Harangszó, 1957 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1957-10-01 / 10-12. szám
ke a világ. Ezen az éjjelen a felsősök" kel szoktak “kitolni”. Köztudomású, hogy az egyik “república”"t úgy tele' dobálták kotlóstojással, hogy még ma is érzik a ház falán a szaga. Hanem ez a két hónap hamar el' múlik, azután pedig szent a béke. Sok a tanulni való és kevés az idő. Az ESALQ egyike azon kevés egyete" meknek Brazíliában, amelyek 4 év alatt képzik ki a tanulókat. Most tér" vezik az 5 tanévre való megnyújtást. Az anyag széles és változatos köröket ölel fel. Az iskola nagyterjedelmű is" méretekkel ruházza fel mérnökeit, hogy azok megállhassák helyüket szükség esetén egy brazíliai “Fazenda” veze" tésében. Érteniök kell a mezőgazda" «ághoz, állattenyésztéshez, ép úgy, mint a villanymotorokhoz, vagy földméréshez. Kell tudjanak gyümölcsöst kezelni, méhészkedni, házatépíteni, parkot tervezni, főidet analizálni. Az ő tudásukon alapszik Brazília gazda" sága és gazdagsága. Luíz de Queiroz, amikor álmodozott az ő gazdasági iskolájáról, alkotni akart hasznosat és maradandót. De talán nem tudta ésszel felmérni művének igazi nagyságát. Ha most meglátná, mivé fejlődött az a gondolat, aminek elkezdte megvalósítását, talán imádkozna és hálát adna azért, hogy az Istennek tetszett az ő munkája és gondviselése által megtartotta, s tökéletessé tette azt. áfj. Gridi Papp Imre. Forrás: Cinquentenário da Fundagáo da Escola Supá de Agricultura “Luíz de Queiroz“. “Contribuigáo para о estudo biográfico de Luíz Vicente de Suza Queiroz e о historico do renomado Estabelecimento de Enrino“. por Edmar Jósé Kiehl. A BANKALAPiTÖ KOLTO Fáy Andrásnak, a Pesi Hazai Takarékpénztár megalapítójának irodalmi munkássága is korszakalkotó volt. Az akkori reformkorszak az ó' “meséiből“ vett sok ihletést. .Elásott gyöngyök ezek. Néhányat felveszünk. Bennük egy nagy böles szólal meg. aki belelát mélyen az emberi szívbe. Meséi ma is időszerűek. Alább néhányat mutatunk be belőlük. A HAZAFI SZARKA A szarka tüzes hazafi lett. Ligetről ligetre, kertről kertre szállt, s fán, karón és mindenütt pergő nyelvvel harcolt amellett, hogy az egész kétlábú tollas sereg egy nemzetté alakuljon, s tollas tollast ne tépjen. — Atyafi, — mond a holló neki — ritkán látok csak két szarkát is együtt, tehát íársaságos madár nem vagy, s aztán ha nem csalatkozom, te magad is apró tollasok húsával élsz, így buzgalmad kissé gyanús előttem, mintha hírecskét akarnál kicseregni magadnak! Kívánnám: többet tennél és kevesebbet cseregnél, mindjárt tartanék rólad valamit! A KAKUK ÉS A GERLE A kakuk hosszú értekezést tartott a madársereg előtt, gondolnátok’e miről? A madárfiak fölneveléséről! — Te kívánsz-© oktatni jónevelés" re bennünket, — mond mosolyogva a hű gerle néni — te, ki hívtelenül más madár alá rakol tojásaid s egy madárfiút sem nevelsz föl soha? — Mit sem tesz, — felel zavarment őszinteséggel a szónok — ez csak tárgyam fönsége medett szól, mert ha üdveiről most ennyi jót bírék mondani, mennyit nem fognék mondhatni akkor, ha még érteném is a dolgot! Ha csupán tapasztalat s tárgyismeret után írnok könyveinket, mind meglohadnának könyvtáraink s emberiségre nézve mily üdvesen!- 10 -
