Harangszó, 1910-1911
1900-11-13 / 2. szám
1910. november 13. HARANGSZÓ 9. oldal. sortüz. Mert tudják, hogy ott a keresztyén vallás nagy törvénye: a szeretet emeli fel védőkarját. És ezt mind Dunant Henrik teremtette meg. Annál csodálatosabb, hogy mindenkitől elfelejtve egy szegényházban halt meg. Nem magasztalták, szobrot nem emel-' tek neki és nem tömjénezték körül hízelkedő szóval. Mondjuk, hogy emberi jutalma nem volt. De ez nem baj. Elég, ha a jó Isten szava elhangzott fölette: .néked adom az örökélet koronáját“. Pedig a jó Isten bizonyára elmondta ezt a boldogitó szót. Árvíz Délolaszországban. Olaszországnak megint gyásza van. Még sen- kise felejtette el a földrengések pusztításait és már is uj csapás sújtotta ezt a szép országot. Borzasztó vihar és felhőszakadás pusztított a Vezúv táján. Egész falvak megsemmisültek. Házak beomlottak s az emberek százával pusztultak el. A kár sok millió. Az olasz király azonnal a helyszínére utazott s maga győződött meg a szerencsétlenség nagyságáról. A spanyol kolostorok bezárása. A spanyol miniszterelnök kijelentette, hogy eljött az az idő, mikor a kath. papi uralommal le kell számolni. ÉpKedves János Barátom! Odakünn csendesen szemergél az őszi eső, napi munkámat is elvégeztem, leülök tehát az íróasztalom mellé s ígéretem szerint irok neked és az én jó földieimnek néhány sort. Mit csináltok ilyenkor? Van-e még sok szántani való?. .. Csak most ne sajnáld ám a Szilajt és Csákót, jó mélyen leereszd a vasekét, hogy alaposan felforgassa a földet. A mély őszi szántás a jövő évi jó termés legelső biztosítéka. Mert ha mélyen szántasz, (hej, de sok egeret elpusztít a jó mélyen járó vaseke!) telszinre kerül a silányabb föld, mit a hóié, meg a tél fagya porhanyóvá tesz és alaposan megtermékenyít, — mélyre kerül a sok gazmag, honnét nem tud előtörni a gyenge csira, — korán elvetheted a tavasziakat anélkül, hogy újra kellene szántani s így megmarad a talaj nedvessége, ami pedig száraz pen azért az év végén törvényjavaslatot terjeszt be a kolostorok bezárására vonatkozólag. 79 órás gyűlés. Biünnben, a morva tartománygyűlésen 79 óráig gyűlésez- tek egyfolytában. Nem azért, mintha ezzel a hazának használtak volna, hanem mert a kisebbség ezzel akarta lehetetlenné tenni a határozathozatalt. Eszünkbe jut, hogy az utolsó nagy misszió-kongresszuson egy szónoknak csak 7 percig volt szabad beszélnie. Bizonyára azért, mert 7 perc alatt untig elég okos dolgot el lehet mondani. De hát mikor tanulják meg az emberek, hogy többet ér röviden sokat mondani, mint hosszasan hiábavalóságokat fecsegni. Perzsia. A perzsák között mindig nagyobb lesz a veszedelem. Az angolok, oroszok mindig jobban beleavatkoznak az ország dolgaiba. Valósággal keresik velük az össeütközést. A nép között is terjed a forradalom. Attól kell félnünk, hogy nemsokára kiüt egy uj háború, melyben azután az angolok és oroszok állnak egymással szemben. Már pedig ha ez a két nagyhatalom méri össze a fegyverét, akkor igazán egy nagy világháború fenyeget. És mindez miért ?... Hogy tavaszon élet-halálkérdés a gyenge növényre nézve. Tehát hadd menjen le most a szántóvas 15—25 cmnyire, busásan meg fogja hálálni a föld a nehezebb munkát! . . . De hát azt mondod te magadban : hiába szántok én mélyen, ha különben sovány a talaj. Tavaly nem volt elég szalmánk, takarmányunk, nem tudtunk elég trágyát termelni, az ősszel is alighogy valami jutott a buzavetés a á ! Igazad van. A silány erőben levő földet hiaba szántjuk, vetjük, az is igaz, hogy kevés a trágya, meg az állatállomány is megfogyott..., de hát most kell elővenni a számító plajbászt és megfogadni a tapasztaltabb emberek tanácsát s a hiányzó istállótrágyát másfélével pótolni. Hála Isten, az emberi tudomány itt is segítségérejön a gazdaembernek. Mert a tudomány már régen megállapította, hogy a talaj termőerejét miféle anyagokkal lehet pótolni. Ezeket az anyagokat műaz angol és az orosz egy újabb földterületet csatolhassanak oszágukhoz. Az orosz cár Németországban. Az oroszok cária meglátogatta a németek hatalmas uralkodóját: II. Vilmost. A cárt nagy ünnepségekkel fogadták. Az uralkodók oda nyilatkoztak, hogy az európai békét mindenképpen fenntartják. IX. Pius szenttéavatása. A római kath. egyház hamarosan megint gazdagabb lesz egy szenttel. IX. Pius pápát akarják szentté avatni. Már be is fejezték a vizsgálatot s kiderítették, hogy a kegyes pápa egész életében mindig csak jót tett és pedig sokkal többet, mint amennyit kellett volna Megérdemli hát, hogy közbenjáró legyen a menyországban s meghallgassa a sok millió katholikus hozzá intézett imádságát. — Persze mi protestánsok, kik a biblia alapján állunk, ezt nem értjük. Mi is ismerünk erényes, nagy embereket, csakhogy nem nevezzük őket szenteknek, mi is tiszteljük őket, de nem imádkozunk hozzájuk. És elmondjuk, mit a bibliából tudunk : „ha mindeneket megteszünk is, haszontalan és rest szolgák vagyunk, mert csak azt tettükmeg,amiveltartoztunk.‘' trágyának nevezik. Bizonyára hallottátok már e szót s láttátok is, amint a nagyobb gazdaságok nagy mennyiségben alkalmazzák. Amikor még kevesebb volt a szántóföld, több a legelő s nagyobb az állatállomány, amikor még a földnek egy harmadát ugarnak hagytuk, amikor még nem volt a gazdának oly rettenetes sok a kiadása s megelégedtünk kisebb termésekkel: akkor egyedül az istállótrágyázással is teljesen kielégítő terméseket értünk el. De mióta legelőink nagyrészét — sajnos — felosztottuk és feltörtük, mióta az ugartartással felhagytunk, marhaállományunkat megapasztottuk, nincs annyi istálló trágyánk, hogy kielégítő terméseket tudnánk elérni. Tehát többet kell termelnünk minden áron, minden módon ! Ezt pedig biztosan elérjük a műtrágyák okos használatával. Németországban például az utóbbi években majdnem megkétsze reződött a termésátlag a műtrágyák
