Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1955-03-01 / 3-4. szám
Säo Pauloban értékes folyóirat, a MAGYAR SZEMLE tudományos kutatómunkára rendszeresén megjelenik. Az alábbiakban abból Petrv Béla : “Brazil-Magyar Műszaki Egyesület célkitűzései” cikk pár részletét közöljük. Az általában Mérnök Egylet-nek ismert komoly magyar műszaki szervezetre vonatkoztatva irta ezeket, nézetünk szerint azonban minden magyar szervezkedés s igy a MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG célkitűzései, helyes irányelvei leszögezésére is helytállók. Annak alapelveit is látni véljük ezekben. Ezért hozzuk azokat s a Magyar Szemle Társaság magyar s tudományos munkájához sok sikert kívánunk. Egy szakmei egyesület célját néhány szóval lehetne ismertetni, ha az egyesület saját hazájában az ott működő állami szerkezet keretein belül, az ott érvényben lévő törvényes előírásoknak megfelelően alakul. A célkitűzés lényegében ez volna: “Az egyesület azért alakul, hogy tagjai érvényesülését a nemzet javára elősegítse.” A világban szétszórt magyaroknak valahol alakított szakmai egysülete hasonló rövidséggel fejezhetné ki célját: “Az egyesület azért alakul, hogy tagjai érvényesülését a magyar ügy javára elősegítse”. Ilyenképpen fogalmazott célkitűzésnek a maga rövidségében majd akkor lesz tényleges értelme, ha a külföldön élő magyarság százezreinek többsége nyilvánítja arra vonatkozó akara:át, hogy kire, vagy kikre kívánja bízni jgyét. Most még csak ott tartunk, hogy egyesek, vagy egyes csoportok — feltételezhetően belső meggyőződésüktől és |ószándékól vezérelve — a maguk egyéni nódjaikon és rendelkezésükre álló eszcözök felhasználásával a százezrek szavazatát igyekeznek megnyerni, hogy ezáltal kinylvánítottan majd ők legyenek i magyar ügy képviselői, vagy talán csak ízért, hogy majd az ő programmjaik liadalmaskodjanak. A dolgoknak ebben íz állapotában egy szakmai egyesület :élkitűzésébe á “politikamentes” szót íyomatékkal bele kell venni. ... E cél eléréséhez a legelső teendő a különféle politikai pártállások befolyásának kiküszöbölése. Hatástalanná kell tenni oly vélemény különbségeket, amelyek a magyarság ezeréves történelmében csupán egy parányi szakot, a mostani egykét évtizedet jellemzik, de amelyek mégis a magyart a magyartól elszakítanak. . .. Azt lehetségesnek tartjuk, hogy jártasság a politika berkeiben, ügyes taktikázás, pénzforrások megnyitása, személyes becsvágy, mint hajtómotor, ma is olyan tényezőket jelentenek, amelyekkel valamelyes gyors és mutatós eredményeket el lehet érni. De ma nem a gyorsaág és mutatósság, hanem az őszinteség, kötelességérzet és felelősségtudat a fontos. Volt idő, amikor a gyorsításra volt szükség azért, hogy tunyaságunkból felrázzon, de ma a természetellenes rohanások korában, amelynek szelleme minket is magával ragad, ne az legyen a legfontosabb törekvésünk, hogy továblbigyorsító erők beállításával jeleskedjünk, hanem az, hogy cselekedeteinket lelkiségünk ellenőrzése alatt tartsuk. Annak a lelkiségnek az ellenőrzése alatt, amelyet őseinktől örököltünk, amelyet szüléink és jeles tanítóink fejlesztettek ki bennünk s amelyet egyházaink elhivatott papjai tartanak ébren. Azok a papok, akiket tanulmányaik s mindennapi munkájuk arra neveltek, SZEMLE - KRITIKA Ш.ащоЛ, g&emle
