Harangszó, 1911-1912
1912-06-09 / 26. szám
214. HARANGSZÓ i9i2 iúnius 9, ezidőszerint évente több mint 25.000 vaggon műtrágyát, több mint 10 millió korona értékben használ föl évente a magyar mezőgazdaság és a műtrágya alkalmazása mindig szélesebb körben terjed, a gazdasági egyesületek és szövetkezetek közvetítésével már nemcsak az uradalmak, hanem a kisgazdák is meggyőződtek annak hatalmas termésfokozó hatásáról. S a kik már évtizedek óta rendszeresen használják, bizonyára nem tennék azt, hogy évről-évre annyi pénzt hiába szórjanak ki trágyaalakban földjeikre, de midőn azt tapasztalják, hogy 10—12 korona áru műtrágyának íölszórása folytán fél év múltán 20—24 korona vagy különösen répánál még annál is több terméstöbbletre számíthatnak, bizony nagy mulasztást követnének el, ha a műtrágya terméslokozó hatását ki nem használnák. Ezek után csak azt ajánlhatom, hogy minden gazda tanulmányozza tüzetesen a földjeit, tegyen először kicsinyben a lakóháza közelében létesített kísérleti telken trágyázó kísérleteket, ha ez kedvezőnek mutatkozik, akkor a kísérletek útmutatása kapcsán használja a műtrágyát s bizonyára ő is hasznát togja látni. így haladva, a majdnem változatlan klimatikus és folyton változó időjárás viszonyainak ellenében is, talán nem is olyan sokára, elkövetkezik nálunk is, a mit régen csak mint jámbor óhajtást mertünk nyilvánítani, hogy hazánkban is két kalász nő ott, a hol eddig csak egy nőtt, de ezt a második kalászt a gazda csak szorgalma, intelligenciája, s az előbb mondottaknak kellő figyelembevételével, a műtrágya okszerű alkalmazása révén fogja elérhetni. Ezzel pedig párhuzamosan emelkedik az állattartás jövedelmezősége; s ott, hol mellékiparágak is föl vannak karolva, ezek kifizetik magukat s ez már nemcsak a gazdának magánérdeke, de országos érdek is. így működve, a gazda nemcsak saját zsebének használ, de hazafias kötelességet is teljesít. GABONAÁKAK. A körmendi gőzmalom részvénytársaság gőzmalmából Körmend, 1912. év, június hó 6 an. Búza 22 80, Rozs 21.—, Árpa 22.—, Zab 21.60. — Az árak 100 kilónkint korona értékben értetődnek. Az egyház köréből. Uj árvaház. A modori II. evang. egyház új árvaházat létesít, mellyel sok árvaszék jövendőbeli neveltetését biztosítja és sok szerencsétlen özvegy könnyét fogja letörülni. Május 12-én volt az ünnepélyes alapkő letétel, a midőn is igen nagy közönség jelenlétében több beszéd hangzott el — lelkesítve buzdítva az emberbaráti mű támogatására, mert a költségnek körülbelöl csak a fele van meg. Az árvaház ötven árva befogadására van tervezve. Istenes munkát végez, ki a kegyes célt támogatja. — Az épület Isten segítségével őszre állni fog s hirdetni fogja hosszú időn át az evangéliomi áldozatkészség dicsőségét. Egy lelkész búcsuzása. Megható szeretettel vettek búcsút a Kétyre megválasztott Gyalog István balti lelkésztől hívei, kik öt éven át a szeretet és tisztelet folyton erősödő érzéseivel vették körül. Pünkösdvasárnap délután az iskolásgyermekek évzáró vizsgája után Schrauf Endre kántor-tanító meleg szavakkal köszönte meg az iskola és gyülekezet érdekében kifejtett fáradhatatlan munkásságát. Azután a gyermeksereg nevében három leány búcsúzott el szeretett lelkipásztoruktól. „Virággal fogadtunk, virággal búcsúzunk tőled,“ — igy szólt a megható kis vers. Ezután Gyalog István lelkész mélyen megindulva köszönetét mondott munkatársainak, a két tanítónak, kiemelve azt a követésre méltó viszonyt, amely közte és a tanítók között fennállott. A gyermeksereghez is meghatóan szólt, s végre a gyülekezet jelenlévő tagjainak is köszönetét mondott, kérve Isten áldását reájuk. Pünkösd másnapján délelőtt a lelkész búcsuszó- noklatot tartott. Utána az egész gyülekezet szeretettel búcsúzott el tőle s könnyes szemekkel tekintett tova robogó kocsija után. Hangverseny. A sárszentlőrinci ev. nőegylet az egyesület céljaira szépen sikerült hangversenyt tartott, melynek műsora a következő volt: 1. Prolog. Előadta: Molnár Lídia. 2. Sántha— Kirchner: Esti dal. Énekelték a Nőegylet leánytagjai. 3. Arany János: Rozgonyiné. Szavalta: Kiss Ilonka, j 4. Magyar népdalok. Énekelték a [ Nőegylet ltánytagjai. 5. Epilóg. Elő- j adta: Varga Mariska. Harangavatás Uraiújfaluban. Szép és megható ünnepélye volt az urai- uj falui gyülekezetnek. Két új harangját, egy 5 mázsás és egy közel 3 mázsás harangját avatta fel Kund Sámuel esperes, Varga József sárvári és Zongor Béla helybeli lelkészek kíséretében, kiemelvén beszédjében különösen Nagy Pál felügyelő érdemeit, kinek nevét a kisebbik harang is viseli, s kinek oroszlánrésze van a két harang létrejöttében, kiemelve továbbá a másvallásuakat, kik a nemes célra való adakozásban szintén résztvettek. A harangok szólnak, — úgy mond, — szólnak a hívek áldozatkész buzgóságáról, melynek fényes bizonysága az, hogy a harangok ára közadakozásból jött össze. Miután beszédje végén a harangokat felavatta, megszólaltak azok, s tiszta szép csengésüket néma meghatottsággal hallgatta a gyülekezet. Utána a helybeli lelkész mondotta az aznapi epistola alapján az ünnepi beszédet. Az ünnepségre nagy számban sereglettek össze. Jelen voltak: Simon Ödönné, nyug. főispán neje, Nagy Pál, Kis Gyula, id. Szigethy Sándor, Radó Lajos, dr. Ostfty Lajos, Károlyi Endre, dr. Mesterházy Ernő, Horváth Ernő felügyelők; id. és ifj. Vidos józsef és családjuk, Vidos Aladár és Vidos József csász. és kir. kamarások, Horváth Béla, Györkös Ferenc és családja, Tuboly Lajos főszolgabíró, Hauler János szolgabiró, Kiss Zsigmond tb. szolgabiró, dr. Hetthéssy Elek és családja, Milán Gyula rábaszabályozó társasági szakaszmérnök, ifj. Szigethy Sándor, Zongor Viktor, Németh Márton nyug. tanító és a gyülekezetbeli tanítók. Az avatási ünnepély után, este 7 órakor a nőegylet tartott egy színi-
