Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1-2. szám
rabbi Moise ben Maimont. A salernói orvosi iskola tejesen arab. Nyugat a szaracén mesterektől tanul matematikát, algebrát trigonometriát, asztronómiát- optikát, alkímiát, orvostudományt, sebészetet, gyógyszertant. A földközi tenger északi kikötőit a mohamedán kereskedelem teszi naggyá. Arabok tanítják meg a vászon, nemez, brokát, damaszt, szőnyeg szövését, a selymet Palermcban, a cukorgyártást a mór vidékeken. Arabok hozzák a kordovánt és az ágyút, az iránytűt és a puskaport. Velence az antiochiai üvegeket utánozza és Damaszkuszból jön a finom acél. Az asszonyok arab inget és szoknyát húznak, arab anyagokba, moaré, krepp muszlin, szatinba öltöznek. Córdovaban, ahonnan Haszdái ir, születik a modern Európa, Haszdáj azt kérdezi egy messze ország hatalmas urától, kit csak hirből ismer, ti is zsidók vagytok? Melyik népből- törzsből, családból? József kagán válaszol; Tudom hogy Jáfet fiától, Tógármától számazunk. őseim genealogikus könyveiben találtam, hogy Tógármának tiz fia volt; Ujur, Tauris, Avar. Uguz, Bezal, Tárna, Kazár, Janúr, Bolgár és Szabir. Ősöm, Bulán kagán vezette be az ószövetség vallását és megsegítette őt és utódait a Mindenható. Sok népet adott uralmuk alá keresztyéneket és pogányokat. A testvéreit kereső Haszdájnak talán csalódást hozott a válasz, hiszen ezek törökök, Tógarma tiz fiának neve tiz török nép neve a hunok vad fajtájából. De Haszdái mégis büszke lehetett rá, hogy Európa legnagyobb katonai hatalmának az ö népe adott hitet és kultúrát. Mert a kazár birodalom kulturáltam volt. A városokban télen iskolák és zsinagógák tanították a népet. Tavaszszal elindultak a szőllöskertekre s a szántóföldekre dolgozni. Katonák is, József király tudja, hogy Kelet kultúráját ő védi a barbár oroszok ellen. A VIII. század végén befejező-Források: — Anthologia Judaica dött izraelita térítés teljesen átformálta ezt az állattenyésztő népet. Itil, a főváros, Sarkéi, Balandzsár, Szemender a kereskedelem, szőllötermelés és földmivelés központjai. Kazárföldön fut át Europa és Ázsia kereskedelmi forgalma, szárazföldi, tengeri és folyami rév és vámhelyeken tarifa szerint szedik a vámot, az államháztartás a regálejogi jövedelmekre alapozódik. A kagán fényes udvarban lakik és a nép is szórakozást talál a templom előtt, áruházakban, nyilvános fürdőkben. A szomszédaihoz képest tulkulturált állam nem is marad fenn sokáig. Mi közünk ehez az országhoz? Eleink 680-890 közt ennek a birodalmnak alattvalói és ennek a kultúrának részesei- A kazár birodalomból kiszakadó magyarság három törzset visz innen magával. A kazár kabarok vezető nemzetségei -az Aba, Örösúr, Bors vagy Miskolcz nemek-а Mátraalját s a Tisza kétparti Hővesujvár és Borsod területét ülték meg, a többi kabar nemzetségek a Felső Tisza mellékfolyói mentén szálltak meg. Az Aba nem X. századbeli tagjai telepítették Abád és Pata, a Borsok Borsod és Miskocz, az Őrösur nem tagjai Őrösurvára és Sajoörös helységeket. Harmadik királyunk az Aba nembeli Sámuel. A kazároktól tanultunk írni- a magyar rovásírás a kazárős köktürkök Orkhon írása és a József király által leirt város-tanya gazdasági rendszer ma is él az alföldön. Babona- hogy kultúránkat a nyugattól kaptuk. A pacifizáló és az el vérzéstől megmentő keresztyénségen kívül vajmi keveset. “A gazdasági kultúra terén a szókészlet gyarapodása nem jelent lényeges változást. Mindössze nehány uj állat és növényfaj, addig ismeretlen gazdasági eszköz, háztartási cikk, bútor megismeréséről, meghonosodásáról, a földmives gazdálkodás intenzitásának növekedéséről tanúskodik. Jelentősebb ismeretgyarapodást jelölnek az állami és egyházi élet fogalmi körébe tartozó kölcsönszavak'Bailorу 0.áó<zLó — Homan-Szekfű; Magyar történet. — 8 —
