Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1958-10-01 / 10-12. szám
lialovány kis örömem szerény mécsvilága világol csupán, hogy nem lesz angyal helyette senki sem. Ennyit azért mégis kiharcolt érdekében tanítónéni nagy ékesszólása, belátta igazgató úr, meg a tanító-testület is. Ne fogja a betlehemet se egyik fél felöl, se másik fél felől senki, ha már Oláh Mária egyik felől se foghatja. Nem szabad ilyen előrehaladott stádiumú örömet, ilyenkor már egészen és mindenestül megsemmisíteni, sőt megszégyeníteni. Nem lesz angyal idén karácsonykor sem Oláh Mária, se senki Nagydebrecen egyik kültelki iskolájának karácsonyi ünnepélyén. Szomorú karácsonyom lesz az idén. Sajátmagam gyermekeinek széles örömében beleszomorodik Oláh Mária elrontott öröme. De ez még minden gyászfeketeségében a kisebbik baj lenne. Nagyobbik fele a szomorúságomnak abból a kietlen gondolatból táplálkozik, hogy ezerkilencszázegynehány esztendő múltán mai napig változatlan a helyzet. Krisztus és a kisdedek közé odaállanak a hü tanítványok és Krisztus-ellenes pedagógiával “viselkedve“ meggátolják amazok találkozását. Pedig Krisztus ma is változatlanul azt mondja, amit akkor mondott, hogy: engedjétek hozzám a kisdedeket. Oláh Mária megtisztálkodott, fehérbe öltözött, a betlehemet szeretné fogni féli elől. Ti, csupa rendes, bűnnélkül való, korrekt emberek: engedjétek hozzám a kisded Oláh Máriát, meg a többi Oláh Máriákat, ne álljatok közibénk, engedjétek hozzám őket, hiszen övéké a mennyeknek országa !. .. Karácsony Sándor. Tengerparti tájkép (Brassay Andrásnak) Vészedzett sziklakod őrzi a partot. Félelmes zord hadállások az öblök. Marcona jök és fenyegető öklök a Kő nyugalmával várják a harcot. Szemben a tenger szilaj hullámzása, démoni erők türelmetlensége, a nyugalomnak örök ellensége uj dagálylégiót küld támadásra. Fölöttük az ég szelíd kékessége — talán a föld menekvö békessége — színes felhőbatyúit vonszolgatja. Míg összecsattan szikla és a tenger, néhány sirály, bús égi parlamenter fehér szárnyát lengeti, lobogtatja... Bónis László.- 20- ,
