Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1958-06-01 / 6-9. szám
hamupipőkéből egyszerre titokzatos hercegnővé válik. A bokáig érő fehér alsószoknya, a fehér ingváll az ujjain végigfutó hímzett csikkal, a gazdag, rátétes vagy hímzett feszülő pruszlik és nem utolsó sorban a “muszuj“ színösszeállítása nem lehetne ízlésesebb ha előkelő divatszalonok tanulmányozták volna éveken keresztül. A “muszuj“-nál álljunk meg egy szóra. Bevallom, ez a ruhadarab okozott nekünk legtöbb fejfájást. Mit küzdöttünk, hogy két oldalán a felhajtás szépen kifejlődjön! Pedig olyan egyszerűnek látszott: egy bő, elől nyitott szoknya, aminek két csücske az övbe van tűzve, hogy a széles, színes szegély és az alatta levő fehér “pendely“ szépen látsszék. Népviseletkutatóink szerint a “muszuj“ volt a szoknya őse, amit régen az egész országban hordtak. Tulajdonképpen nem is Kalotaszeg szoknya hanem egy nagyon bő, színes hátsó kötény, fekete vagy sötétkék, aminek belső szélén élénkszínü, leginkább piros vagy barnássárga felhajtás van, sok esetben dúsan hímezve. Ahogy a muszuj két csücskét az ővrészbe, a “korcba“ tűzik, ez a színes felhajtás gyönyörű keretet ad a hófehér pendelynek és a fölötte levő hímzett, sötét alapú köténynek. A kötény kötője és a pruszlik zsinórja végén gyöngyökkel himzett nehéz színes bojtok lógnak, sokszor kettesével-hármasával, ugyanúgy az ingvállat megkötő bojtok is ki vannak gyöngyözve. Tiszta gyöngyből van a lányok gyürüalakú pártája is aminek érdekessége, hogy “szarvai“ vannak, azaz a gyöngyözést úgy csinálják, hogy szabályos helyenként a pártán kis dombszerű kiemlkedés van. A pártáról hoszszú szalagok lógnak le hátul. A kalotaszegiek viselete, mint minden népviselet, egységes és mégsem egyforma. Habár nagyvonalakban egyeznek, mégis falunként eltérő a viselet és a hozzáértő meg tudja mondani a kötény díszítéséről, az ingvállon elhelyezett himzett csíkról, hogy ki hová tartozik. A kalotaszegi csoportból három változatot készítettünk : magát a kalotaszegit, magyarvistait és körösfőit. A magyarvistai ruhához készült az erdélyi viselet egy érdekessége: a szalmakalap, amit máshol az egész országban nem hordanak. Hétköznapra egyszerű, síma kalapot hordanak, de ünneplőre gyönggyel gazdagon kihímezik, szalag kerül a széles karima hátára. A kadajpot kendővel vagy főkötővel bekötött fejre kötik. Torockó Másik erdélyi népviseletünknek a torockói menyasszony díszes öltözetét választottuk. A torockóiak szintén nem székelyek hanem régi szász telepeseknek és magyaroknak ma már teljesen elmagyarosodott leszármazottai. — 19
