Harangszó, 1910-1911
1911-07-16 / 20. szám
1911. július 16. HARANGSZÓ. 7. oldal. Hogyan fokozhatjuk búzatermelésünket? i. Rossz szokása a mi népünknek az, hogy az új dolgot nehezen veszi be, a régit pedig nehezen hagyja el. A búzát most is úgy termeli sok helyen a földmíves ember, mint ahogyan az apja, öregapja termelte. — Pedig atyámfia! nagyot fordúlt a világ kereke csak 30—40 év óta is. Ami akkor jó volt, ma már van helyette jobb, pedig a jónak nincs nagyobb ellensége, mint a jobb. Akkor, midőn se adóra, se ruhára, se élelemre nem kellett annyi, mint most, midőn ami kellett a család fenntartására, kivéve a sót meg a vasat, mindent előállított maga a család; midőn a ködmen és kalap, szűr és tarisznya, firól-fira maradt; midőn a „porciót“ néhány garassal leróttuk; a papot, mestert, búzával, rozszsal, csibével, tojással, faggyúval, birkahússal kielégítettük : akkor, mondom, jó volt úgy, ahogy volt. — De most ?! Most más világot értünk, tehát kell, hogy jövedelmeinket is észszerűen fokozzuk. Magyarország földje legjobb a világon, csak bánni kell tudni vele. Lám a németek, akik nemcsak kézzel, hanem ésszel is dolgoznak, egy hold földön 8—9 mázsa búzát termelnek, mi pedig ezen az áldott földön 5—6 mázsát. Pedig azok egy holdba csak 110—120 liter, mi meg 150—160 liter búzát vetünk. Hát hogyan lehet ez? Majd elmondom a dolgot sorjába. Hát némely gazda, már a szántásnál elhibázza, mert nem áll mindjárt az aratók után ekével munkába, hanem részint más dologgal tölti napjait, vagy esetleg alkalmasabb időt vár, így azután gyakran elkésik, — ami pedig nagy baj. Tehát a tarlót aratás után azonnal fel kell szántani, még pedig nagyon sekélyen. Ennek kettős oka van. Az egyik az, hogy a fűmagvak, melyek a tarlóra elhullottak, könnyen kikelhessenek, a másik pedig, — és ez a fő, — hogy az altalaj, a nyári nagy hőségben ki ne száradhasson. Mert, ha tömött a föld, a hajcsöves- ség következtében nagyon könnyen és hamar szárad, ha pedig a teteje laza, a hajcsövesség meg van szakítva, az elpárolgás nem oly gyors. A második, keverő szántást már mélyen kell végezni, mert ezáltal eltemetjük a kikelt gyomot, azok megsemmisülnek, de meg a búzának elég termőréteget kell biztosítanunk. A harmadik, a vető szántás szintén mélyen eszközlendő, de mégse olyan mélyen, mint a második. Itt azonban megint baj van. Baj pedig az, hogy a frissen szántott földnek a szemcséi nem tapadnak egymáshoz kellőképen, hanem úgy állanak egymás mellett, mintha egy pohárba nyulsrétet öntünk, akkor látjuk, hogy minden három szem között egy kis üres hely van. Ha már most a búza finom gyökérszálát az ilyen üres helyre bocsátja, ott táplálékot nem talál, elnyomorodik, vagy végkép ki is vész. A kézzel való vetésnél még baj az is, hogy némely helyre túlságos sok mag esik, másutt pedig üres toltok maradnak. Előre hengerezni pedig nem lehet, mert akkor a magot nem tudjuk beleboronálni. Mit tegyünk tehát ? Vessünk géppel I Igen ám, mondja sok földmíves atyámfia, hogyan vegyek én gépet annak a 3—4 hold földemnek ? Ez igaz, hanem ismét csak azt mondom erre is, hogy szövetkezzünk, ami egynek sok, bírja azt több 1 Álljon össze 10—15 kisgazda, akiknek együtt van 100—150 hold földjük. Vegyenek egy gépet 600 koronáért. Ennek az árát már az első évben majdnem megtakarítják a vetőmagon. Készítsünk egy kis számítást! Egy hold földbe kell a kézi vetésnél 160 liter, géppel 120 liter elég. Megmaradt tehát 40 liter. Ha összesen 100 holdat vetettek el, megmaradt 4000 liter, ez kitesz 28—30 mázsát, ennek az ára 20 koronájával már 600 korona. A gép ingyen maradt. Hát még a termés I mennyivel egyenletesebb, minden magnak megvan a maga helye. Mivel pedig a vetés előtt a földet meghengereztük, üres helyek nem maradnak a föld szemcséi között, tehát minden mag kikelhet és kaphat elegendő napfényt, nedvességet, táplálékot. Menynyivel több termést kapunk! Ha még hozzávesszük azt, hogy tavasszal a fagy által felszítt vetést hengerrel lenyomatjuk, hogy a gyökerek ismét a földben legyenek, így táplálékot nyerjenek, úgy a jelenlegi termést legalább egv negyed részével fokozhatjuk. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy ha szeles és száraz a tavasz, az így meghenge- rezett földet tüskés boronával meghordozzuk, ezáltal a föld megpor- hanyúl és nem szárad ki. Ez azonban még csak a kezdetleges vetés folytatása volna. Ma már 15, 16 mázsa átlagtermésről beszélnek holdankint. No, de erről majd a jövő számban. M. Nagy Bálint uádasdi ev. tauító. Pályázati hirdetés. A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerületi evangéliomi egyesület 200 korona pályadíjat tűz ki egy, a házi istentiszteletek tartásánál — tekintettel főképen a szórványokban lakó hívekre — használható munkára, amely az év minden vasárnapjára, ünnepeire az evangé- liomok alapján tartott — két nyomtatott oldalra terjedhető — elmélkedést tartalmaz elő- és utóimádsággal s néhány egyházi énekverssel. A pályadíjat nyert munkának tulajdonjoga az egyházkerül, evangélikus egyesületet illeti. — A pályamunkák alulírotthoz küldendők be 1912 június hó l-ig zárt jeligés levéllel. Pápa, 1911 június hó 2.-án. Gyúr ätz Ferenc püspök. Pályázati hirdetés. A gyórói ág. h. ev. leányegyházközség újonnan szervezett kántortanítói állására pályázatot hirdet. Javadalma uj lakáson és kerten kívül az egyháztól 400 K, az államtól 600 K. A felszerelt kérvények alulírottnál július 22-ig adhatók be. Vadosfa (Sopron m.), 1911. július 10. László Miklós, ev. lelkész.
