Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
Néhány heti akklimatizálódás után az ember annyira vitte, hogy 8000 -hez közel jutott oxigén nélkül, sőt Hillary, mikor a csúcsra felért, 10 percre le is vette a maszkot és semmi baja nem lett. Az óriási külömbség azonban a teljesítményben mutatkozik. Míg pl. Tenzing a svájciakkal oxigén nélkül 8000 m-hez közei csak kb. 80 m-t tudott megtenni fölfelé egy óra alatt, addig az angolokkal oxigénnel háromszor magasabbra jutott. De lelki hatása is igen nagy, mert oxigénnel még élvezni is lehet hegymászást nagy magasságban, sőt az ember matematikai műveletekre is képes. Számolni lehet azonban azzal is. hogy el fog következni az idő, mikor oxigén nélkül is meg fogják mászni az Everest-et. A legnagyobb vonzó erő, a világ legmagasabb csúcsának első megmászási lehetősége a múlté. És ennél a pontnál megállunk kissé. Van-e egyáltalában ételme további nagy vállalkozásoknak? Ügy látszik, hogy igen! Legalább is ezt bizonyítja annak a 6 lelkes francia alpinistának a példája, akik 1954-ben az Andok legmagasabb csúcsát az Aconcagua-t déli oldalról mászták meg. A csúcs maga csak 7035 m magas, de maga a sziklafal, amit meg kellett mászni, 3000 m-en át egyenesen szökik az ég felé. Három heti emberfeletti küzdelem után, sherpek nélkül, magán a sziklafalon 7 napot és 6 éjjelt — 35 fokos hidegben minimális élelemmel töltve, elérték céljukat. A győzelemért elég drágán megfizettek; a 6 közül csak egynek nem kellett amputálni lábújjait, de nem bánták meg, amit tettek s ha valaki elolvassa, hogy mi indította őket erre a vállalkozásra, talán meg is érti őket. E példa után Ítélve az Everest-el kapcsolatban is várhatunk későbbi vállalkozásokat és ez — szakértők szerintabból állhat, hogy pl. északról másznak fel és délen ereszkednek le; vagy a Himalája több magas csúcsát láncszerűen, egymásután másszák meg. Később biztosan akad majd vállalkozó, aki egyedül kísérli meg a megmászást, amire ezelőtt 20 évvel már volt is példa, és végül lesz olyan expedíció is, mely télen fogja megkísérelni a lehetetlennék látszót. Minket egyszerű hegymászókat semmikép sem érhet csalódás. Amíg meg lesz a lehetőségünk arra, hogy nyugodt, békés viszonyok között a Kárpátokban, Alpokban, vagy — ha másutt nem — a teresopolisi hegyekben vándorolhassunk ... hallgatva a csergedező patak zenéjét, a fenyőfák zúgását, egyegy fölöttünk keringő madárpár csiripelését és . . . amig örülni tudunk a sziklarepedésből kikandikáló kökörcsinnek vagy havasi gyopárnak ... szépnek találjuk a világot úgy, ahogy van! És senki sem veheti tőlünk el azt a fennscbbséges érzést, melyet a hegy tetején állva a szabad természet szépségei keltenek fel bennünk. Ha valaki csak egy pillanatra is kételkedik a Teremtő létezésében, menjen fel egyedül egy hegy tetejére, nézzen körül és itt magába szállva biztosan rá fog jönni, hogy mindjaz, amit maga körül lát, ami felette és alatta fekszik, mind a Mindenható csodásalkotása ... és bizonyára meg fog tanulni imádkozni! Büky-Becht Henrik Minden nagy emberben van valami gyermeki vakmerőség: nem számolnak a lehetőséggel s képesek lehetetlenségeket végrehajtani. Az igazi valóság a legszemélyibb dolog s ez ideál a legpraktikusabb valami az egész világon. Eszmény és ifjúság, ez a két fogalom egymásért van teremtve: nem voltunk ifjak addig, amíg nem voltak eszményeink és ifjak maradunk, amíg eszményeink vannak. Ravasz László- 21
