Harangszó, 1911-1912
1912-02-11 / 16. szám
1912 febmár 11. HARANGSZÓ 129 kékes ködben ébred a munkások milliója. A külvárosok négyszögletű kőkockája kopog kemény léptük alatt. Fakó arccal, gyűrötten, elégületlenül mennek a munkára. Ki tudja honnan jönnek ?. . . Valamelyik hatalmas bérkaszárnya pincelakásában van egy kis fekvőhelyük. Néhány lépésnyi szobában összezsúfoltan feküsznek, ez az éjszakai pihenésük. De persze, sem a pihenést, sem a tiszta levegőt nem találták meg. Nappal sincs otthonuk. Este hazamennek, lefeküsznek és alszanak, ha tudnak, ez az egész joguk. Mert hát bizony Budapesten nagyon sok olyan munkás van, kinek nincsen otthona. Ezek albérlőknek mennek. De még ezek is urak, — mert ők a kis szobájukat megint albérlőknek, jobban mondva ágybérlőknek adják ki. Így kerül össze egy szobába sokszor 10—12 idegen ember. Sohase látták egymást, talán ezután se látják. Az 1910-iki népszámlálás szerint 125 ezer albérlő volt Budapesten; az ágybérlők száma is megközelíti a százezret. Elgondolhatjuk, hogy sem a családi életet, sem az egészséget, sem az erkölcsiséget nem erősíti ez a borzasztó intézmény. Ez indította Budapest városát arra, hogy megépítse az első népszállót. A szegény, otthontalan munkásnépre gondolt igaz résztvevő szívvel. Célja az, hogy olcsó pénzen otthont adjon a munkásnak és pedig olyan otthont, mely megelégedését emeli, erkölcsi- ségét, egészségét nem veszélyezteti. Olyat, melyet anyagi erejével megbír. Az első népszálló, — melyet a VI. kerületben állítottak fel, — hatalmas épület. Nagy termekben különálló fülkék vannak, minden fülkében tiszta ágy, ruhatartó stb. Egy ilyen fülkéért naponként 60 fillért, hosszabb idei tartózkodásnál ennél is kevesebbet kell fizetni. — Vannak egészen külön szobák is. melyért 80 fillért kell fizetni. A szállóban hatalmas étterem van, melyben 300-nál több ember étkezhetik. Az étkezés olcsó, 60—80 fillér naponként. Szeszes italt nem kapni. Van a szállóban külön helyiség, ahol a vendégek maguk is megfőzhetik a magukkal hozott élelmicikkeket. Még edényeket is kapnak. Az étterem mellett tágas szobák vannak, ahol beszélgethetnek, olvasótermek, szép könyvtárral, újságokkal. A vendégeknek rendelkezésére állnak a füidők is. Ezek is nagyon olcsók. A lábfürdő 4, a zuhany fürdő 10, a kádfürdő 20 fillérbe kerül. Minden este jön a szálló külön orvosa és ingyen megvizsgálja és gyógyítja a betegeket. Bizony mindez nagyon szép és dicséretes dolog. Ebben is annak a krisztusi szellemnek a hódítását látjuk, mely kitör az evangéliumból és élet által dicsőíti meg azt, ki először hirdette. Csak egy hiányzik ebben a népszállóban. Egy kis harangcsöndí- tés, egy kis imádkozásra hivogatás. Kinn idegen országokban, a protestáns Németország. Dánia világvárosainak szállodáiban, reggel 8 óra után megcsöndítenek egy kis harangot s akkor imádkozásra siet mindenki, — kit szíve imádkozásra késztet. Vájjon nem volna-e helyes dolog, ha nálunk is éppen abban a házban, melyet nem az emberi nyerészkedés, hanem a szeretet az emberi könyörületesség szolgálatára emelt, mindennap ahoz az Istenhez vezetnék a szeretet élvezőit, ki szeretetre hangolja a szíveket és nagy dolgokra erőt ád az embereknek ? Olvassátok a bibliát! Zsolt 119., 105. Hol biblia a házban nincs, Tanyát a sátán ütött ott, Hiányzik ott a legtöbb kincs, De isten nem lel hajiéból. Február 11. vasárnap, Máté 5, 3. „ 12. hétfő, Zsolt. 93, 4. , 13. kedd, Zsolt 12, 2. , 14. szerda, Zsolt. 16, 1. , 15. csütörtök, Habakuk 2, 20. „ 16. péntek, Zsolt. 4, 9. . 17. szombat, Jak. 1, 23. Az egyház köréből. Az új énekeskönyv. A száki ev. egyházközség január 28-án tartott közgyűlésén egyhangú határozattal s lelkes örömmel mondotta ki, hogy az eddig használt győri énekeskönyvet Husvét ünnepén telcseréli az uj dunántúli énekeskönyvvel. A hívek a tél folyamán tartott vallásos estéken ismerték meg az uj énekeskönyvet s oly annyira megszerették, hogy — érdemökül legyen felhozva — maguk óhajtották az uj énekeskönyv behozatalát. A fejérkomaromi egyházmegyében, melynek 1892 jun. 23-án Csákvárott tartott közgyűlésében merült fel először az UJ énekeskönyv szerkesztésének gondolata, tudtunkkal ez az első gyükként» mely az uj énekeskönyvet befogadta. A gyülekezet kebelében működő Ev. Ólvasókörrel kapcso- | latban megalakult az Egyházi Énekkar is, melynek célja az összhangzatos ének művelése által a templomi áhitat emelése, s az uj énekeskönyvvel hozott gyönyörű melódiák népszerűsítése. Grinád. Most jelent meg az 519 lelket számláló grinádi (Pozsony m.) gyülekezet évkönyve. A jelentés egy kicsiny sereg erős vallásosságának és hitbuzgóságának szép megnyilatkozása. Jótékonycélokra adakozott 105 kor. 40 fillért. Torony- és harangalapját megnövelte 877 kor. 66 fillérrel, úgy hogy az 6534 kor. 85 fill.-re emelkedett. Bevétele volt 6731 kor. 95 fill., kiadása 6806 kor. 56 fül., pénztári maradványa 925 kor. 39 fillér. A gyülekezetben született 10 gyermek, konfirmálkodtak 11-en, házasságot kötött 7 pár, az urasztalához járultak 241-en, meghaltak 12-en. A gyülekezet népiskolájába járt 82 mindennapi és 40 ismétlő iskolás. — A jó Isten áldása nyugodjék meg ezen a hitbuzgó gyülekezeten. Műkedvelői előadás. Az alsó és felső- dörgicsei ifjúság vasárnap műkedvelői előadást rendezett egy iskolai harmo- nium céljára. A gyimesi vadvirág került előadásra, még eddig nem tapasztalt érdeklődés mellett. A gondosan előkészített előadás szép eredménye Kovács Sándor felső dörgicsei tanító érdeme, ki fáradságot nem kímélő buzgalommal igyekezett az előadás sikerét emelni. A főbb szerepekben közreműködtek: Kürtös Kálmán, Lengyel József, Fülei Lajos, Császár Sándor, Kürtös Géza, Csaby Károly, a női szerepekben: Kiss Irén, Rumi Mariska, Mórádi Jolán, Csabi Lídia. A szép előadás a nemes célra 219 koronát jövedelmezett. A magyarszombathelyi ág. h. ev.
