Harangszó, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1960-10-01 / 10-12. szám
A másik szobában még mindig zongorát próbál a kisleányom, én az asztalnál ülök; tenyerembe bocsátott fejjel, megszégyenültem János az ablak előtt áll, hosszan néz kifelé az ablakon, jobbvállán a duplacsövű puska, bal keze a tábornoki kard markolatán pi-Ifjú hőseink Egyre ritkábban ünnepük az októberi hősök emlékét. Az idén Braziliában is elmaradtak a megemlékező újságcikkek és plakátok. Nekünk közelállóknak zokon is esik a hallgatás. Pedig a feledés is csak a forradalmat igazolja-. Minden halottat elfelejt az utókor. Emberi sors ez: a földből vétetett ember megtér a földbe, s új élet fakad porából. A hős sorsa is ez. De az igazság, melyért életét áldozta, érvényesül. S az igazság világít a könnyen felejtő utókornak. Forradalom volt 1956 októbere, a forradalom minden ismertető jegyével: mélyreható változást hozott, nemcsak ország-, hanem világszerte (így „világforradalom“, azaz az egész emberiség haladását is szolgáló megmozdulás). Hatását látjuk érvényesülni a nemzetközi politikában, a magyarság életében (még a Forradalmat elítélő mai magyar államban is: negative), programot szabott az új generáció elé, s hozzájárult az idősebb generáció múlttal kapcsolatos öntudati váltságának megoldásához. a) Nemzetközi vonatkozásban a Forradalom feleletet adott egy negyven év óta mindúntalan felmerülő kérdésre: megoldás-e a szovjet kommunizmus, előrejuthat-e általa az emberiség. boNogok-e a szovjet uralom alatt élő népek? Ahogy a vasfüggöny mögül jelentik; nem merő reakciós antikommunista propaganda-e a számtalan, ellenkezőjéről szóló, komoly és felelősségtől áthatott híradás? — E felelet így szól: a szovjet hatalom ma a legreakciósabb hen. All így, gyötrelmes gondolatok közt, kaptákban. És elszántan mindenre. Töpreng maga elé s olykor-olykor mintha némi gúny suhanna el az apró szája sarkában. Ügylátszik, megvan rólunk a ^véleménye! (1928) Komáromi János emlékezete imperialista gyarmatosító. Nemcsak nem segíti elő a hatalmi övezetében élő népek haladását (ilyen jogos vád éri napjainkban a belgákat pl.), hanem a fáraók birodalmára emlékeztető rabszolga sorba akar visszasüllyeszteni fejlett társadalmi és kultúrális életet élő nemzeteket. Ez a felelet nemzetközi közvéleménnyé lett. A kínai kommunisták tibeti invázióját második Magyarországnak nevezte a világsajtó. Az UNO kongói közbelépése alkalmával ugyanez a sajtó párhuzamot vont a Szovjet kétféle magatartása között: 1956-ban egy fejlett európai nemzet gátlástalan eltiprását Moszkva a demokrácia védelmének minősítette, 1960-ban az UNO segítő közbelépését a teljes anarchiába süllyedő Kongóban imperialista akciónak bélyegezi. Maga a Szovjet is a magyar kérdésre és 1956-ra a legérzékenyebb. Ezért kelt ki magából annyira az UNO legutóbbi közgyűlésén a szovjet deciig,•'{káó temperamentumoíi ^ez)etője, amikor a Filippi-szigete'k főmegbizottja azzal fogadta el a gyarmati kérdés haladéktalan plenáris tárgyalását követelő szovjet javaslatot, hogy a Szovjet keleteurópai újkeletű gyarmatosító tevékenységét is tárgyalják meg egyúttal. A Forradalom óta az ázsiai és afrikai népek általában más megvilágításban látják haladéktalan felszabadulásukat hangosan követelő szovjet pártfogójuk magatartását. b) A magyar politikai problémákra is feleletet adót a Forradalom: elvetette a mai rendszert, de nem azonosította magát a tegnapival sem. Egy harma24 Haragnszó
