Harangszó, 1910-1911

1911-07-30 / 21. szám

6. oldal. HARANGSZÓ. • 1911. július 30. méhen III. rendes közgyűlését. A 13 számból álló tárgysorozatból kiemel­jük a következőket: A tanítók fize­tésrendezése. Előadó: M. Nagy Bá­lint. Az ev. tanítók szolgálati viszo­nyait meghatározó szabályrendelet tervezete. Előadó: Koczor Márton. A selyemtenyésztés megkedveltetése népünkkel. Előadó : Kiss Gábor. A dunántúli ev. egyházkerületi ének- és zenepártoló egyesület aug. 7-én délután 5 órakor tartja meg ren­des évi választmányi ülését és köz­gyűlését Szombathelyen. Főbb tárgyai: harmonium beszerzése céljából folya­modó szegényebb gyülekezetek se­gélyezése ; az új énekeskönyv be­hozatalát előmozdító intézkedés; a tanítóegyesületi könyvtárak gyarapí­tása egyh. zeneművekkel. A dunántúli ev. egyházkerületi gyámintózet aug. 8-án este 7 órakor tartja Szombathelyen az ev. templom­ban istenitisztelettel egybekötött köz­gyűlését. A soproni ev. tanítóképző-intézet volt növendékeinek hálája. E hó 6-án jöttek össze Sopronban az ottani tanítóképző-intézet azon növendékei, akik 1881-ben, tehát ezelőtt harminc évvel tettek képesítő vizsgálatot. A hálás tanítványok ekkor a tanítóképző- intézét kebelében ösztöndíj-alapítványt tettek jó magaviseleté és szorgalmas tanító-gyermekek számára. Remélik, hogy példájukat más jubiláló tanítók is követik és a megkezdett alapot adományaikkal mások is gyarapítják. Egy buzgó gyülekezet köréből. Azon gyülekezetek száma, melyek az uj énekeskönyvet elfogadták, megint egygyel szaporodott. Az uraiújfalui egyházközség közgyűlése egyhangúlag kimondotta, hogy már az aratási hála­adóünnepen használatba veszi az új énekeskönyvet. E közgyűlés elhatá­rozta egy harangalap létesítését is, melyre már eddig is szép számban tekintélyes összegeket ajánlottak föl a hívek. E gyülekezet még alig egy éve megalakult nőegyesülete már is tanú­ságát adta buzgóságának, mikor az ol­tárt, orgonát és szószéket uj ra föstette és az egész templomot gyertyatartókkal látta el 400 koronát meghaladó költ­séggel. Isten áldása legyen az egyházias érzelmű, törekvő gyülekezeten! Itthonról. Népességünk növekedése. Az utolsó népszámlálás kimutatta, hogy né­pességünk 16-8 millióról 18 3 milli­óra emelkedett. A tíz évi gyarapo­dás tehát közel másfél millió, ami 8'9 százaléknyi emelkedésnek felel meg. 1900-ban a gyarapodás alig 7, tíz évvel előbb alig 6, 1880-ban pe­dig csak 2 százalék volt. Eszerint népességünk növekedése az utolsó tíz esztendőben, noha a kivándorlás sem szünetelt, elég kedvező, sőt ör­vendetes, ha tudjuk azt is, hogy a gyarapodás főképen a magyarlakta vidékekre esik. E szempontból azt látjuk, hogy míg az oláhok által la­kott vidék lakossága 7'4, a tótság lakta megyék lakossága 4-8 száza­lékkal gyarapodott, a magyarság megyéiben a népesség növekedése tíz év alatt 8‘5 százalékra emelkedett. A termés. 44.823.800 métermá­zsára becsülte e hó elején a hivata­los kimutatás várható búzatermésün­ket. Azóta a kedvezőbb időjárás ja­vította különösen szemképződés te­kintetében a számítást És a hivata­los becsülés ma már 46,170.500 mé­termázsára teszi az idén várható búzahozamot. Kincstári vetőmag-eladás. A kis­béri, bábolnai, mezőbegyesi és foga- rasi ménesbirtok, valamint a gödöllői magyar királyi koronauradalom ga­bona- és egyéb terménykészletét ve­tőmagul adja el a gazdáknak. Egy gazdának egy és ugyanazon gabo­nanemből 100 métermázsáig, egyéb magvakból pedig 10 métermázsáig terjedő mennyiséget engednek át. A vásárolt vetőmag kizáróan csak ve­tésre fordítható s kívánatra ezt köz­ségi bizonyítvánnyal igazolni is kell. A szükségelt vetőmagvakra előjegy­zést is kérhetnek a gazdák az emlí­tett uradalmak igazgatóságaitól, és pedig őszi gabonára október 1-éig, tavaszira pedig december végéig. Előjegyzési bánatpénz métermázsán­ként 1 korona. Halálos végű virtuskodás. Vas Pál és Simon Mihály apátfalvai legények kimentek a Maros folyóhoz, hogy lovaikat megúsztassák. Fürdés köz­ben húsz koronába fogadtak, hogy ki tudja hamarább a Marost átúsz­tatni. Erre nekivágtak a megáradt és erős sodrású folyónak, lovaikat ütöt­ték, verték, amire ezek megvadúltak és a legényeket a folyó közepén le­vetették. A virtuskodás vége az lett, hogy a legények is, a lovak is bele­fulladtak a Marosba. Lelketlen lakásuzsora. Budapesten a Kisfuvaros utca 7. számú ház la­kói közül a minap tizenöt család hajléktalanná lett. Ennek előzménye az, hogy a ház bérlője a csupa egy szobás lakásokat roppant nagy áron adta ki igen szegény, hetenként fi­zető munkásoknak. Az egyszobás la­kások ára hetenként 14—18 korona volt. A szegény munkásnép fizetett, amíg bírta. De a bérösszeg nagysága csakhamar lehetetlenné tette a fize­tést, amire bekövetkezett a kilakolta­tás. Egyszerre tizenöt család, mint­egy száztíz lélekkel vált hajlékta­lanná. Egy magyar aviatikus sikere. Zsélyi Aladár szerencsétlen kísérlete után már-már azt hittük, hogy a magyar aviatikának nincs jövője. És ime egyszerre megjelenik a levegő urai között egy huszonhat esztendős, csi­nos, barnaarcú, szarvasi születésű magyar ifjú és Bécsújhelytől Buda­pestig tett bravúros levegő-útjával egyszerre Magyarország felé fordí­totta az aviatika barátainak figyel­mét. Július 19-dikén Székely Mihály honfitársunk az aviatika hősévé lett. Reggel öt órakor szállt föl iskolagé­pével Bécsújhelyben. Miután az ily kisebbszerű gépet hosszabb útra nem lehet ellátni kellő mennyiségű ben­zinnel, útközben három helyen: a mosonmegyei Miklósfalván, Győrben és Esztergom közelében leszállóit, hogy az őt követő automobilról ben­zint vegyen föl. Győrben a nagy szél miatt 8 órát töltött. Budapestre este 9 óra felé érkezett. A rákosi repülőtéren máglyafény mellett nagy sokaság várta, mely azután örömri- valgással, majd pedig lelkesen a Him­nuszt énekelve fogadta az aviatika magyar hősét. Az első gyermekgyógyitó intézet fölavatása. Balatonalmádiban Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter julius 30-án avatja föl az első magyar gyermekgyógyitó intéze­tet (gyermek-szanatóriumot). Az avató ünnepségen az összes balatoni fürdők résztvesznek. Alapítvány árva gyári munkáslányok részére. Az országos selyemtenyész­tési felügyelőség a selyemfonálgyár­tással foglalkozó gyárak némelyikénél munkásotthonokat létesített a foglal­koztatott leánymunkások részére. Ezekben az otthonokban azok a sze­gény, elhagyatott leánygyermekek nyernek elhelyezést, kik tizenkettedik, illetve tizenötödik életévüket betöltvén, a gyermekmenedékhelyekből elbocsát­tatnak. Az otthonokban a leányok gyári foglalkoztatásuk mellett gondos felügyelet alatt állanak s továbbra is oktatásban részesülnek. Keresetükből

Next

/
Oldalképek
Tartalom