, ha őrállóink nem let­tek volna a lelkészi karban és a vilá­giak között, kik megállották helyeiket a gályarabságig és kinoztatásig. Martir- vér termékenyítette meg a talajt, melybe a protestantizmus gyökér­szálai nyúltak, az edzette és acélozta az idegeket kitartásra és küzdelmekre, az élesztette a keblekben a hitnek lángját magasabb lobogásra. Ha akkor korlátlan vallásszabadság lett volna a hatalom védőszárnyai alatt, a türe­lem szó, mely annyi könnyet áztatott, vallási szótárunkban ismeretlen volna és a vak fanatizmus reánk nézve ár­talmatlan dolog, csak mint egyéni ra­jongás, mint egyéni betegség volna ismeretes. De nem így volt, ezért volt szükség őr állókra és szükség van még ma is. Az idők ugyan megváltoztak, a korszellem állott az emberiség szol­gálatába, ledöntötte a korlátokat em­ber és ember, felekezet és felekezet között és rávilágított fáklyájával a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavaira. Ekkor jött létre hazánk­ban is a vallási egyenlőségi és viszo­nossági törvény. De dacára az azóta elmúlt 64 évnek, az még teljes egé­szében mai napig sincsen végrehajtva, sőt gyakori támadásoknak vagyunk kitéve, melyek ellen hallanom kell az égi szózatot: Embernek fia! őrállóul adtalak én tégedet! Egy második égi szózat, mely szinte az ókorban hangzott el és felém száll az idők távolából pedig ez: Én e mai napon népek felé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj. (Jerem. I. 10.) Mig amaz égi szózat, kültámadások ellen résen létre és védelemre hív fel, addig ez azon körre vonatkozik, me­lyen belől autonómiánk értelmében, mi magunk rendelkezünk, magunk intézzük dolgainkat, hogy mindenek ékesen és jó rendben legyenek. Habár ez könnyebb feladatnak lát­szik, mégis érzem, hogy súlyosabb, mert folytonos munkát igényel. Be- láthatlan a munkatér, és óriási a hal­maz, melyet irtani kell, szinte kivihe­tetlennek tűnik fel a megoldás, s visz- szariadnom kellene a kezdetnél, de, gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj I dörg az égi szózat: Labor omnia Vincit. Materialismus uralja a világot, aránylag kevés azoknak száma, kik azon felül emelkedni tudnak. A töme­get féltudósok vezetik, kik csak saját hasznukat tekintik a szabadság esz­ményi jelszava alatt a szabadosság féktelenségeire viszik, egyenlőség alatt vagyoni egyenlőséget értenek, meg­szűnik náluk a törvény tisztelete és mint burján és dudva terjed a vallási nihilizmus a hitetlenség és közöny. Ennek folyománya az erkölcsök meg­romlása, mely feldúlja a családok boldogságát és gyakran mardossa még a síron túl is a következő nemzedéket. Ezek a főbb bajok, melyeket gyom­lálni, irtani, pusztítani és rombolni kell. De minő eszközökkel ? A dunántúli ág. hitv. evang. egy­házkerület egyházlátogatási jegyző­könyv kérdőívének egyik pontja: „Van-e minden házban biblia ?“ Na­gyon fontos kérdés ez, mert a hol nincsen, igyekeznek azt beszerezni, és ha olvassák, megtalálták a leg­hatályosabb orvosszert, a legélesebb fegyvert a fenti bajok leküzdésére. Az angol és külföldi bibliai társaság végtelen hálára kötelezi az emberi­séget azáltal, hogy a bibliát elküldi a legsötétebb világrészekbe s azt min­denhol, a legszegényebb családok ré­szére is könnyen megszerezhetővé teszi, mert a biblia minden hitnek és tudás­nak forrása. Meríthet abból nemcsak a keresztyén, de bármely felekezet lel­kének üdvösségére. Ezzel kézben le­het csak a pusztító és romboló, de egyúttal az építő és plántáló útra indulni. Azonban egy ember ereje, ha olyan hite volna is, mely hegyeket mozdít el helyéből, itt elenyésző csekély. Azért kérem én fel munkatársaimul az összes tanítói, iskolai- és theologiai akadémiai tanári kart, a lelkészeket, espereseket és világi felügyelőket, segítsenek pusztítani és rombolni és a romokra felépíteni Isten országának templomát, hol az igaz hit és valódi tudomány hirdettetik, mely előtt a vakhit és tudálékosság eloszlik, mint a napfény előtt a sötétség. De még igy sem végezhetnénk si­keres munkát, ha karöltve nem jár­nék egyházi vezérünkkel, kinek val­lásos buzgósága, tántoríthatlan hit­hűsége, bölcsessége és munkában megedzett ereje vezette eddig is egy­házkerületünk ügyeit, ő neki esedezem tehát, ne vonja meg tőlem segítségét, mert csak igy remélhetem, hogy üdv és áldás származik egyházkerületünkre. Főtisztelendő egyházkerületi köz­gyűlés! Eljutottam azon pontig, hon- nét új pályámra indulok és itt eszmé­nyileg én is leteszem azon követ, mely Mispa és Sén között helyeztetett el, amelyre Eben ha ézer van írva és hálatelt szívvel rebegem: Mind­eddig segítségül volt nekem az Isten. További működésem irányát kellene ismertetnem, de nem adhatok más programmot, mint a minőnek alapján a gyülekezetek kitüntető bizalma ide helyezett. Híve voltam a valláserkölcsi okta­tásnak az iskolákban, ily irányban akarok tovább is működni; híve vol­tam a rendnek a gyülekezetekben, ezt akarom továbbra is fentartani; híve voltam a békének más felekezetekkel, különösen református testvéreinkkel szemben, ezt fogom ápolni jövőre is; híve voltam mindig a gondolat- és lelkiismereti szabadság terjesztésének, az is maradok; híve voltam a jog és igazság lelkiismeretem szerint való nyilvánításának, így fogok eljárni jö­vőben is adminisztratív és peres ügyek­ben ; híve voltam a haladásnak a kultúra és tudomány terén, azt aka­rom előmozdítani ezután is; híve vol­tam vallási téren mindazon törekvé­seknek, melyek egyházamat a töké­letesedés felé vezetik, erre igyekszem jövőben is. Ezeknek megtartásához adj erőt nekem Istenem, segítőm, lelkemnek támogatója, tüntesd reám színednek világát és igazgasd lépésemet a Te ösvényeden, hogy ki ne lépjenek az én lábaim. A hűséges tanú. Egy amerikai milliomos családi temetőjében a minap különös sírem­léket lepleztek le. A síremlék a millio­mos feleségének pihenőhelyére került. A gyászünnepen csupán a férj s az asszony rokonai és a legbizalmasabb barátai voltak jelen. A síremléket az egybegyűltek lepellel gondosan leta­karva találták, melyet mikor a férj lelebbentett, nagy meglepetés érte az egybegyűlteket. Díszes síremlék helyett ugyanis egyszerű kőtalapzaton közön­

Next

/
Oldalképek
Tartalom