Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1956-09-01 / 9-12. szám
Kolumbusz-előtti idők Mexikójából, amelyeket jelenleg igyekszenek feltárni az arqueologusok, különösen Teotihuacan és Chichen-Itza vidékén. A CACAHUAMILPAI CSEPPKŐBARLANG A hatalmas Természet egyik fennséges műve Mexikóban a Cacahuamilpa közelében látható cseppkőbarlang. Körülbelül 150 kilométerre fekszik a fővárostól. Az utazás Cuernavaca-tól a barlangig 3 napi fáradságos ló vagy burrohátoni lovaglást igényel, de maga az útvonal nagyon vadregényes vidék, szakadékokkal, vízesésekkel és vad növényzettel tele. A bejárat egy hatalmas boltivezet, vagy 25 meter magas, ahol a látogatónak le kell szállania a mélybe, a tényleges cseppkőbarlangba fáklyák fénye mellett. A hatalmas termek, alakulatok és formálátok a hosszú évek sora óta neveket kaptak a látogatóktól. A falak be lettek borítva a karbonoskalciummal telített viz munkája által létesült szeszélyes formájú alakulatokkal. Fehérségük és átlátszóságuk az alabástromhoz hasonlítja őket. A tudományos kalkulációk többezer évre becsülik a cseppkőoszlopok kialakulásának az idejét. Közülük a leghíresebb a “Monolito chinesco”, kolosszális méretű mészkőoszlop, mely alabástromfehérségben ragyog. A “Sala del chico”, vagyis a ‘'Kecsketerem”, mivel ez a cseppkőforma legjobban egy kecskéhez hasonlít, egy másik nevezetesség. Ez a cseppkőforma azelőtt a helybeli indiánok réme volt, mivel azt elvárázsolt lénynek tekintették. Ez a hisztéria addig tartott, amig egy utazó le nem vágta a fejet egy csákánnyal. Egy másik alakulat a “Sala del muerto”, a Halott terme, amely a miatt kapta furcsa nevét, mivel azelőtt egy koponya volt ott látható, körülcsipkézve cseppkővel. A legszebbek egyike a “Sala de los Organos”, melynek abnormis nagyságú stalaktitjai legjobban egy templomorgona csöveihoz hasonlítanak. A “Sala de las palmeras” stalaktitjai legjobban egy pálma karcsú törzséhez és szétnyúló, legyezőalakú lombozatára emlékeztetnek. A legtöbb látogató csak idáig szokott elmenni, mert az út még fennálló része rendkívül fáraszt és nehézkes. Mexikó volt császárnője, Maria Carlota, látogatásakor beírta a nevét egy cseppkőoszlopba: “Maria Carlota idáig jutott”. Később, Maximilián császár agyonlövetése és Juarez halála után, az uj elnök, Tejada ezt irta a csaszárnő-é alá: “Tejada előbbre jutott”. Ezek ez írások még a mai napig is láthatók. APACS TESTAMENTUM Ha valamék faluvégen útjaim végét elérem, rossz hátam legyén a sóké, s lábnyomom, mi fut a réten, maradjon a bujdosóké. És testálom, hogy a testemet, a szelíd lesi völgy kapja meg. S ha lesz még egy utolsó ingem, annak hagyom, aki ingyen emel Szent Mihály lovára — áldja meg érte az isten. — És azután nemsokára bánatom legyen a tájé s dalom a szilvavirágé. Sinka István 21 —
