Harangszó, 1910-1911

1900-11-27 / 3. szám

1910. november 27.

HARANGSZÓ

5. oldal.

kath. egyház bezárja iskolája kapuit, de evang. egyházunk szeretettel megnyitja. így vasvármegyéből két helyről is veszünk hasonló hirt. Ez a példa is mutatja, hogy egyházunkban hamisítatlanul él a Krisztus lelke.

Isten dicsőségére. A gerényesi (Baranya m.) leánygyülekezet díszes uj templomot építtetett, melyet a püspök megbízásából a közelmúltban Horváth Sándor főesperes adott át rendeltetésének.

Választások. A nagybábonyi (Somogy m.) gyülekezet lelkészéül Kakas E. József dabronyi lelkészt, a tapolcaiéi (Veszprém m.) gyülekezet tanítóul Nánik Péter tanítót választotta. Az Ur adjon az ő elhívott szolgáinak erőt szent munkájuk végzésére.

Torony és harangavatás. Lélekemelő s emlékezetes ünnepe volt a veszprémi evang. gyülekezetnek nov. 13-an. Régi kívánsága ment teljesedésbe, midőn a jó Isten segítségével, nemesszivü emberbarátok áldozatkészsége folytán gyönyörű vasbeton tornyot emelhetett egyszerű temploma elé. A díszes toronyba három harangot szerzett, melyeket jóltevőink emlékére Haubner, Poszvek, és Rupp- recht harangoknak nevezett el. A gyülekezet áldásos fejlődése Horváth Dezső lelkész fáradhatatlan ügybuzgalmáról tesz tanúbizonyságot.

Itthonról.

Földéhség. A magyar ember nagy földéhségének s annak a borzasztó helyzetnek, hogy jó pénzen se tud földet szerezni magának., jellemző esete fordult elő Arad megyében, Szemlak községben. Egy nagy birtokot akartak eladni. Megmozdult a nép is, összeállt, egyet értett és becsületes árt igert be. De persze a nagybirtokra másoknak is erősen fájt a foguk, akik azonban nem a maguk számára akarták megszerezni a birtokot, hanem ugyanannak a népnek nagy nyereséggel el akarták adni. A két érdekelt párt között végtére is oly erős lett az ellentét, hogy valóságos zavargás tört ki. A felizgatott községben csak a csendőrség tudta a rendet helyreállítani. Örömmel jegyezzük meg azonban, hogy a nagybirtokot egy millió 700 ezer koronáért az ottani kisbirtokosság kapja meg. Vájjon mikor látják be nálunk, hogy népünknek föld kell, mert különben mindvégig idegen világrészben keresi azt, mit hazája nem ad meg neki?

Katholikus nagygyűlés. A múlt hetekben tartotta a róm. kath. egyház nagygyűlését Budapesten. Bizony sokat tanulhatunk belőle mi protestánsok is. Ezer és ezer ember tolongott az előadásokon. Több mint 30 féle egyházi egyesület vett benne részt. Tartottak beszédeket, felolvasásokat s reggeltől estig tanácskoztak, hogy a katholikus szellemet hogyan kellene bevinni a társadalom minden rétegébe, és ezeken a gyűléseken nemcsak papok, tanárok, tanítók és előkelő világiak vettek részt, hanem a nép egyszerű fiai is. Azok is elmentek, hogy lelkesedést merítsenek s megmutassák, hogy ők is katho- likusok!.. Mikor tanuljuk meg mindezt mi is ?. . .

Zsilinszky Mihály balesete. Zsilinszky Mihály nyug. államtitkárt, evangélikus egyházunk kiváló vezető emberét Bécsben súlyos baleset érte. Mikor egy forgalmas utcán átment, megcsúszott s oly szerencsétlenül esett el, hogy lábán csonttörést szenvedett. A sebesülés után néhány napra Zsilinszky Mihályt hazahozták, úgy, hogy most Budapesten ápolják.

Katholikus politikai párt. A kath. nagygyűlésen Mayláth Gusztáv erdélyi kath. püspök beszédet mondott és azt hangoztatta, hogy egy nagy, kath. politikai pártot kell Magyarországon teremteni. Valószínűnek tartjuk, hogv az egyház vezető emberei meg is kísérlik ennek a pártnak megalakítását. Bár ne tennék! Mert hogy jóra nem vezet az bizonyos! Hiszen ha a katholikusok egy külön pártba sorakoznak, akkor nekünk protestánsoknak is zászlót kell bontanunk s ha másért nem, hát a védekezésért meg kell teremtenünk a protestáns politikai pártot. Hova vezetne ez?.. Még jobban kielesítené a felekezeti különbséget s újra a gyülölség mag- vát hintené el. Az igazi politika a haza javát szolgálja. Abba a felekezeti kérdést beledobni nem szabad. Saját hazánk vallja kárát, ha a kath. egyház a politikát is felekezeti alapon csinálja.

Királyi látogatások. Frigyes Ágost szász király a múlt héten királyunkat Bécsben meglátogatta. Henrik porosz herceg, a németek jövendő uralkodója, néhány napot Magyar- országban töltött s részt vett József főherceg vadászatán.

Kitiltott evang. gyermekek. Hogy a felekezeti türelmetlenség milyen embertelenségekre ragadhat egyeseket, eléggé szemlélteti a következő

szomorú és felháborító híradás. Gróf Wenckheim Frigyes, kinek 120 ezer holdas birtoka van Békésmegyében, a birtokán lelállitott összes iskolákból kitiltotta az evang. gyermekeket. Most azután a gyermekek a messze állomásépületébe vándorolnak el időnként, hogy vallásuk tanítását hallhassák. Mikor egy küldöttség a grófot elhatározása megmászására kérte, azt mondta ez az előkelő ember, hogy nem engedi a protestánsok vallásóráit ott tartani, mert a protestáns vallás középpontja a Krisztus és nem a kereszt. Ez pedig történt a 20-ik században s tette egy olyan ember, ki magát jó keresztyénnek tartja. De azért mig a Krisztus a mienk, nem félünk azoktól, kik kereszttel kezükben ellenünk támadnak.

Az ország dolgáról.

A képviselöház ülésezik A képviselőház november 11-ikeóta ismét üléseket tart. De hát a honatyák nem igen erőltetik meg magukat a gyűlések szorgalmatos látogatásával. Egyszerre az első ülésen kiderült, hogy nincsenek ott annyian, mint a mennyi a határozatképességhez szükséges. Hát bizony ez nincsen jól igy ! Mert a honatyákat a választókerületek azért küldik fel a képviselőházba, hogy dolgozzanak és tanácskozzanak.

A nép védelme. A törvény sokszor nem a szegény embernek kedvez. Eddig is hogy volt ?.. Élelmes utazó ügynökök be járták a falukat, végigkezeltek az emberekkel, azután addig-addig beszéltek nekik, mig végtére a nyakukba varrtak könyvet, képet, gazdasági eszközt. Néha bizony egy kis csalafintaság se hiány - zott a dologból. De mire a szegény ember rá jött, arra már ott volt az aláírása a gyáros, meg a kereskedő asztalán. Ha nem fizetett beperelték. Ez maga még nem olyan nagy baj, mert a biróság igazságosan itél. De az már igenis baj volt, hogy nem a szegény ember járásbíróságán volt a tárgyalás, hanem mindig Budapesten. Persze oda senki sem ment el s igy mindig az utazók, ügynökök nyerték meg a port. Ezután ez is máskép lesz Most a perrendtartást tárgyalja a képviselőház és nagy mozgalom indult meg az eddigi állapot megváltoztatására. Mivel a többség belátja, hogy a népet védeni kell, ezután minden ilyen fajta tárgyalás nem Budapesten, hanem a bepanaszolt