Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1956-09-01 / 9-12. szám
TEOTIHUACAN A történelmi Teotihuacan a toltekak, vagyis a mexikói tradíciók első korszakában hires hely és mély vallásos hodolat tárgya volt egyházi fontosága következtében. A kolosszális piramisok amelyeket “teocaliknak” vagyis az istenek lakhelyeiknek neveztek, még láthatok a síkságon, 45 kilométerre a fővárostól. A leghíresebb műemlékek közé tartozik a Nap-Piramis (Tanotueh itazcual), a Hold-Piramis (Mextli Itazcual) és a Texcalpa vagyis a Cittadella. A legdélibb fekvésű a Holdpiramis, amely 44 meter magas, 130. 156 méter alappal biiva. Ettől kb. 800 meterre, egy út végén, amelyet kis piramisok szegélyeznek és amelyet a Holtak útjának neveztek az aztékok, emelkedik a Nap piramis 66 meter magas Nap-Piramis, mely 230 meter husszu alappal bir. A teteje terrasz-szerű, minden oldalán 30 méteres. Ezektől egy kilométerre található a Texcalpa, amelyet egy 300 m, hosszú, 8 m. magas és 32 m. vastag fal övez. Ezen falak fölé 19 torony emelkedik. Ezen a Cittadellan, amelyen keresztülvezet a Holtak Ütja, láthatók a régi város romjai, a paloták, sírok, a bálvány és kigyóimádótemplomok maradványai. A legérdekesebbek a Juno, Venus, Cerees, Vulcano és Mercurio tiszteletére emelt templomok (aztékul: Chalchiuhtlicue, Tlaculteutl, Chicomecoatl, Xiuhtecutli és Vacatecutli). Ettől a hegytől délre számos patak kristálytiszta vize bugyog fel, amely rendkívül megtermékenyíti a talajt és így egy dús növényzetet teremt éles ellentétben a kopár, vigasztalan északi vidékkel. Ezek a romok a szemlélőbe azt az érzést keltik, hogy itt valaha egy óriási város virágzott. . . .A kolosszális bálványok, melyeket a Nap és a Hold piramisokon imádtak, feltárjak ezek vallásos rendeltetését. Ezek a műemlékek egyúttal síroknak is szolgáltak. Hatalmas mcnolitokból, továbbá vulkánikus tuffból, salakból és agyagból építették azokat fel. Egy, a Holdpiramis egy oldalán létező keskeny bejárat vezette rá az arqueologusokat egy szűk folysóra amely egy kutalakú üregben végződött, szögletes formában. Még rengeteg törmelék borítja a piramisok belsejét és a feltárási munka csak nehezen tud haladni mivel a galériák 30 fokos szögben lejtenek, amelyet az építők kétségtelenül azért csináltak igy, hogy a behatolást minél jobban megnehezítsék. A Halottak Útját azért hívták igy, mert az út két oldalát tényleg a helyi nagyságok, főpapok ,és vezetők sírjai borítják. Továbbá ezen az úton vezették az emberi áldozatokat a szent templomokba feláldozásuk céljából... HOGY TÖRTÉNT A FELÁLDOZÁS? Eleinte az áldozat mindég egy fiatal, Adoniszkülsejü fiú, akit az évente egyszer megtartott ceremóniára az országban előzetesen fekutattak. Ezt az áldozati fiút, amely csak 16 vagy 18 év közötti lehetett, elszállásolták a király palotájában és ebben a várakozási időpontban ténylegesen több hatalommal rendelkezett, mint maga a király. A király a palotáját erre az időre el kellett, hogy hagyja és az áldozatjelölt foglalta el a trónját. A metropolis hat leggyönyörűbb szüze szolgálta őt és szinte leste minden kívánságát, fürdettek, öltöztették, etették, itatták és szerették és egyebekben a szolgálatára álltak. Ha esetleg ez a hat leányzó nem lett volna elág, továbbiakat hozták a számara. De a pünkösdi királyság ideje is elmúlt egyszer és elkövetkezett az- 19 -
