Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-11-01 / 11-12. szám

lassan a munka : a főág lezárásánál. Az öreg Sáo Francisco itt nehezen adta meg magát. A vízeséshez siető, 3-4 mé­teres másodpercenkinti sebessége pe­­helyként ragadta magával a szádfalak­hoz szükséges, többmázsás acéllemeze­ket, vasszerkezeteket. A helyenként 10 méternél mélybben fekvő, hihetetlenül szeszélyes kialakulású, gránit mederfe­néken kezdetben képtelenségnek lát­szott bármi műtárgy megrögzítése. Kül­földi szakemberek érkeztek, világtekin­télyek csóválták a fejüket az erőlködé­sek láttán. A hazai sajtónak az a része, melyik mindig, mindent jobban tud, most kárörömmel kapott a csemegén : “ Ezt mi előre megmondtuk...! ” Csak a paulo—afonsiak hittek, é­­lükön Marcondez igazgatóval. Ő sze­mélyesen vette át ezen a ponton a ve­zetést. Együtt dolgozott a többiekkel evett, ha volt mit, aludt, ha volt ideje. Nappal és éjjel. Négy évig tartott itt a harc, igaz, hogy csak az alacsony vízállás idején lehetett itt dolgozni. De az öreg folyó végül is megadta magát. Sikerült a főágat is lezárni. — Közben a földalatt is szépen haladt a munka. Több, mint 40.000 köbméter szikla kie­melése után beton-szállító csillék, gömb­vasak, csövek, 20—30 tonnás gépalkat­részek tűntek el a teherszállító akna szájában . És fáradt emberek fel és pihent erők le ,föl, le, éveken ke­resztül. Közben egyre érkeztek Salva­dor felől, uttalan utakon az újabb ha­talmas gépdarabok. 40 tonnás transzfor­mátorok, miket 15 tonnára méretezett A folyó főágának lezárási munkálatai. (Cel­lás szádfal.) Az erőmű szerelése. Előtérben a 2. tur­bina csigaháza. hidakon kellett átszállítani. Itt borul fel egy vontató az egyik generátor 36 tonnás darabjával, ott zuhan le a meg­­sűlyedt vontatóról a turbina 28 tonnás tengelye! És mégis minden idejében a helyén volt. 1954 szeptemberre. Egy­másután zárulnak be a zsilipek. A viz elönti a gátak által határolt felü­letet, ahol azelőtt utak, gépek, anyagok tömkelegé állott és mozgott, most síma víztükör terül el. Szeptember 30. Visz­­szafojtott lélekzettel figyeljük, mikor a lassan megemelkedő szegmens-zsilip a­­latt áttör az első vizsugár, hogy feltölt­se az 1 sz. turbina nyomócsövét. Ok­tóber 1. Mint egy álomból kelt óriás, rázkódik meg az első számú turbina az operator gombnyomására és először méltóságteljes forgással, majd egyre fo­kozódó lendülettel forgatja a generáto­rának 250 tonnás rotorját. (Vannak akik súlyos vacsorák után érettségi vizsgáju­kat élik át újra, én azóta ezekről a nap­okról álmodom lidércnyomásos éjjele­ken.) Pár hónappal később megindult a második egység is és ez év májusában,- 12 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom