Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-10-01 / 10-12. szám

Az Igaz egyház - és mi...

dr. Ravasz László a IX. Református Nagygyűlésen

Mélyen tisztelt Nagygyűlés! Kedves Testvéreim! Feladatom az, hogy Az Igaz Egyház —- és mi címmel tartsak egy rövid előadást. Hogyha azt kérdezzük, hogy ez a szó “egyház“ mit jelent, honnan származott, akkor nagyon hamar azt a feleletet kapjuk, hogy két szóból van összetéve; az egyik a ház, a másik pedig az egy, a számsornak az első számneve. Ez az utóbbi alapos tévedés. Az egyház szóban az egy szó nem számnév, hanem egy régi magyar szó, amelyik szentet jelent, Isten szolgálatára elrendelt, a világi, profán élettől elvont dolgot, vagy személyt. Látszik ez a szó az üdv szóban, látszik ez a szó az ünnep, az idnap, az igynap szóban. Az egyház tehát jelent ősi magyar etimológia szerint is, éppúgy, mint bibliai értelme szerint, elsősorban egy világtól elválasztott és Isten szolgálatára, dicsőségére rendeltetésszerűen odaszánt tért, körülhatárolt termet, egy hajlékot. Az egyház első lényeges j elemvonása tehát az, hogy szent legyen.

Egy hajlék magában nem lesz soha szent. A hajlékban nem az alapzat és a fal és a tető a fontos, hanem akik ott laknak, a háznép, az a család, amelyik megtölti a hajlékot. Az egyház körülhatárolt területében egy család, egy háznép, egy közösség lakik, ezért mondja minden keresztyének hitvallása: Hiszek egy közönséges keresztyén anyaszentegyházat: szenteknek egyességét. Az egyház tehát communio, közösség, elhivottaknak és szenteknek a közössége, Istennek a háznépe, családja, szövetségestársa. Azért többé nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és Istennek cselédei, mondja az Efézusi levél. Tehát az anyaszentegyház egy. Éppenúgy, mintahogy egy embernek egy családja, egy házanépe lehet, Istennek is egy családja, egy szövetségestársa van. Az egyház mindenekfelett egy: egyetlenegy.

Ehhez az egyházhoz azonban mindenki hozzátartozik. Nincs belőle kirekesztve elvileg senki, gazdag és szegény, lángelme és együgyű, férfi és asszony, ma született csecsemő és a sír szélén álló aggastyán, minden színű, minden fajtájú, minden nemű és nemzetiségű ember örökölt joggal bír az egyházra azon a jusson, hogy Ádárnnak származéka, az Isten képének a hordozója, halhatatlan lélek, egyszóval bibliai értelemben vett ember. Világos dolog mindebből tehát az, hogy az egyház egyetemes, idegen szóval, görög szóval katolikus.

Az egyház nem emberi találmány, nem egy egyesület, amit összeült egynéhány jóakaratét ember megalapítani, alapszabályait lefektetni és azóta ez az egyesület áll a világban. A mi helvét hitvallásunk azt mondja, hogy mivel Istennek főcélja, hogy minden ember eljusson az igaz ismeretre és üdvözöljön, ezért szerzetté az egyházat, amelyről meg a káténk mondja: hiszem, hogy az Isten Fia a világ kezdetétől a világ végéig, az igaz hit közösségében minden népből egy gyülekezetei gyűjtött össze, ezt oltalmazza és ezt megtartja; hiszem azt, hogy én is tagja vagyok ennek és örökre az maradok.

Az egyház tehát Ige által gyűlik öszsze, az egyházat a Szent Lélek tartja össze, az egyház ennélfogva Isten kijelentését bírja az igében tévedhetetlenül, csalatkozhatatlanul, a teljes és tiszta igazságot, ennélfogva az egyház tévedhetetlen, az egyház csalatkozhatatlan. Még csak azt kell ehhez bocsátanunk, hogy az egyház éppen ezért szükségképpeni alap, rajta kívül nincs Istennek igazi ismerete. A mi hitvallásunk azt mondja, hogy amint pl. Isten elhatározta azt, hogy az özönvízből a Noé bárkájában megment egy kiválasztott sereget, úgy egészen biztos, hogy akkor nem engedte meg, hogy a bárkán kívül szabad úszók, kísérle— 4