Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1-2. szám

UTAZÁS KÉT LEVÉL KÖRÜL

Ezer éve írták' egyiket egy kordovai orvos és diplomata, másikat József kazár kagán- Európa végén délnyugaton a mór birodalom, keleten a kazárok országa, közbe a frank birodalom egyesíti német, francia és olasz földet, a Balkánon a Kisázsiába átnyúló Byzánez osztozik Bulgáriával, a tcbbi szervezetien germán és száv clan és nehány tiszavirág életű török állam. Van egy új birodalom is, még csak félszáz éves, de már egész Európa rettegi ez a magyar állam.

Haszdáj Ibn Saprút, aki III. Abd El Rahman córdova-i kalifa udvari orvosa hírét veszi hogy messze Keleteurópában egy zsidó királyság virágzik. Azt hiszi hogy csak hízelegni akarnak neki a hírrel, de midőn 949- ben a byzánczi követek megerősítik a hirt, levelet ir Józsefnek a kazárok királyának. És választ kap. A héber irodalom legrégibb emlékei közé tartozó levélváltás minket is érdeklő s eddig fel nem dolgozott kultúrtörténeti adatokat tartalmaz.

Haszdáj Córdova-ból ir az akkori európai civilizáció gyújtópontjából, s a modern civilizáció bölcsőjéből. A mohamedán világot Európa nem nézi vak ellenszenvvel sőt annak bizonyos tiszteletét mutatja a diplomáciai viszony hangja, a kereskedelmi és szellemi javak cseréjének mértéke. Két ellentétes irányú tevékenységből születik a modern Európa; védekezni az Izlammal szemben és tanulni tőle. A szaracén nem csak ellenség, de minta és tanítómester is. A keresztes lovagok vetélkednek a mór nemesekkel nem csak bajvivásban, de udvariasságban, eleganciában és finomságban is. A vallás nem jelent akadályt. A mohamedán-keresztyén viszony sokkal jobb mint a katholikusprotestáns az ellenreformáció idején. Gerbert, a későbbi II- Szilveszter pápa három évig tanul Spanyolországban arab tudósoktól s a mór egyetemeket német' francia, angol papok keresik fel seregestöl. A córdovai udvar spanyol keresztyén föurai latinul nem tudnak, de ismerik az arab nyelvet és irodalmat. A Pyreneusok túlsó oldalán sok francia ur arab módra él, arab luxus, énekesnők, táncosnők veszik körül. Keresztyén hercegek és nemesek mennek a kordovai arab orvosokhoz, látogatják a kalifák és emirek udvarait, elveszik lányaikat s hozzáadják az övéiket feleségül. Provence és Toulouse grófságok befogadják a muzulmánokat, a Narbonne-i spanyol zsidó kolónia hires iskoláján az arab tudományokat tanítják. Ez a szicíliai mórok szerepe is. A normann hercegek is meghagyják mintaszerű arab közigaz gatásukat, vallásszabadságukat, tudósaikat támogatják és nyelvüket megtanulják, palotáikat velük építtetik. A XII század közepén Hohenstaufi II Frigyes arabul beszél, palermói udvarát arab tudósok látogatják. Pisa-ban 1114-ben mohamedán negyed van.

Nagyon egyszerű még 1000 éve Európa. Rómát a “barbár” Attila megkímélte de elpusztítják az “európai” germánok s a romok felett csak sokára születik újra az antik világ. És kik is a barbárok? A rómaiak Krisztus születése táján még nem ismerik az alsó fehérneműt és a hunok már ilyet hordanak.

Byzánez őrzi ugyan a klasszikus görög kor emlékeit, de úgy, ahogy mint kis diákok növényt gyűjtöttünk itatóspapír közt; kiszárítva. Ezt a herbáriunmot büszkén mutogatja ugyan Byzánez a barbár európaiaknak, de le is nézi őket és nem tanítja. Még az antik hellén világot is arabok viszik Európának, Aristotelest a córdovai Ibn El Rochd, akit Averroesnek hívunk, Plotinos és Porphirios neoplatonizmusát pedig Alfarábi és Avicenna- A XII. században Toledo érseke arabból fordittatja latinra nemcsak az arab tudósokat, de a görög világ emlékeit is. Aquinói Szent Tamás munkáin érzik hogy olvasta a córdovai arabokat és

7 —