Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1955-03-01 / 3-4. szám
TLavaózí &mlék A szivünkben is tavasz volt. Triánon hatodik évében azt hittük: nem ismer minket a világ s ezért tettek a sírba. Fiatalok voltunk, hittünk, lelkesedtünk. Mi majd felvilágosítjuk a világot, mit tettek szerencsétlen hazánkkal. 1927 március idusát ünnepeltünk Genfben, a népszövetség székhelyén. Az ünnepet mi rendeztük: genfi magyar diákok. Nem voltunk kis diákok, végzett papok, tanárok, még egy főiskolai tanár is akadt a nebulók között. Külföldön éltünk és mégis ahol az ünnepélyt megterveztük az egy darabka magyar terület volt. Csak egy nagyobb lakás, de jogilag magyar terület, exterritorium: Délégation hongroise auprés de la Société des Nations. Itt kaptuk meg a genfi magyar családok címeit. Innen küldtük el még a francia lapoknak is a hirt: a genfi Hungária diákszövetség magyar március 15—ét rendez. • Az ünnepély reggel a Klapka ház udvarán kezdődött. A szabadságharc legendás hőse Világos után a svájci hadsereg szolgálatába állott s mint a svájci hadsereg főparancsnoka halt meg. A ház oldalán márványtábla hirdette két nyelven a hős katona emlékét s a tábla két oldalán beépített vaskarokban a svájci és a magyar lobogót lengette a friss márciusi szél. Az udvar szép, gondozott, valóságos kis park. Itt gyülekeztünk. Mind több és több ember állt az udvaron s csodáloztunk hogy az idegeneket ennyire érdekli a mi ünnepünk. A hymnussal kezdtük, először csak a vagy száz genfi magyar énekelte, de sorról sorra ríj, elfogódott, szinte siró hangok Ömlőitek az ének árjába s mire odaértünk: Balsors akit régen tép. az egész tömeg zúgta. Mind magyarok voltak, sokan nagyon messziről jöttek, sokan már el is felejtettek magyarul, de a magyar ünnep összegyűjtötte őket. Itt hát nincsen egy idegen se. De hát hol vannak akiket meghívtunk? Azok is előkerültek. Amint a menet élén a Hungária zászlajával elindult be a város felé, az első keresztutcánál harsány német vezényszó fogad, a Germania diákegylet zászlaja meghajol s amint a sarkon túlhaladunk, mint egy civil ruhás hadsereg csatlakozik utánunk zárt sorokban a háromszáz birodalmi német genfi diák A második saroknál a bolgár Bratstvo, a harmadik saroknál félhold díszítésű sapkák- eljöttek a török diákok is- A negyedik saroknál ér a legnagyobb meglepetés. Magyar ruhás lányok várnak. Kik ezek? genfi egyetemen az idén csak két magyar diákkisasszony tanul. Hát persze. A holland lányok jöttek magyar ruhákban. A Hungária bálra kértük még a télen, hogy ők legyenek a tiszteletbeli magyar lányok. Akkor készült ruhákat most újra felvették. Szép lesz ez a március 15. Még egy meglepetés volt hátra. Az ötödik sarkon a japáni és kínai népszövetségi delegáció és a diákok, elöl a japán követ, mellette Puszta miniszter az észt delegátus a népszövetségen, jó ismerősünk, tökéletesen beszél magyarul. Itt vár Généve város prefektusa és a svájci szövetségi tanács kiküldött tagja is. Hatalmas most már a menet. így haladunk a nemzetközi postaegyezmény székháza felé s onnan derékszögbe kanyarodva a Pont du Mond Blanc-on keresztül az egyetem felé-Az egyetem mögött egy hatalmas fal áll, a reformáció emlékműve. Közepén nagy homokköszobrok, Calvin, Faréi, Béze, Knox kétszeres életnagyságban. A falat mindkét oldalon jó messze egymástól bronzszobrok és plakettek díszítik. Angol, francia, német, holland uralkodók szobrai között Bocskay István erdélyi fejedelem szobra. A hit védőinek emlékein kívül egy egy fontos történelmi emlék minden relief- a kassai országgyűlés a mi emlékünk köztük- Itt már hatalmas tömeg vár, az egész egye— 7 —
