Harangszó, 1910-1911

1911-04-02 / 12. szám

6. oldal. HARANGSZÓ. 1911. április 2. sítette a legszebb elismerésben. Az IJr adjon egyházunknak sok ilyen derék, egyházias, hitbuzgó vezér­embert ! Vallásos estély. A győri evang. belmiszió egyesület március 26-án vallásos estélyt tartott, melyen gyüle­kezeti ének után Isó Vince lelkész imádkozott és tartott irásmagyará- zatot. Pálmai Lajos lelkész »Jeru­zsálem leányai« cím alatt tartott szép felolvasást, Laucsek László pedig Jakab Ödön : Az irgalom című ver­sét szavalta. Voltak még gyönyörű vallásos énekszámok, melyeket a gyü­lekezet országoshírü orgonistája, Kirchner Elek tanított be. Lelkészválasztások. A kölescli ev. gyülekezet Fábián Imre pápai segéd- lelkészt, a szillsárkányi gyülekezet Mikulás Kálmán gyúrói lelkészt vá­lasztotta meg egyhangú választással lelkészéül. — Az Ur áldja meg az ő elhívott szolgáinak működését! Rábaszenttamás ünnepe. A rába- szenttamási gyülekezet szépen sikerült vallásos ünnepélyt rendezett legutóbb. Az estélyen Balikó Lajos kőszegi lel­kész szép beszédet tartott Ján. VIII. 12—18. verse alapján Jézusról, kit mindenkinek követnie kell. Ormósi Karolina, Józsa Kornélia, Bauer Dá­vid, Babos Károly vallásos költemé­nyeket szavaltak. Balikó Mihály tanító szép egyháztörténeti felolvasást tar­tott, Kiss Lajos és Horváth István pedig a »Wormsi kihallgatás« című párbeszédet adták elő. A szavallatok között az ifjúság karénekeket adott elő. A szép vallásos estély mély nyo­mokat hagyott a nagy számban meg­jelent hívek lelkében. Nöegylet Uraiújfaluban. E tekinté­lyes gyülekezetben is megértették a női szívek a nőegyletek fontosságát, azért a múlt év végén és a folyó év elején a gyülekezet minden részében, úgy az anya- mint a leánygyüleke­zetekben, megalakították a nőegyle­teket, összesen 261 taggal. Előljárnak a buzgalomban az űri nők, kik közül Ajkay Elemérné értékes oltár-, szó­szék- és kehelytartót ajándékozott, a nőegylet buzgó, lelkes elnöke, Nagy Pál né pedig nagyobb összeggel be­lépett az alapító tagok közé. A nő­egylet legközelebb újra festeti a szó­széket, oltárt és orgonát, továbbá gyertyatartókkal látja el a templomot, hogy abban az esti istentiszteleteket is meghonosíthassa, Különösen említést érdemel a gyüle­kezet egyik kicsiny, alig 100 lelket számláló községe, Zsédeny, hol a buzgó hívek egy év leforgása alatt 180 koronát áldoztak néhány évvel ezelőtt felépített imaházuk minél dí­szesebbé tételére. Általában az egész gyülekezetben látszik az igazi evangéliomi hitbuzgó- ság szelleme, amely minden téren megnyilatkozik. A múlt évben egy akarattal határozta el a gyülekezet, évi 500 korona megajánlásával, a segédlelkészi állás rendszeresítését, hogy a hívek lelki gondozása a gyüle­kezet távoleső részeiben is minél be­hatóbb legyen. .— Az idén meg az anyagyülekezet tagjai egy harmadik, nagy harang felállításán fáradoznak, az egyik filia: Egerszeg iskoláját és tanítólakását alakítja át a kor köve­telményeinek megfelelően, a kis fiók­gyülekezet : Felsőpaty pedig most ké­szül imaházának a fölépítéséhez. És ahol a gyülekezet tagjaiban ilyen nagy a buzgóság, ahol olyanok a vezetők, mint e gyülekezetnek fel­ügyelői : Nagy Pál, Kis Gyula és Ajkay Elemér, ott a nemes törekvést Isten áldása is koronázza! A gérczei evang. gyülekezet (Vasm.) március 26-án vallásos estélyt rende­zett. Pelhő Sándor tanító »A biblia hatása az emberiségre« címmel fel­olvasást tartott. Majd vallásos szaval­latok következtek, végül pedig Szabó Sámuel lelkész »Szolgaság és szol­gálat evangeliomi megvilágításban« című felolvasása zárta be a nagyon látogatott vallásos estélyt. Itthonról. A német császár látogatása. Vil­mos német császár, Augusta Vik­tória császárnéval együtt Bécsben királyunknál látogatást tettek. A fe­jedelmi vendégeket Bécsben maga a király fogadta, majd együtt Schön- brunnba mentek, hol az összes királyi hercegek és hercegnők üdvözölték őket. Apponyi itthon. Apponyi Albert gróf amerikai körútjáról hazatért s itthon nagy ünnepségekkel fogadták. A kiváló férfi elragadtatással szól az amerikai viszonyokról s arról az érdeklődésről, melyet az amerikaiak a magyar nemzet iránt tanúsítottak. A népszámlálás eredménye. Most tették közzé a népszámlálás eredmé­nyét. E szerint a magyar állam lakos­sága 20 millió 850 ezer lélek. Ebből tisztán a magyar anyaországra esik 18 millió 231 ezer, Horvát-Slavon- országra pedig 2 millió 619 ezer. A számbeli növekvés nem valami kielégítő, mert csak 8 százaléknak felel meg. A népszámlálás eredmé- j nyei újra rámutatnak a kivándorlás [ nagy erőfogyasztásaira. Árvamegye lakossága 7 százalékkal csökkent. Sáros- és Szepes megye alig növe­kedett, Sopron megyében csak 1 szá­zalék a növekedés. Nagyobb váro­sainknál a népszámlálás a következő lélek számot állapította meg. Szeged több mint százezer, Szabadka 95, Debreczen 92, Zágráb 79, Pozsony 78, Temesvár 72, Kecskemét 67, Nagyvárad 64, Arad 63, Hódmező­vásárhely 62, Kolozsvár 60, Mis- kolcz 51 ezer. Földrengés. Mármarosmegye több községében múlt héten erősebb föld­rengés volt. A földrengés négyszer ismétlődött, a falak meginogtak, képek leestek, bútorok remegtek, úgy hogy a nép nagyon megijedt. Szerencsére nagyobb veszedelem nem történt. Földgázforrások. Erdély több he­lyén földgázforrásokat találtak. Ezek a földgázok hatalmas erővel bírnak, úgy, hogy gyárak céljaira, gépek hajtására, ipari célokra, világításra nagyon alkalmasok. Természetesen éppen azért óriási kincsesei ér fel egy-egy ilyen földgázforrás. A Sármás község határában talált forrásról egész meséket regélnek. Azt mondják elég erős ahoz, hogy egész Erdélyt hajtó-erővel ellássa. Most legutóbb Nagyvárad közelében Szalárd község­ben találtak uj földgázforrást. Az ország dolgáról. A képviselöház ebben a két hétben is néhányszor megszakította üléseit, így március 15-én, a szabadság napján, március 20-án Kossuth Lajos halála napján nem tartottak ülést. Egyébként a költségvetés tárgyalása köti le a legtöbb időt. Kiemelkedő mozzanata volt az üléseknek Tisza István gróf felszólalása, ki a magyar­román barátságról beszélt. Ostorozta azokat a román nemzetiségű magyar képviselőket, kik a helyett, hogy a barátságos érzést ápolnák, inkább a magyarok ellen lázitják a magyar- országi románokat. A nők éjjeli munkája. A képviselő­ház munkaügyi bizottsága most tár­gyalta az iparoknál, gyáraknál alkal­mazott nők éjjeli munkájára vonat­kozó javaslatot. A javaslat, mely nemsokára a képviselőház elé kerül, kimondja, hogy a nők éjjeli munkáját megszünteti. Az uj törvény 1912. január 1-én lép majd életbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom