Harangszó, 1910-1911
1911-06-18 / 18. szám
6. oldal. HARANGSZÓ. 1911. június 18. Az egyház köréből. Százéves templom. Megható ünnepségek színhelye volt a budapesti deáktéri ev. templom. Fennállása századik évfordulójáról emlékeztek meg dísz- gyülésen, majd ünnepi istentiszteleten. A gyűlésen Zsigmondy Jenő felügyelő ismertette a gyülekezet történetét, mely szerint az 1787-ben keletkezett s templomát 1811 juniüs 2-án avatta fel. Prónay Dezső báró egyet, felügyelő szintén felszólalt s azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy ha a régi deáktéri templom kicsiny is a mostani nagy gyülekezet befogadására, azért mégis csak meg kellene őrizni, mert nekünk evangélikusoknak nem nagy, hanem sok kicsiny templomra van szükségünk. — Az ünnepi istentiszteleten Raffay Sándor lelkész mondot nagyhatású beszédet. A kőszegi gyülekezet évkönyve. Most jelent meg a kőszegi gyülekezet évkönyve az 1908—1910. évekről. A kimerítő jelentés a vezetésre elhivottak nagy buzgóságáról s a hívek seregének élő hitéről és áldozatkészségéről tesz bizonyságot. A három év történetét az Isten nevében végzett munka töltötte ki. A gyülekezet Stráner Vilmos lelkészének Sopronba távozása után Balikó Lajost választotta meg a gyülekezet egyik lelkészének. A reformáció négyszázados jubileumára uj templomot épit a gyülekezet. Az építkezést már 1914—1915-ben megkezdik. Az elmúlt évben „Férfiak és ifjak szövetsége“ néven egyesületet alakitott, mely a vallásos és egyházias élet mélyítésére törekszik. Az 1910. év számbeli adatai a következők: született 52, konfirmáltatott 42 gyermek; úrvacsorával éltek 965 en ; egybekelt 19 pár; meghaltak 40-en. A mindennapi iskolába járt 219, az ismétlő iskolába 46 gyermek. Az elmúlt három évben együtt 20625 K 44 fillér kegyes egyházi alapítványt tettek, az adományok végösszege pedig 1385 koronára emelkedett. Az élő hit és áldozatkészség eme szép jelei mellett nem felejtkezett meg a gyülekezet a mások szegénységéről se. Egyes intézeteknek, misszióra, gyámintézetre stb. ebben az évben is 715 korona 14 fillért gyűjtött. A gyülekezet alapítványai meghaladják a 478 ezer koronát. Templomépitési alapja 207 ezer korona, harang és toronyóra alapja 11 ezer korona. Az Isten áldása nyugodjék meg ezen a szépen munkálkodó, hitbuzgó gyülekezeten, hogy maradjon mindvégig az evangéliumi világosság erős vára! Uj korálok. Az uj énekeskönyvet csakhamar nyomon követi az uj, egyetemes korálkönyv, mely egész sor uj koráit tartalmaz. Hogy azonban addig is az uj énekeskönyv minden szövege énekelhető legyen, a dunántúli ének- és zenepártoló egyesület ezeket az uj énekeket, számszerint 34-et, külön füzetben kiadta. A füzetet egy koronáért megküldi az érdeklődőknek a soproni tanitóképzőintézet igazgatósága. Kölesd kérvénye. Megemlékeztünk arról a nagy elemi csapásról, mely pusztulásba döntötte a virágzó kölesdi (tolna-megye) gyülekezetét. Szöllőiket a jég, földjeiket az árvíz semmisítette meg. Az ár behatolt a községbe s nem egy házat rombadöntött. Szegény gyülekezet több mint 10 ezer korona adóssággal küzd, melynek még kamatját is alig tudja előteremteni. A gyülekezet kérő ivekkel fordul a hívekhez s a könyörülő szeretet adományait kéri. Az adományokat Haffner György gyűl. pénztáros címére Kölesdre lehet küldeni. Műkedvelői előadás. A szarvaskendi ev. ifjúság pünkösd első ünnepén az iskola felszerelése javára szépen sikerült műkedvelő előadást rendezett, melyen hatásos szavallattal közreműködött Lőrincz Zsigmondné. A műsor további két kiemelkedő száma „A peleskei nótárius a Hortobágyon* c. szinmű és az „Oroszlánbőr“ c. vígjáték voltak. Sikerrel közreműködtek : Bertái Ágnes, Kovács Ágnes, Nagy Gizella, Francz Eszter, Nagy Teréz, Paksa Gyula, Nagy Sándor, Kozics Lajos, Kovács Márton, Kozics Bálint, Tóth Adolf, Sipos Ferenc, Tóth Gyula, Tóth Bálint, Nagy Kálmán, Szabó István, Zsoldos Sándor, Bertái Miklós. Keresztelökö avatás. Pünkösd ünnepén avatta fel Darvas Aladár tótkeresztúri lelkész a gyülekezet uj keresztelőkövét. A keresztelőkövet Ja- kisa Józsefné, Kranyecz Ivánné és Kondela Istvánná készíttették, Az áldozatkészség szép példája önmagát dicséri. Luther naptár. A dunántúli egyház- kerület evangeliomi egyesület 1912-re Luther naptárt ad ki, melyet Hetvényi Lajos vallástanár és Scholtz Ödön lelkész szerkesztenek. A naptár elé nagy várakozással tekintünk. Itthonról. A bolgár uralkodó a királynál. Fer- dinánd bolgár királyt a magyar király kihallgatáson fogadta. A nagy hadgyakorlat. Az idén szeptember elején kezdődik a nagy hadgyakorlat és pedig Zemplénmegyében. Összesen 180 zászlóalj, 96 lovassvadron, 288 ágyú, 250 géppuska és a katonai léghajó vesz részt a gyakorlaton. Száj- és körömfájós emberek. Szegeden föllépett a marhák közt a száj- és körömfájás, amely most átragadt egyes emberekre is. Szeged egyik leghosszabb utcájában, a Reményutcában alig van ház, amelyet a járvány meg ne fertőzött volna. Különösen asszonyokra és gyermekekre ragadt át a betegség. Hozzájárult a baj elharapózásához, hogy a betegekhez nem hívtak orvost, mert féltek, hogy házukat elzárják. A rendőrség most mentőkkel járja be a házakat és erőszakkal viszi kórházba a betegeket. A víz pusztítása Budapesten. Június elején borzasztó felhőszakadás pusztított Budapesten. Órákon keresztül ömlött a víz, eltöltötte a pincéket, lakásokat. Több ház összeomlott. Embercsont az aradi vesztőhelyen. Az aradi vesztőhelyen több ember- csontdarabokat találtak koponya nélkül. A csontokat felküldték megvizsgálás végett Budapestre. Kossuth Lajos szülőháza. Monokon díszes emléktáblával jelölték meg azt a házat, amelyben Kossuth Lajos született. Az emléktábla felső részén Kossuth Lajosnak bronzból készült mellképe van s a kép alatt márványba vésve a következő fölírás: „Ebben a házban született Kossuth Lajos
