Harangszó, 1910-1911
1911-07-30 / 21. szám
6. oldal. HARANGSZÓ. • 1911. július 30. méhen III. rendes közgyűlését. A 13 számból álló tárgysorozatból kiemeljük a következőket: A tanítók fizetésrendezése. Előadó: M. Nagy Bálint. Az ev. tanítók szolgálati viszonyait meghatározó szabályrendelet tervezete. Előadó: Koczor Márton. A selyemtenyésztés megkedveltetése népünkkel. Előadó : Kiss Gábor. A dunántúli ev. egyházkerületi ének- és zenepártoló egyesület aug. 7-én délután 5 órakor tartja meg rendes évi választmányi ülését és közgyűlését Szombathelyen. Főbb tárgyai: harmonium beszerzése céljából folyamodó szegényebb gyülekezetek segélyezése ; az új énekeskönyv behozatalát előmozdító intézkedés; a tanítóegyesületi könyvtárak gyarapítása egyh. zeneművekkel. A dunántúli ev. egyházkerületi gyámintózet aug. 8-án este 7 órakor tartja Szombathelyen az ev. templomban istenitisztelettel egybekötött közgyűlését. A soproni ev. tanítóképző-intézet volt növendékeinek hálája. E hó 6-án jöttek össze Sopronban az ottani tanítóképző-intézet azon növendékei, akik 1881-ben, tehát ezelőtt harminc évvel tettek képesítő vizsgálatot. A hálás tanítványok ekkor a tanítóképző- intézét kebelében ösztöndíj-alapítványt tettek jó magaviseleté és szorgalmas tanító-gyermekek számára. Remélik, hogy példájukat más jubiláló tanítók is követik és a megkezdett alapot adományaikkal mások is gyarapítják. Egy buzgó gyülekezet köréből. Azon gyülekezetek száma, melyek az uj énekeskönyvet elfogadták, megint egygyel szaporodott. Az uraiújfalui egyházközség közgyűlése egyhangúlag kimondotta, hogy már az aratási hálaadóünnepen használatba veszi az új énekeskönyvet. E közgyűlés elhatározta egy harangalap létesítését is, melyre már eddig is szép számban tekintélyes összegeket ajánlottak föl a hívek. E gyülekezet még alig egy éve megalakult nőegyesülete már is tanúságát adta buzgóságának, mikor az oltárt, orgonát és szószéket uj ra föstette és az egész templomot gyertyatartókkal látta el 400 koronát meghaladó költséggel. Isten áldása legyen az egyházias érzelmű, törekvő gyülekezeten! Itthonról. Népességünk növekedése. Az utolsó népszámlálás kimutatta, hogy népességünk 16-8 millióról 18 3 millióra emelkedett. A tíz évi gyarapodás tehát közel másfél millió, ami 8'9 százaléknyi emelkedésnek felel meg. 1900-ban a gyarapodás alig 7, tíz évvel előbb alig 6, 1880-ban pedig csak 2 százalék volt. Eszerint népességünk növekedése az utolsó tíz esztendőben, noha a kivándorlás sem szünetelt, elég kedvező, sőt örvendetes, ha tudjuk azt is, hogy a gyarapodás főképen a magyarlakta vidékekre esik. E szempontból azt látjuk, hogy míg az oláhok által lakott vidék lakossága 7'4, a tótság lakta megyék lakossága 4-8 százalékkal gyarapodott, a magyarság megyéiben a népesség növekedése tíz év alatt 8‘5 százalékra emelkedett. A termés. 44.823.800 métermázsára becsülte e hó elején a hivatalos kimutatás várható búzatermésünket. Azóta a kedvezőbb időjárás javította különösen szemképződés tekintetében a számítást És a hivatalos becsülés ma már 46,170.500 métermázsára teszi az idén várható búzahozamot. Kincstári vetőmag-eladás. A kisbéri, bábolnai, mezőbegyesi és foga- rasi ménesbirtok, valamint a gödöllői magyar királyi koronauradalom gabona- és egyéb terménykészletét vetőmagul adja el a gazdáknak. Egy gazdának egy és ugyanazon gabonanemből 100 métermázsáig, egyéb magvakból pedig 10 métermázsáig terjedő mennyiséget engednek át. A vásárolt vetőmag kizáróan csak vetésre fordítható s kívánatra ezt községi bizonyítvánnyal igazolni is kell. A szükségelt vetőmagvakra előjegyzést is kérhetnek a gazdák az említett uradalmak igazgatóságaitól, és pedig őszi gabonára október 1-éig, tavaszira pedig december végéig. Előjegyzési bánatpénz métermázsánként 1 korona. Halálos végű virtuskodás. Vas Pál és Simon Mihály apátfalvai legények kimentek a Maros folyóhoz, hogy lovaikat megúsztassák. Fürdés közben húsz koronába fogadtak, hogy ki tudja hamarább a Marost átúsztatni. Erre nekivágtak a megáradt és erős sodrású folyónak, lovaikat ütötték, verték, amire ezek megvadúltak és a legényeket a folyó közepén levetették. A virtuskodás vége az lett, hogy a legények is, a lovak is belefulladtak a Marosba. Lelketlen lakásuzsora. Budapesten a Kisfuvaros utca 7. számú ház lakói közül a minap tizenöt család hajléktalanná lett. Ennek előzménye az, hogy a ház bérlője a csupa egy szobás lakásokat roppant nagy áron adta ki igen szegény, hetenként fizető munkásoknak. Az egyszobás lakások ára hetenként 14—18 korona volt. A szegény munkásnép fizetett, amíg bírta. De a bérösszeg nagysága csakhamar lehetetlenné tette a fizetést, amire bekövetkezett a kilakoltatás. Egyszerre tizenöt család, mintegy száztíz lélekkel vált hajléktalanná. Egy magyar aviatikus sikere. Zsélyi Aladár szerencsétlen kísérlete után már-már azt hittük, hogy a magyar aviatikának nincs jövője. És ime egyszerre megjelenik a levegő urai között egy huszonhat esztendős, csinos, barnaarcú, szarvasi születésű magyar ifjú és Bécsújhelytől Budapestig tett bravúros levegő-útjával egyszerre Magyarország felé fordította az aviatika barátainak figyelmét. Július 19-dikén Székely Mihály honfitársunk az aviatika hősévé lett. Reggel öt órakor szállt föl iskolagépével Bécsújhelyben. Miután az ily kisebbszerű gépet hosszabb útra nem lehet ellátni kellő mennyiségű benzinnel, útközben három helyen: a mosonmegyei Miklósfalván, Győrben és Esztergom közelében leszállóit, hogy az őt követő automobilról benzint vegyen föl. Győrben a nagy szél miatt 8 órát töltött. Budapestre este 9 óra felé érkezett. A rákosi repülőtéren máglyafény mellett nagy sokaság várta, mely azután örömri- valgással, majd pedig lelkesen a Himnuszt énekelve fogadta az aviatika magyar hősét. Az első gyermekgyógyitó intézet fölavatása. Balatonalmádiban Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter julius 30-án avatja föl az első magyar gyermekgyógyitó intézetet (gyermek-szanatóriumot). Az avató ünnepségen az összes balatoni fürdők résztvesznek. Alapítvány árva gyári munkáslányok részére. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség a selyemfonálgyártással foglalkozó gyárak némelyikénél munkásotthonokat létesített a foglalkoztatott leánymunkások részére. Ezekben az otthonokban azok a szegény, elhagyatott leánygyermekek nyernek elhelyezést, kik tizenkettedik, illetve tizenötödik életévüket betöltvén, a gyermekmenedékhelyekből elbocsáttatnak. Az otthonokban a leányok gyári foglalkoztatásuk mellett gondos felügyelet alatt állanak s továbbra is oktatásban részesülnek. Keresetükből
